Tovább robog a vonat a fővárosban az új lakások piacán, ahol az élet egyelőre zavartalanul folytatódik tovább: a lakásárak a Budapesti Lakáspiaci Riport szerint újfent nagyot ugrottak és új rekordszinteket is állítottak be mind átlagáron, mind átlagos négyzetméteráron. Az árnövekedés mellett azonban még mindig lehetséges olcsón lakáshoz jutni, azonban egyre nehezebben - míg az előző negyedévben közel 100 lakás volt elérhető 30 millió forint alatt, addig most már csak 30 darab.
Az új építések szárnyalnak és a használt lakások iránt is élénk az érdeklődés, de nem mindig egyszerű megtalálni azt az ingatlant, ami ár-érték arányban a leginkább megfelel az elképzeléseinknek. Hol vegyünk lakást, mekkora legyen, vállaljuk-e a felújítással járó nehézségeket? Az OTP Bank kutatásának eredményei alapján a lakásvásárlók közel fele szembesült már hasonló kérdésekkel és az is előfordul, hogy a vágyaink nincsenek összhangban pénzügyi lehetőségeinkkel, ezért érdemes előre gondolkozni és kompromisszumra készen belevágni az otthonkeresésbe.
Frissítés: A cikk címe egy idézőjeles idézet egy beszélgetésből, nem az elemzés végső megállapítása. Pont ellenkezőleg. A végső megállapítás a cikk végén, az utolsó részben található.
A lakásárak változása, alakulása (köszönhetően annak, hogy a lakosság mintegy 90%-a saját (avagy családi) tulajdonú lakásban él, vagy rendelkezik vele) mindig is a legfontosabb témák között szerepel a hétvégi húsleves, vagy kocsma pultja mellett, amikor helyzet van. Aki elad nyilván drágán szeretne, aki vesz, az olcsón, aki örököl vagy válik, az gyorsan, aki befektetésnek, az megfelelő hozamelvárással, aki fiatal és az elsőt veszi, az manapság szinte reménytelenül (elsősorban a Fővárosban, vidéken sokkal közelebb van az elérhető, egy gyerekeket vállaló párnak, köszönhetően a nem diverzifikált támogatási struktúrának), de lényegében a lakásárak várható mozgása elég széles körben érinti a lakosságot és szerencsére a legtöbben értünk is hozzá, és van X meglátásunk, amivel igazolni véljük gondolatainkat. Legyen akkor egy Portfolio "jóslás" is azzal kapcsolatban, hogy mire számíthatunk a jelenlegi tudásunk alapján a lakáspiacon, ami nyilván az árakra is komoly hatással lesz. Szakadnak, csökkennek, stagnálnak, vagy nőnek tovább a lakásárak?
Hétfő délelőtt tovább folytatódott a forint euróval szembeni gyengülése, ahogy a hazai deviza szinte percenként ért el új mélypontokat, majd 10 óra körül sikerült a 400 forintos euróárfolyamra is bekacsintani. A gazdaság legtöbb szereplője feszülve figyeli a forint "szabadesését" és nincs ez másképp az ingatlanpiacon se, ahol egyes szegmensekben túlnyomó többségben van az euró alapú elszámolás. A kereskedelmi ingatlanpiacon szinte mindent euróban számolnak, a lakáspiacon pedig óriási helyzetelőnybe kerülhetnek a külföldi lakásvásárlók - elsősorban Ausztriából, Szlovákiából és Romániából.
Egyre nagyobb üzlet Európában a piaci alapú bérlakásszektor. Bár Magyarországon még nem beszélhetünk érdemben erről az ágazatról, a Savills felmérése szerint a kontinens 12 országában, összesen 92,3 milliárd euró értékben történtek ilyen irányú befektetések tavaly. Éves alapon mindez 79 százalékos növekedést jelent, az elmúlt öt év átlagában pedig 120 százalékot.
