Hiába az egyre növekvő koronavírusos esetszám, a lakáspiacon optimistábbak ma az elemzők, mint a járvány tavaszi hulláma alatt. Az áprilisi és a májusi Hangulatfelmérésünk után szeptemberben is megkérdeztük a lakáspiac szakértőit, hogy mit várnak rövid és hosszabb távon az árak és a kereslet kapcsán a hazai lakáspiacon.
Balatoni nyaraló, nagyvárosi családi ház vagy V. kerületi kétszobás: 50-60 millió forintért már egyaránt válogathatunk jó állapotú ingatlanok között Budapest külvárosában vagy a vidéki nagyvárosok belső részeiben, de akár a Balatonra is költözhetünk. Az OTP Ingatlanpont megvizsgálta, milyen lehetőségekkel számolhat valaki, ha 60 millió forintért szeretne magának ingatlant.
Bár még egyáltalán nem biztos, hogy elkaszálják itthon a kerületek a rövid távú lakáskiadás eddig működő formáját, mégis van esély rá, hogy egyes belvárosi részeken a korlátozások miatt egy eddig kevésbé ismert szálláskiadási módszer fog kialakulni azon tulajdonosoknál, akik nem akarják sem eladni, sem hosszú távra kiadni a lakásaikat. Egy hibrid megoldás, ahol az év nagyobb részében hosszú távra, míg egy 4 hónapos időszakban rövid távra adják ki a lakásokat. De vajon hogyan milyen bevételekre számíthatnak, és milyen nehézségekkel állnak szemben a lakástulajdonosok a hibrid megoldás során?
A nagy nyári hőségben vélhetően még az is elgondolkodik egy balatoni családi ház, vagy nyaraló vásárlásán, aki egész évben nem tette. Főleg úgy, hogy sok helyen még tart a home office és minden bizonnyal sokak számára kellemesebb lenne egy Balaton közeli kertes házból dolgozni, mint egy erkély nélküli nagyvárosi lakásból a hét minden napján. Akár csak nézelődőként, vagy komoly vásárlási szándék mellett is felmerül a kérdés, hogy a Balatonhoz közeli településeken milyen átlagárakra számíthatunk.
Budapesten továbbra is stagnáltak a lakásárak 2020 első negyedévében, amivel az éves
dinamika 15,4 százalékról 8,3 százalékra mérséklődött. Az éves mérséklődés az egész országra igaz, országos átlagban a lakásárak éves nominális növekedési üteme az előző negyedéves 17,8 százalékról 11,6 százalékra csökkent - szerepel az MNB legfrissebb lakásárakról szóló jelentésében.
Fonyód környékén megháromszorozódtak a lakó- és üdülőingatlanárak az elmúlt tíz évben, és a Balaton-parton átlagosan is majdnem kétszeresére emelkedtek, miközben a Velencei-tónál 50 százalékkal, a Tisza-tónál pedig 9 százalékkal nőttek – derült ki a Takarék Index elemzéséből. A Balaton és a Tisza-tó között már több mint négyszeres az átlagos árkülönbség. Míg több Balaton-parti településen félmillió forint feletti, addig Poroszlón 70 ezer forint az ingatlanok átlagos négyzetméterára.
Az Eurostat tegnap megjelent legfrissebb, 2020 első negyedévéről tudósító lakásárindexe szerint hazánk – a 27 vizsgált ország közül – az 5,4 százalékos reálár-csökkensével utolsó helyen áll az ingatlanár változásban - tette közzé az OTP Ingatlanpont. Ez azonban csalóka lehet, mivel az idei első negyedévi adatok még erősen hiányosak, így a későbbiekben beérkező adatok feldolgozásával sok minden változhat. Éppen ezért a tavalyi év átlagát alapul véve hasonlítottuk össze az EU országait aszerint, hogy 2008, 2012 és 2016 óta hogyan változtak az inflációval korrigált lakásárak.
Benne van a levegőben, hogy komoly csapás érje a rövid távú lakáskiadási piacot. Az Uber és a taxisok jól ismert harcával ellentétben azonban most sokkal több embert, munkahelyet, részpiacokat érintő kérdésről van szó: a gazdaság fehérítése, a turizmus magas szinten tartása, a munkahelyek védelme és a lakáspiac az, ami egy átgondolatlan tollvonással romba dőlhet.
Negyedévente rendszeresen bemutatjuk a budapesti újlakás-kínálatot, ami kerületi bontásban ismerteti az aktuális fejlesztéseket és az árakat. Ezúttal azonban nem Budapestre voltunk kíváncsiak, hanem a nagyobb vidéki városokban néztünk körül, ahol az Otthon Centrum számításai segítségével hasonlítottuk össze az árakat.
Időről időre elkészítjük azokat a felméréseinket, amelyek a jövedelmek viszonyában mutatják be a lakásárakat. Néha különböző országok fővárosait vetjük így össze, most azonban Magyarország megyéire készítettük el a listát, melyben bemutatjuk, hogy az adott térség átlagkereseteihez viszonyítva hol a legegyszerűbb és hol a legnehezebb egy átlagos méretű lakást megvásárolni.
Közelről kísérnéd figyelemmel a Mol 120 méter magas irodatornyának építését? Kipróbálnád, milyen egy most alakuló új városközpontban élni? Ha ügyesen tárgyalsz, lehet, hogy akár pár hónapra is ki tudod venni valamelyik nemrég átadott lakást. Megnéztük, milyen árakon adják bérbe Dél-Buda legújabb városrészének lakásait.
Sok olvasónk szkeptikusan fogadta az MNB legutóbbi Lakáspiaci Jelentésének előrejelzését, amely szerint az idei második negyedévben is 4-5 százalékot emelkedhetnek a lakásárak a tavalyi év azonos időszakához képest. A számok kapcsán több ingatlanpiaci elemzőt is megkérdeztünk, akik részletesen beszéltek arról, hogy ők hogy látják a piacot a jelenlegi és az előttünk álló időszakban.
