Elemzés

2018. február 23. 14:30 | Portfolio

Darabokra szedtek egy új Teslát, és elájultak tőle a német mérnökök

Nemrég még attól volt hangos a világsajtó, hogy egy detroiti cég szakértői a '90-es években gyártott Kiákhoz hasonlították a Tesla legújabb modelljét, miután vásároltak maguknak egyet és darabokra szedték. A Süddeutsche Zeitungban viszont most megjelent egy anyag, amelyben állítják, az egyik német prémiumautó-gyártó négyszeres áron Európába hozatott egy új Model 3-at és miután szétszedték a német mérnökök, a látottaktól teljesen el voltak ájulva.

2018. február 21. 05:50 | Szandányi Levente

Néhány óra és olyan döntés születhet, amelybe beleremeg a német autós társadalom

2018. február 20. 09:20 | Árgyelán Ágnes

Már havi 200 ezres fizetéssel te lehetsz a bankok kedvence

Egyre több magyar milliomost szolgál ki a hazai prémium banki szektor, a Portfolio Prémium Banki Felmérése alapján már több mint 220 ezer ügyfélszámlát kezelnek a szolgáltatók. A prémium banki magasabb színvonalú kiszolgálást sok banknál már havi 200-300 ezer forintos havi számlajóváírással is igényelni lehet, a másik lábon 2 millió forintos megtakarítás is elég lehet ahhoz, hogy valaki prémium ügyféllé váljon. A felmérésből kiderül az is, hogy a vidékről egyre inkább a főváros felé tolódik a prémium ügyfelek koncentrációja, olyannyira, hogy már több a fővárosi ügyfél, mint a vidéki.

2018. február 19. 05:50 | Turzó Ádám Pál

A magyar bankok hamarosan soha nem látott fegyvereket tesztelnek rajtunk

Pár perc alatt kizárólag mobilon igényelhető hiteltől kezdve, új érintéses banki mobiltárcán át videós számlanyitáson keresztül alaprendszer frissítésig rengeteg fejlesztés zajlott 2017-ben a magyar bankoknál. Emellett már van olyan bank is, ahol chatrobot fejlesztésen gondolkoznak, de a blockchain technológia és a mesterséges intelligencia is felkerült a hosszabb távú banki stratégiai fejlesztési irányok sorába. Idén a banki IT-részlegeken az azonnali átutalás mellett a GDPR-ra való felkészülés, illetve a PSD2 miatti további feladatok lesznek a középpontban, illetve a bankok is izgatottan várják, az MNB által is támogatott magyar fintech ökoszisztéma milyen újdonságokkal áll majd elő. Banki IT-körképünk következik.

2018. február 17. 11:15 | Motyovszki Gergő

Az uniós források és a hírhedt tőkeszivattyú - avagy kinek mi jár?

Az utóbbi hetekben elég nagy visszhangot keltett egy Thomas Piketty blogján megjelent ábra, mely a visegrádi országokba befolyó EU transzfereket és a külföldi vállalatok ezen országokból “kivitt" profitját hasonlítja össze. Ebből kitűnik, hogy kevesebb EU-s pénz áramlott be, mint amennyi profitot a külföldiek szereztek. Az ábra értelmezésének hazai körökben is terjedt az az igen káros és helytelen narratívája, miszerint az összehasonlítás azt sugallja, hogy “Magyarország az unió nettó befizetője", mivel több jövedelem áramlik ki tőlünk, mint amennyit visszakapunk. Mi több, egyáltalán nem tartozunk hálával Brüsszelnek, amiért ennyi ingyenpénzt kapunk, hiszen ez csak a kivitt profitokért “járó" kompenzáció, de annak sem elégséges, tehát igazából a nyugatiak a magyar EU tagság legfőbb haszonélvezői. Néhol olyan megfogalmazásokkal is lehet találkozni, hogy ez a “tőkeszivattyú" folyamatosan szívja el a jövedelmet a magyar emberek zsebéből, ahogy a kizsákmányoló külföldi vállalatok profitjukat “kitalicskázzák" az országból. Ez egy súlyos csúsztatásokkal teli narratíva, ami alapvetően fals összehasonlításokon alapul. Ebben az írásban ezt próbálom három lépcsőben bemutatni.