2021 a visszapattanás éve volt az ingatlanpiacon, amit idén további fellendülés fog követni - írja a Market Outlook 2022 kiadványában a CBRE. A szektor növekedésének egyik motorja a lakáspiac lesz majd, ahol az árak - hiába várják már nagyon sokan - továbbra is csak emelkedni fognak, köszönhetően a továbbra is szűk kínálatnak és az emelkedő kamatkörnyezet ellenére is erős keresletnek.
A koronavírus járványhullámok első hulláma, 2020 májusa óta nem voltak ennyire pesszimisták a fogyasztók az amerikai lakáspiaccal kapcsolatban - írja a CNBC a Fannie Mae, amerikai jelzáloghitel-finanszírozó felmérésére hivatkozva. A jelentés szerint a megkérdezettek negyede gondolja csupán, hogy jó döntés most lakást vásárolni - soha ilyen kevesen nem voltak még ezen a véleményen.
Több cikkben is foglalkoztunk mostanában a vidéki lakáspiaccal, elsősorban annak okán, hogy a tavalyi évben a lakásárak változásában az olcsóbb kistelepüléseken indult el igazán az áremelkedés. Ennek köszönhetően mostanra több olyan településünk is van, ahol a lakásárak szintje a budapesti árakkal vetekszik. Éppen ezért az OTP Jelzálogbank adatai alapján összegyűjtöttük az ország legdrágább és legolcsóbb kisvárosait.
Hosszú évek óta tavaly következett be először, hogy a vidéki lakásárak nagyobb mértékben emelkedtek, mint a budapestiek. Milyen okokkal magyarázható a folyamat? Melyik országrészekben a legnagyobb a kereslet? Hol építkeznek a legtöbben?
Kiadta legfrissebb lakásárindexét az MNB. Ez alapján Budapesten 2021 harmadik negyedévében 1,6 százalékkal emelkedtek a lakásárak. Az előző év azonos időszakához képest 9,1 százalékos volt a drágulás. Ennél jelentősen magasabb volt az áremelkedés vidéken. A vidéki városokban egy negyedév alatt 5,7 százalékkal nőttek a lakásárak, az éves áremelkedés mértéke pedig 19,8 százalékra emelkedett. A községekben negyedéves alapon 12,2 százalékkal drágultak a lakások, amivel az éves árdinamika mértéke 24,5 százalékra növekedett. Országos átlagban 6,7 százalékkal nőttek a lakásárak az első negyedévben. Az éves növekedési ütem az előző negyedéves 15,3 százalékról 19,0 százalékra emelkedett.
Pénteken megjelent a KSH legfrissebb lakásárindexe, mely a 2021-es év harmadik negyedéves adatait összegezte. Az elemzés sok tanulságot tartalmaz, melyekből az egyik, hogy a használt lakások drágulásának mértéke 2020-hoz képest szinte minden megyeszékhelyen lehagyta a budapesti áremelkedést. Ha a négyzetméterárat nézzük, akkor az összes nagyváros maga mögé utasítja Budapestet.
Jelentős kereslet élénkíti az újlakás-piacot, így hoz emelkedő árakat 2022-ben, amiben nagy szerepe van a családtámogatásoknak és a zöldhitel programnak. A használt lakások iránti kereslet is élénk maradhat, amit a befektetési célú vásárlók visszatérése is segíthet. A Takarék Index elemzői átlagosan 5-7 százalékos drágulással számolnak, de az új lakások esetében ennél magasabb, 8-10 százalékos emelkedés valószínű. A társasházépítések fő helyszíne a főváros, de népszerű marad a nagyvárosi agglomeráció és a Balaton környéke is.
Nem kérdés, hogy a lakásvásárlás az elmúlt évtized egyik legjobb befektetése volt Magyarországon. Nemrég egy elemzésünkben a Magyarországhoz hasonló méretű lakáspiacokat hasonlítottuk össze reálérték alakulása szerint, ezúttal viszont a KSH és az Eurostat adatai alapján arra voltunk kíváncsiak, mi történt az európai országok lakáspiacaival az elmúlt tíz évben, hol áll ehhez képest Magyarország és vajon meddig tarthat ki a mostani lendület.