Az 5 és 27 százalékos újlakás-áfa egy igen érdekes árazási helyzetet teremtett a hazai újlakás-piacon. Egyszerre voltak és még vannak is jelen a két különböző mértékű áfával értékesített lakások, ami eddig a gyorsuló árnövekedéses környezetben inkább azt eredményezte, hogy a relatíve olcsó 5 százalékos áfás projekteket árazták fel a 27 százalékosokhoz. Most azonban fordult a kocka. A lakásár-emelkedés megtorpanása ismét átárazásokat eredményezett, ám most már egyre több lakóprojektben nem felfelé, hanem lefelé korrigálják az árat a fejlesztők. Van, ahol az akciók miatt lett kisebb az ár, máshol konkrétan más árcédulát kaptak egyik hónapról a másikra a lakások. Utána jártunk, hogy hol volt a legtöbb átárazás és mi állhat a háttérben.
A kedvezményes áfa kivezetése, valamint a járványhelyzet egyik eredménye, hogy 2020 tavaszán értékesítették a fejlesztők a legkevesebb épülő új budapesti lakást az elmúlt 4 és fél év során, mióta a Lakáspiaci Riport gyűjtése elkezdődött. Összesen 630 új otthon vásárlására került sor, ezek nagy része még a kedvezményes, 5 százalékos áfával volt ellátva. Az újonnan indított projektek darabszáma és lakásszáma is elérte a mélypontot, több fejlesztő felfüggesztette az értékesítést, így összességében az elérhető, még szabad új lakások kínálata is a tavaly év eleji szintre csökkent. A legnépszerűbb, vagyis azon kerületek között, ahol a legtöbben vásároltak 2020 tavaszán továbbra is a XIII. a listavezető, a belvárosi kerületek közül viszont volt, ahol csupán 1 lakást, máshol ennek húszszorosát értékesítették.
Az elmúlt évek során egyre nagyobb üzletággá nőtte ki magát a lakáskiadás Magyarországon. Különösen Budapest belvárosa vált a befektetők kedvelt célterületévé, ami a lakáspiac számokat is átalakította. Az utóbbi időben viszont az ingatlanpiaci szakértők elmondásai alapján is mintha megtört volna a lendület és ez nem csak a koronavírus-járványnak volt köszönhető. Éppen ezért arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire érheti meg ma lakásba fektetni a pénzünket Magyarországon, milyen érvek szólnak mellette és ellene a piaci folyamatok tekintetében.
Nemrég arról kérdeztük meg olvasóinkat, hogy melyik budapesti kerületben élnének legszívesebben. A nem reprezentatív felmérést több mint 3500-an kitöltötték, ami már elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy felállítsuk a kerületi rangsort. Ezen túl azonban arra is kíváncsiak voltunk, hogy az olvasói vélemények mennyire esnek egybe a lakásár szerinti sorrenddel. Meglepő eredményeket kaptunk.
Kijött a legfrissebb Budapesti Lakáspiaci Riport, amely negyedévente mutatja be a fővárosi újlakás-piacot. A 2019 tavaszi számok alapján a fővárosban az új építésű lakások áremelkedése megállt: míg télen 900 ezer, addig tavasszal 899 ezer forintot kellett fizetni egy átlagos budapesti új lakás négyzetméteréért.
Jósgömbje senkinek sincs, mégis valamelyest lehet következtetni a következő negyedévekben várható lakásárváltozásra az előző évek tapasztalatai, adatai, a lakáspiaci trendek és ciklikusság alapján, valamint a piaci szereplők racionális viselkedését alapul véve. Ezt teszi az MNB is az előrejelzések elkészítése során, de természetesen számos külső tényező van - mint ahogy a járványt sem láthatta senki előre - ami egy pillantás alatt átrendezheti a "jóslatokat". Az MNB legfrissebb lakáspiaci jelentésében az idei év közepére vonatkozó előrejelezés is szerepel, ez alapján a lakásárak éves növekedési üteme körülbelül 5 százalékig fog lelassulni. Figyelem, a növekedés lassulása nem egyenlő az éves szintű árcsökkenéssel!
2020 első negyedévében a koronavírus-járvány a hazai lakáspiacot már lassuló állapotában érte el, és jelentős mértékben felforgatta a piaci kondíciókat. 2019 végén több jel is azt mutatta, hogy véget ért a hazai lakáspiac 2014 eleje óta tartó felívelő szakasza. Negyedéves alapon országos átlagban már stagnáltak a lakásárak az MNB lakásárindex értékei szerint 2019 utolsó negyedévében, míg Budapesten 2 százalékos csökkenés volt mérhető, amire évek óta nem volt példa - olvasható az MNB legújabb Lakáspiaci Jelentésében.
Megjelent az OTP legfrissebb Lakóingatlan Értéktérkpe, ami járási szinten mutatja be a lakásárak alakulását. Az elemzés kiemeli a megyeszékhelyeket, valamint Budapestet, ahol kerületenként is megnézhetjük, hogy a tavalyi évben hol, mennyiért cseréltek gazdát átlagosan a lakások. Nézd meg te is, hogy a legfrissebb adatok szerint a környékeden mennyit ér egy négyzetméter!
Máris reagálnak a befektetők.
Hétfőn jelentős gyengüléssel kezdett a forint, az amerikai inflációs adat hozott valami mozgást.
A pénzügyi szolgáltatásokat, az olajat és a másodlagos eladókat érintheti.
Trump nem akarja, hogy az adófizetők viseljék a diákhitelesek terheit.
Az OTP lehet a nap nyertese?
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
