Szombat délután jelentek meg azok a felvételek, amelyen orosz zászló lengedezik Berdicsi település utolsó épületei egyikén. Az orosz források arról számoltak be, hogy a települést teljes egészében Putyin katonái ellenőrzik.
Az amerikai hírszerző ügynökségek arra a következtetésre jutottak, hogy valószínűleg nem Vlagyimir Putyin rendelte el Alekszej Navalnij meggyilkolását. Ugyanakkor Washington nem mentette fel az orosz elnököt az általános felelősség alól az ellenzéki politikus haláláért, aki éveken át az orosz hatóságok célkeresztjében volt.
A krasznodari térségben részben felfüggesztette a munkáját egy orosz olajfinomító, amelyben károk keletkeztek vélhetően ukrán dróntámadás után - közölte a TASZSZ orosz hírügynökség szombaton.
Recep Tayyip Erdogan török elnök valószínűleg Mark Rutte mögé áll, és ezzel a NATO következő vezetője a pénteken Isztambulba látogató holland miniszterelnök lehet - írja a Bloomberg.
Ha így lesz, akkor már csak két ország - Szlovákia és Magyarország - nem támogatja Ruttét, a hírügynökség szerint a nagyobb problémát Magyarország meggyőzése jelentheti.
Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.
Ukrán katonai információk szerint az oroszok megpróbálják bekeríteni a stratégiai fontosságú Csasziv Jar városát – számolt be a Kyiv Independent.
Az ukrajnai frontvonalról rendszeres tudósításaival hírnevet szerző orosz Rybar X csatornája tett közzé egy térképet a frontvonalak állásáról.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök április 26-án menesztette pozíciójából Olekszandr Jakovecet, aki a Támogató Erők parancsnoka volt – számolt be a Kyiv Independent.
Ukrán források szerint az orosz hadsereg két tengeralattjárót is telepített a Fekete-tengerre, amellyel hosszú csendet törtek meg – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Az Egyesült Államok egyre komolyabban aggódik amiatt, hogy a Moszkvát megrázó, Crocus City Hall elleni merénylethez hasonló támadás éri területét – jelentette ki Christopher Wray, az FBI igazgatója egy NBC-nek adott interjúban.
Nyilvánosságra került egy felvétel, amelyen számos nyugati harcjármű látható az orosz főváros egyik terén. Várhatóan hamarosan nagy szerepet kapnak majd a kiállított eszközök.
Ilja Jevlacs az ukrán légierő szóvivője szerint az oroszok elkezdték használni az eddig rejtegetett SZU-57-es vadászgépüket a frontvonal közelében – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Az Európai Parlament csütörtökön levelet küldött Ausztria vezetőinek, amelyben felszólította őket, hogy az uniós szankcióknak megfelelően kötelezzék a Raiffeisen Bank Internationalt, hogy szüntesse be oroszországi tevékenységét – számolt be az ukrán The Kyiv Independent. A bankcsoport részvényárfolyama jelenleg 1,4%-os emelkedést mutat a bécsi tőzsdén.
Belgium évente 1,5-2 milliárd közötti adóbevételt szerez a befagyasztott orosz pénzeszközökből. A szankcionált vagyonon keletkező költségvetési bevételeket viszont az EU-országok nagy része egyenesen Ukrajnának utaltatná el, míg a belga állam szerint alaptalan a vádaskodás, mert a jövedelmek 49 százalékát így is fegyverek küldésére fordítják.
A 12,5 milliárd eurós kulcsrakész ár "továbbra is érvényben van" az orosz fővállalkozóval, de "ha a nyugat-európai atomerőmű építkezésekre nézek, akkor a tervezett költségeket még soha, sehol nem tudták tartani, ezért felelőtlenség lenne most többet mondanom" – jelentette ki a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Jákli Gergely. A Paks II. Zrt. vezérigazgatója utalt rá, hogy a paksihoz hasonlóan a legtöbb erőmű építés "ilyen kulcsrakész szerződésben valósul meg, ennek ellenére folyamatosan drágulnak"; igaz hozzátette: "a Paks II. esetében nem kapkodnék, nem spekulálnék erre". Elárulta: "folyamatban van a kivitelezési szerződés egyes pontjainak a felülvizsgálata és módosítása", és konstruktívak a tárgyalások az oroszokkal, akárcsak az Európai Bizottsággal; munkaszervezési és egyéb tapasztalatok miatt pedig akár a kínaiak is megjelenhetnek a projekt körül. Azt vázolta: "rövid távon megoldódhat" az irányítástechnika körüli, a német kormány blokkolásából adódó helyzet, és leszögezte: se a projektet, se az orosz hitelszerződést nem szankcionálja semmi, illetve az orosz fővállalkozó is ki tudja fizetni a beszállítókat. Hangsúlyozta: a Paks I.-nél nem történt semmilyen elmozdulás a mellette kiásott új gödör miatt, és a megépített résfal csökkenti ennek a jövőbeli kockázatát. A Duna vízhozamával és a hűtővízzel kapcsolatos aggodalmakat műszakilag kezelhetőnek mondta, a Paks I. és Paks II. párhuzamos működésének brüsszeli engedélyezése kapcsán pedig bizakodását érzékeltette. Azt is rögzítette: "lesz első betonöntés év végéig", és a két új blokk "a 2030-as évek elején" már termelni fog. A minapi interjú során Paks II. gigantikus gödrében is jártunk, ahol óriási gépeket láttunk, a megörökített fényképeket ebben a különleges képgalériában mutatjuk be.