2018. február 16. 05:30 | Árgyelán Ágnes

Átlépte a magyar milliomosklub a bűvös határt - Sosem voltak még ilyen gazdagok

Átlépte a 4000 milliárd forintot a hazai privátbanki szolgáltatóknál kezelt vagyon, ezzel az egy ügyfélre eső vagyon is meghaladta a 100 milliót. A Citigold ügyfeleinek köszönhetően az Erste Bank nőtt a legjobban kezelt vagyon és ügyfélszámla tekintetében tavaly, de az MKB privátbankja is nagyot ment: fél év alatt a piaci szereplők között a legnagyobb összeget, 70 milliárd forintot tudott becsatornázni. Mindeközben fokozódik a piaci koncentráció, az öt legnagyobb szolgáltató kezében van a piaci összvagyon 74%-a.

2018. február 14. 06:08 | Turzó Ádám Pál

Óriási öngólt rúg a kormány, ha nem írja át a készpénzgyáros adót

A tranzakciós illeték miatt durván harmadával drágább a bankolás Magyarországon, mint amennyi egy torzításmentesen versenyző piacon lehetne, de nem ez a legnagyobb gond vele. Hanem az, hogy készpénzhasználatra ösztönöz, és kőkeményen keresztbe tehet a pénzügyi innovációnak, amit az azonnali átutalási rendszer gyorsíthat fel jövő év közepétől a fizetéseknél. Óriási öngól lenne a kormányzat részéről, ha nem vizsgálná felül a tranzakciós illeték mai formáját, ráadásul minél hamarabb. Az idő ugyanis fogy, a bankoknak (és a PSD2-vel a piacra engedett fintech cégeknek) pedig kellene már valamiféle jelzés arra, mire számíthatnak, üzletileg megéri-e új szolgáltatásokat indítani a rendszerre.

2018. február 08. 06:20 | Turzó Ádám Pál

1,8 milliós fizetéssel is vadászni kell az informatikusokat - Kemény lépésekre készül a kormány

Elkészült a korábban belengetett informatikai ösztöndíj részletes terve, amelyet hamarosan, de legkésőbb szeptemberben vezetnek be a felsőoktatásban. Ezen kívül három egyetemen új informatikai üzemmérnök szak indul, aminek a képzési ideje két gyakorlati tanulmányi évből, majd egy vállalati gyakorlati évből áll - mondta el lapunknak Laufer Tamás, az IVSZ elnöke. A piacon ugyanis a pár éves munkatapasztalattal rendelkező, 30 év alatti informatikusokat már 1,8 milliós fizetéssel vadásszák le, ami nem normális. Az IVSZ Digitális Munkaerő Programjában többek között a felnőttképzés támogatása, a szakképzés "digitalizálása", új diákhitel konstrukció is szerepel, a programot reményeik szerint hamarosan az NGM előterjesztésben is jóváhagyja. Az IKT-szektorról, az oktatásról, a távközlési cégekre kivetett különadókról és a Microsoft-botrányról is megkérdeztük Laufer Tamást.

2018. február 08. 06:00 | Szandányi Levente

Nem is emlékszünk nagyon hasonlóra a Teslától - Hol marad a bűvésztrükk?

Mintha patikamérlegen kimérték volna a Tesla negyedik negyedéves beszámolóját, sehol egy váratlan bejelentés a Model 3 gyártására vonatkozóan, egy elhamarkodottnak tűnő ígéret, vagy egy konszenzustól érdemben eltérő szám. Láthatóan a befektetők sem tudnak mit kezdeni a helyzettel, az elektromosautó-gyártó hiába ért el rekord méretű veszteséget, az árfolyama meg sem rezdült az amerikai piacok zárását követő kereskedésben.

2018. február 06. 15:36 | Csiki Gergely

A kulisszák mögé lestünk: így érvelt a kormány, hogy ne legyünk afrikai országok alatt

Miközben a Nemzetgazdasági Minisztérium több körben is próbálta lebeszélni az Open Budget Survey nemzetközi átláthatósági felmérés jelentőségét, a tárca korábban aktívan részt vett a jelentés véleményezésében. Bemutatjuk, hogy a kormány milyen pontokat kifogásolt szakmai alapokon.