Túlértékeltek a lakások Magyarországon, azon belül is elsősorban Budapesten, vagy van még tere a növekedésnek? Sokakat foglalkoztat ez a kérdés, hiszen a buborékok természete az előbb utóbb bekövetkező kipukkanás, vagyis az árak zuhanása, ami sokakat érintene rendkívül kellemetlenül. A KPMG sok tényezőre kiterjedő elemzése arra jutott, hogy enyhe túlárazottságról ugyan beszélhetünk, a buborék szó használata azonban túlzás lenne.
Ahogy azt már megszokhattuk, időről időre megvizsgáljuk, hogy az aktuális kínálatban hol vannak a főváros legnagyobb, legkisebb, legdrágább vagy éppen legolcsóbb új lakásai. Ezúttal sem teszünk kivételt és a rekorderek mellett néhány más érdekességre is felhívjuk a figyelmet. Emellett kerületi összehasonlításunkból az is kiderül, hogy ha valaki olcsón szeretne nagyobb méretű lakást, vagy az árcédula miatt hajlandó a méret kapcsán kompromisszumot kötni, akkor hol érdemes nézelődnie.
A lakásárak alakulását általában nominálértéken vizsgáljuk, noha az infláció erősödésével egyre inkább indokolt reálértéken, vagyis az inflációval korrigálva is megnézni azt, hogy mi történik a lakáspiacon. A továbbiakban éppen ezért egyrészt megvizsgáljuk, hogy településtípusonként mi történik a reálértéken mért lakásárakkal, másrészt egy nemzetközi összehasonlítást teszünk néhány, Magyarországhoz hasonló méretű ország bevonásával.
Mi lesz a hazai lakásárakkal? Milyen folyamatok hatására folytatódhat a további emelkedés és mi szabhat gátat ennek? Melyek a vásárlók és a lakásfejlesztők szempontjából a legnépszerűbb kerületek?
Megállíthatatlan volt idén a hazai újlakás-piac, ahol a használt lakásokkal szemben nyoma sem volt a járvány miatti megtorpanásnak, legalábbis az árak alakulását illetően. Természetesen több tényező is szerepet játszott ebben, a különböző állami támogatások mellett a kereslet továbbra is magas annak ellenére, hogy a kivitelezési költségek és a magas telekárak miatt a fejlesztők is egyre magasabb árcédulák mellett hirdetik újabb és újabb lakásaikat. De mi lesz akkor, ha kifutnak az állami támogatások, lejárnak a kedvezményekre vonatkozó határidők és a kivitelezésben is helyreállnak a problémák? Az alábbiakban ezt vizsgáltuk meg, bemutatva az elmúlt 30 év lakásépítési időszakainak legnagyobb hullámait.
A korábbi évek mintája alapján idén is megkérdeztük a lakáspiaci szakértőket arról, hogy mire számítanak a következő évben a hazai lakáspiacon a lakásárak, az adásvételek száma vagy a bérleti díjak tekintetében. Emellett a befektetési célú lakásvásárlások, a hitellel történő vásárlások és a külföldi lakásvásárlók számának változásaival kapcsolatos várakozásaikra is kíváncsiak voltunk, valamint arra, hogy melyek lehetnek 2022-ben lakáspiaci szempontból az ország legkeresettebb területei. Hét szakértő, hét véleménye alapján ilyen évre számítunk 2022-ben a hazai lakáspiacon.
Nyolc helyen szerepel fővárosi kerület, míg a keleti és a nyugati országrészből egy-egy város fért fel az Otthon Centrum 2021-es élhetőségi rangsorának első 10 helyére. A csúcstartó kerületek árban is az élmezőnyben foglalnak helyet, ugyanakkor van néhány kedvezőbb árfekvésű élhető város is a listában.