Mostanra biztossá vált, hogy az Egyesült Államok a hivatalos fegyverszállítmányok megindulása előtt adott Ukrajnának az ATACMS közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákból, az Egyesült Királyság pedig Paveway IV-es "okosbombákat" fog adni Kijevnek. Az orosz csapatok előretörése mindeközben rendületlenül tart, több falut is elfoglaltak egyetlen nap leforgása alatt. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Több hónap huzavona után az Egyesült Államok törvényhozása megszavazta, Joe Biden elnök pedig mára virradóra aláírta azt a törvényt, amely az eddigi legnagyobb, összesen 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagot biztosítja Ukrajna számára. A támogatás mérete példa nélküli, az viszont nagy kérdés, hogy mire lesz elég. Képesek lehetnek-e az ukránok visszafoglalni az oroszok által megszállt területeket, vagy csupán a védelmi képességeik lesznek erősebbek? Kell-e tartani eszkalációtól az új fegyverek miatt, és mi lehet Oroszország jelenlegi, valós célja a háborúban? Továbbá milyen keretben érdemes értelmezni az eseményeket, tényleg a Nyugat sorsa dőlhet el Kelet-Ukrajnában vagy csupán szláv belharcról van szó? Egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének docensét az Ukrajnának megszavazott amerikai katonai segély apropóján.
Heves tüntetésekhez vezetett Örményországban, hogy az ország vezetése úgy döntött, négy falut visszaad a szomszédos Azerbajdzsánnak, melyeket még a két ország között a Szovjetunió felbomlása idején kitört első hegyi-karabahi háborúban szállt meg. Jereván békeszerződésre törekszik a nála katonailag sokkal erősebb Azerbajdzsánnal, ennek érdekében megkezdték a határok pontos kijelölését. A béketörekvések ellenére a retorika sokszor még mindig háborús, az örmény lakosság pedig egyre jobban tart attól, hogy a szomszédos ország támadást indíthat ellenük. Az orosz békefenntartók eközben kivonultak Hegyi-Karabahból, így most már csak Azerbajdzsánon és Örményországon múlik, mihez kezdenek egymással.
Alighanem sokak számára meghökkentő fordulat volt, hogy a nyugati politikusok a háború elején sorra ígérték meg Kijevnek, hogy ha kell, a végtelenségig támogatják az oroszok ellen viselt védekező háborút, tavaly nyáron azonban valahogy mégis szinte teljesen elapadtak a fegyverszállítmányok. Az elmúlt hetekben napi szinten írtak nyugati lapok az ukrán hadsereg katasztrofális lőszerhiányáról és az ukrán katonák összeomló moráljáról, a Donbaszban pedig 2022 eleje óta nem látott ütemben kezdett előretörni az orosz haderő. Aztán Amerikában fordulat történt: a Kongresszus több mint hat hónap huzavona után úgy döntött, hogy 61 milliárd dollárnyi forrással, hadianyaggal és technikával támogatja meg Kijevet a következező egy évben. Ez nyilván más NATO-országokat is megihletett: Nagy-Britannia rekordméretű fegyvercsomagot jelentett be tegnap, illetve úgy tűnik, lassan a régóta áhított F-16-osok is megérkeznek. Mit kap Ukrajna és mire lesz ez elég? Fordulat jöhet a háborúban? Mikor lesz végre vége ennek az egésznek? Nézzük, mi az, amit tudni lehet.
Alekszandr Lukasenko, Fehéroroszország elnöke szerint eljött az ideje annak, hogy Moszkva és Kijev megkezdje a béketárgyalásokat - írta a Sky News.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Nem erősítették meg az információkat.
Ismét előkerült Prigozsin neve.
"Ne hagyja, hogy kötvényalapot adjanak el önnek!"
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