2018. január 31. 14:40 | Portfolio

Mészárosék vételi ajánlatot tehettek a Telenorra

Napok óta téma a Telenor magyarországi kivonulása, a potenciális új tulajdonosról viszont még nem lehetett hallani érdemi információkat egészen mostanáig. Piaci forrásokból ugyanis úgy értesültünk, hogy a Konzum csoport vételi (indikatív) ajánlatot tett a magyarországi operációra.

2018. január 30. 11:03 | Dedák István

Mégis, mekkora az államadósság terhe?

A 2010-ben létrejött gazdaságpolitikai fordulat egyik fő prioritásként az államadósság elleni küzdelmet és az eladósodás csökkentését tűzte zászlajára. Az államadósság növekedése - ha potenciális kibocsátás közelében működő gazdaságban jön létre - károkat okoz, megakasztja az ország gazdasági felzárkózását, csökkenti az egy főre jutó jövedelmet és a társadalmi jólétet. Arról viszont kevés szó esett, hogy az adósság mekkora növekedési áldozattal jár együtt, noha a közgazdaságtan növekedéselméleti területe ma már meglehetősen határozott választ tud adni a teher alsó és felső határára. Mindez különösen fontos annak ismeretében, hogy az elmúlt nyolc évet (2010-2017) tekintve a magyar gazdaság éves átlagos növekedése - horribile dictu - mindössze 2%-ra rúg. S ha azt feltételezzük, hogy prudens, növekedésbarát gazdaságpolitika mellett a magyar gazdaság - hasonlóan Romániához, Szlovákiához vagy Lengyelországhoz - valahol az évi 2,5-3% körüli tartományban tudott volna növekedni, akkor meghökkentő módon azt láthatjuk, hogy a gyenge gazdasági teljesítmény miatt elszenvedett károk közel akkorák, mint amekkorát egy 60-70%-os államadósság tud okozni a gazdaság számára.

2018. január 28. 11:06 | Csiki Gergely

Megtaláltuk a kormány kedvenceit

Létezhet a kormánynak egy olyan szószedete, amely azokat a számára kedves célokat tartalmazza, amelyekre bátran költi az adófizetők pénzét, akár egyszeri jelentős összegek formájában, mert látja, hogy könnyedén elbírja a költségvetés. A 2017-es részletes büdzséadatok alapján kijelenthetjük: a kormány tavalyi listáján biztosan szerepelt a sport, a migráció és a határon túli magyarság kifejezések. Ezeket hallva ugyanis előszeretettel kinyitotta az adófizetők által feltöltött államkasszát. Arra is felfigyeltünk: messze a legnagyobb nyertes egy olyan kiadási sor lett, amire év közben fel sem figyelt senki. Pedig itt 4-szer annyit költöttek, mint amennyit terveztek eredetileg.

2018. január 26. 10:26 | Kónya István

Válságban a közgazdaságtan? Jelen és jövő

Régi vita az, hogy a közgazdaságtan mennyiben tekinthető tudománynak, illetve mennyiben lenne szükség a "főáramú" közgazdaságtan radikális megújítására. A 2008-2009-es globális pénzügyi válság hatására jelentősen erősebbek lettek a kritikus hangok, elsősorban a makroökonómia területén, amely a tágabb közönség számára megtestesíti a közgazdaságtant. Ebben az írásban megpróbálom áttekinteni, hogy mennyiben jogosak a bírálatok, illetve a szerteágazó kritikák közül melyek vehetők komolyan.

Ehhez szükséges röviden áttekinteni makroökonómia evolúcióját, a válság óta történt változásokat, illetve a tudományos élet és a gazdaságpolitika közötti kapcsolatot. Megelőlegezve a részleteket, véleményem szerint a radikális kritika nagy része nem megalapozott, vagy félrevezető. Jó példa erre a magyar sajtóban is megjelent 33 tézis. Nem célom ennek a részletes megvitatása, ezt megtették többen is az angol sajtóban. Úgy gondolom ugyanakkor, hogy érdemes magyar nyelven is áttekinteni a makroökonómia (és a közgazdaságtani módszertan) jelenét és jövőjét, és szétválasztani a jogos és megvalósítható, a jogos, de reménytelen, illetve a jogtalan kritikákat.

