A gazdaságpolitika irányítói a kutatás-fejlesztésre épülő fázisba akarják léptetni a magyar gazdaságot. Megnéztük ezért, hogy most hogy állunk a K+F terén és mi kellene ahhoz, hogy megvalósuljon a kormány célja. Látni fogjuk: a felsőoktatás minősége a legfontosabb.
Bankok, nagy technológiai vállalatok és wannabe disruptorok dolgoznak a készpénz kivégzésén egy sor ötletes és ígéretes technológiával, ez a téma Magyarországon is napirenden van. Létezik azonban egy ország, ahol a kiépített kártyás infrastruktúra, a magas jövedelmek és a fejlett technológiák ellenére készpénzben fürdik a gazdaság: Németország. Meglepő lehet, de a keménykalapos készpénzimádatnak történelmi gyökerei vannak.
A kormány az elmúlt hetekben sorra jelentette be azokat az ösztönzőket, amelyekkel az elektromos autózás elterjedését akarja segíteni Magyarországon. Az önkormányzatok töltőoszlop-telepítésre már szeptember 15-e óta pályázhatnak, csütörtöktől pedig tisztán elektromos járművek vásárlásához lehet 1,5 millió forintos állami támogatást kapni. Az igyekezet nem véletlen, egyelőre messze vagyunk a korábban kitűzött céloktól. Ezek eléréséhez a mostani intézkedések ugyan adhatnak lökést, de a végső sikerhez a technológia fejlődésén túl, további direkt és indirekt ösztönzőkre, a töltőinfrastruktúra fejlesztésére és edukációra van szükség.
Vajon az európai munkaerő-piacnak szüksége-e van a mostani migránsokra? Röviden: igen. Részletesebben: nincs. Nem ellentmondásos ez? Részben igen. Hosszabb távon megoldást kínál a jelenlegi európai politika a demográfiai helyzetre és a jövőbeni gazdasági kihívásokra? Nem.
A jegybankárok csodafegyvere, a mennyiségi lazítás (QE) besült - véli egyre több közgazdász. Érdemi növekedés és infláció továbbra sincs a fejlett gazdaságok többségében, a jegybanki pénznyomda viszont tovább növelhette a vagyoni egyenlőtlenségeket, ami a társadalom szétszakadásához, a politikai extrémizmus elterjedéséhez vezetett. Végső megoldást a jegybankok által finanszírozott lakossági és / vagy kormányzati költekezés, a helikopterpénz jelentheti. Természetesen számos veszélyt rejt, ezért sokan tiltakoznak ellene, viszont bizonyos országokban nehéz megmondani, milyen más út vezet ki a lassú növekedés, az alacsony infláció, a fullasztó adóssághalom és az öregedő népesség csapdájából.
Az elmúlt hónapokhoz képest szokatlanul magas árakkal találkozhatnak az autósok a kutakon. A benzin és a dízel literenkénti ára bő egyéves csúcsára emelkedett, és csak hab volt a tortán az október elsején életbe lépett furcsa jövedéki adóemelés, melynek a hatása épp a következő hetekben lesz kínzó.
Látszólag nincs kevés vagyona a magyar háztartásoknak, de mivel ennek jó része a lakóingatlanban áll, ezért ezt aligha érezzük így. A lakosság fele a globális középrétegbe tartozik 7 és 70 millió forint közötti vagyonával, ám a társadalomszerkezetünk így is torz: sok a vagyontalan, és kevés a felső középrétegbe tartozó, illetve vagyonos réteg.
A klímaváltozást és a globális felmelegedést már nem lehet elbagatellizálni, legalábbis a világ nagyhatalmaival karöltve a mi politikusaink sem így tesznek. Éppen ezért folyamatosan szigorodnak a károsanyag-kibocsátási szintek, és sorra nemzetközi megállapodások születnek a megújuló energiatermelésről. A mainstream technológiákon túl azonban nem egy érdekes, furcsa vagy éppen extrém futurisztikusnak tűnő ötlet létezik, amellyel az emberiség energiaellátását tisztán és biztonságosan lehet megoldani.
Közzétette a szokásos éves államadósság és költségvetési tagállami adatokat az Eurostat a 2015-ös évről. Magyarország szempontjából azonban távolról sem szokványos a jelentés.
Orbán Viktor a 2010-es választások előtt azt ígérte, ha kormányra kerülnek, egymillió munkahelyet teremtenek 10 év alatt. A miniszterelnök nem felejtette el ígéretét, legutóbb múlt heti rádióinterjújában emlékeztetett rá, ahol elmondta: hat év alatt már 660-670 ezernél tartanak, vagyis nem rosszak az esélyek. De mit is ígért pontosan a kormány, és hol tartanak valójában?
Több mint másfél évvel a svájci jegybank emlékezetes döntése és a frankárfolyam elszállása után végre összeállt a felvizezett lengyel és a drasztikus, de szűk kört érintő román devizahiteles csomag is. A korábban már megismert horvát csomagot is figyelembe véve kijelenthető, hogy egyenként valószínűleg a horvát és a román frankhitelesek jártak a legjobban, hiszen a felvételkori alacsony árfolyamon váltják át a hitelüket. Összességében azonban a magyar devizahitelesek jóval nagyobb összeget és jóval korábban kaptak vissza a bankoktól, mint amit más régiós országok devizahitelesei.
2016-ban historikusan alacsony lehet a magyar államháztartás hiánya, melyhez a Magyar Nemzeti Bank közvetlenül és közvetetten is hozzájárul. A jegybank tevékenysége alapvetően három csatornán keresztül gyakorol hatást a költségvetési egyenlegre. A jegybank munkatársai, Berta Dávid és Kicsák Gergely elemzésükben ezt mutatják be részletesen.
A válság mélypontja óta nem volt olyan időszak a világgazdaságban, amikor ennyi akut téma foglalkoztatta volna a szakmai közvéleményt. A tőke- és pénzpiaci befektetők és a makroközgazdászok egymással versengve ráncolják a homlokukat, amikor a kockázatokat kezdik sorolni. Összeszedtük a világ előtt álló legfőbb kihívásokat.
2011-ben a nyugdíjpénztárak, 2012-ben a bankbetétek, 2015-ben a befektetési alapok, 2016 első felében pedig utolsó versenytársként a készpénz esett el a legnépszerűbb lakossági megtakarítási forma címért folyó versenyben. Az állampapír egyeduralkodóvá vált, 10 ábrán követjük most nyomon fényes győzelmét.
Az Európai Unió összes régiójából a nyugat-dunántúli térség gazdasági fejlettsége nőtt 2008-2014 között az egyik legnagyobb mértékben, miközben Közép-Magyarország stagnált - derült ki az Eurostat minap bemutatott regionális évkönyvéből. A magyar és a cseh fővárosi régió szenvedése mellett Varsó térsége villám sebességgel fejlődik, az egy főre eső jövedelmi adatokat nézve pedig egészen megdöbbentő a közép-magyarországi régió fokozódó lemaradása, hiszen a pozsonyi és a bukaresti régió nagyon elhúzott mellettünk.
Egyre közelebbi lehetőségnek tűnik, hogy a jegybank beleesik a cseh csapdába, de még láthatóan nagyon küzd az ellen, hogy tartósan veszteséges gazdálkodásba sodródva kelljen védekeznie a forinterősödés ellen. Ennek fényében különösen izgalmasnak ígérkezik az Államadósság Kezelő Központ "Új korszak az államadósság-kezelésben" címmel meghirdetett sajtótájékoztatója.
Ahány számítás, annyiféle eredményre jut az uniós támogatások gazdasági hatásait illetően. Pedig a magyar gazdaság megítélése szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy a növekedésünk mennyiben köszönhető az EU-támogatásoknak. Abból, hogy a magyar gazdaság a rekord magas uniós forráslehívás mellett sem tudott kirobbanó növekedést produkálni, kétféle következtetésre is juthatunk. Vagy gyenge a növekedési potenciálunk, vagy az uniós források növekedési hatása elhanyagolható. Az ellentmondást jelzi, hogy amíg a legalaposabb magyar tanulmány kifejezetten kicsi növekedési hatást azonosított, addig egy friss brüsszeli értékelés szerint jelentős volt az uniós pénzek GDP-növekedésben betöltött szerepe.
Kevés ország tart annyira Donald Trump választási győzelmétől, mint Mexikó. A republikánus elnökjelölt által belengetett importvám a két ország kereskedelmi kapcsolatainak drasztikus visszaeséséhez vezetne, ami az ország fizetőeszközének, a mexikói pesónak is nagyon fájna: ezen forgatókönyv esetén szinte elkerülhetetlennek tűnik a dollárral szembeni új történelmi mélypont.
Az MKB az egyetlen hazai nagybank, amely az eladó MKB biztosítókat leszámítva nem köteleződött el más biztosító felé, többek között ezért döntött a vele való együttműködés mellett a CIG - árulja el a Portfolio-nak adott interjúban a CIG Pannónia vezérigazgatója. Az etikus életbiztosítási koncepció miatt várható profitnyomás is időszerűvé tette Kádár Gabriella szerint bankbiztosítók akvizícióját. Az MKB biztosítók pénteken bejelentett megvásárlásának okairól és várható következményeiről kérdeztük a biztosítóvezért.
Tavaly év végén a magyar GDP 5%-kal volt magasabb, mint ha egyáltalán nem használtunk volna EU-pénzt a 2007-2015 közötti időszakban - mutatott rá egy pénteken kiadott európai bizottsági jelentés. Ez azonban nem verte nagy dobra, hogy az említett 5% egyértelműen EU-csúcsot jelent, azaz a magyar gazdaságon lendítettek a legnagyobbat az uniós támogatások. Ez persze nem meglepő annak tükrében, hogy mi kaptuk az egyik legtöbb pénzt a gazdaságunk méretéhez képest. Az viszont kevésbé ismert, hogy az EU-tagok közül a magyarok egy főre jutó reáljövedelme nőtt meg a második legnagyobb mértékben az uniós támogatások hatására. Igaz közben nálunk romlott messze a legnagyobb mértékben a külkereskedelmi mérleg, mivel a kiosztott uniós milliárdoknak masszív importgeneráló hatása volt.
Több mint egy évszázad alatt mindössze 0,7 °C-os hőmérséklet-emelkedést mértek Indiában, szemben a globális 1-2...
Az Európai Bizottság összeállított egy csomagot az egységes belső piac hatékonyabb, kevesebb adminisztrációval...
Adóoptimalizálás, folyamatosan finomított szabályozás, és ezt kísérő heves viták - sok szó esik ezekben a hetekben... 
Megjelent a Magyar Közlönyben a 2026-ban esedékes ünnepnapok, pihenőnapok és plusz munkanapok végleges listája. A... 
2025 júniusától új lehetőséget kapnak a hazai kis- és középvállalkozások (KKV-k), hogy technológiai megújulásukkal...
Közeleg a jó idő, egyre többen kezdik tervezni a nyaralást. A K&H felmérése alapján már az is kiderült, hogy...
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