2018. január 25. 16:06 | Csiki Gergely

Elképesztő mennyiségű adót fizetünk az állambácsinak

Látványosan növekedtek 2017-ben az állam bevételei és összességében a kormány által tervezett összeget is meghaladták. Egyre nagyobb szerepet képviselnek a bevételek között a lakosság befizetései, a dübörgő munkaerőpiac itt is érezteti hatását.

2018. január 21. 11:05 | Csiki Gergely

Durva számok: ennyire közel lenne Orbán Viktor álma, a nullás költségvetés?

Karnyújtásnyira van a magyar költségvetés a régóta áhított "német" állapottól, vagyis, hogy egyáltalán ne termeljen hiányt és így nominálisan se növekedjen az államadósság. A jelek szerint azonban a kormányra komoly nyomás helyeződik, hogy a mozgásterét ne a deficit csökkentésére használja fel, hanem a munkát terhelő adók csökkentésére.

2018. január 18. 11:33 | Virág Barnabás

Repedések a falon - úton a közgazdaságtan megújulása felé?

A 2008/2009-es globális pénzügyi válság váratlanul érte a főáramhoz tartozó, neoliberális-neoklasszikus közgazdászokat. Ennek megfelelően a válságot követő években éles vita bontakozott ki a tudomány jövőjéről. A gazdasági helyzet normalizálódásával a vita egyre inkább elhalkult. Ebbe az állóvízbe dobott követ az elmúlt év végén diákok, professzorok és újságírók egy csoportja (New Weather Institute és a Rethinking Economics csapata) a közgazdaságtan megreformálását követelve. Írásomban a csoport követelései mellett az odáig vezető útról kívánok rövid áttekintést adni.

2018. január 10. 05:40 | Csiki Gergely

Az egyik legnagyobb magyar cég bedőlésével riogatnak - Egy egész várost veszélyeztetnek

Sorozatban a negyedik éve csökken a dunaújvárosi vasmű árbevétele, immár nyolcadik éve veszteséges a vállalat, a határidőn túli kötelezettségek megugrottak. Az érem másik oldala, hogy közben viszont mérséklődött a veszteség is, létfontosságú beruházások valósultak meg, az alkalmazkodás, kiszervezés folyik - ezt lehet kiolvasni az ISD Dunaferr nemrégiben megjelent legfrissebb, 2016-os beszámolójából. Vannak, akik nagyon sötét képet festenek fel, sőt, olyan hírek jelentek meg, amelyek a cég bedőlésével riogatnak, ezért célszerű a helyére tenni az építőkockákat, nem csak kiragadni egyet-egyet.

2018. január 08. 19:12 | Portfolio

Lázár: Magyarország szívesen befizet többet is az EU-kasszába

Az erősebb Európához nagyobb EU-s költségvetésre van szükség, ezt Magyarország is elfogadja és kész többet befizetni a közös kasszába - foglalt állást a 2020 utáni büdzsé kereteinek kialakításáról szóló mai brüsszeli konferencia egyik panelbeszélgetésében Lázár János. Az eseményről másik cikkünk:

2018. január 08. 16:02 | Portfolio

2020 utáni EU-pénzek: remek híreket mondott Magyarországnak Juncker!

Az eddigi költségvetési tervezési módszer ellenkezőjével kell összeállítani az EU 2020 utáni, 5, vagy 7 éves költségvetését és a felső korlátot meg kell emelni - többek között ezt szorgalmazta egy mai brüsszeli csúcskonferencián Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke nem támogatja a kohéziós és agrárforrások csökkentését, csak a modernizálását, ami jó hír Magyarországnak, és a kifizetések politikai feltételekhez (pl. jogállamisági kritériumokhoz) kötése sem jött elő igazán beszédében. Úgy tűnik, hogy az ilyen "árukapcsolást" a (még) német külügyminiszter sem támogatja, de a francia EU-ügyi miniszter igen. A németek a jelek szerint hajlandók többet is befizetni a közös kasszába. A Bizottság várhatóan május végén mutatja be hivatalos javaslatát a 2020 utáni uniós költségvetésre, azután indulnak a kemény viták. A magyar és lengyel álláspontról, illetve egyéb megszólalók javaslatairól ebben a cikkben külön írtunk: