Elemzés

A fél világot romba döntheti a legnagyobb német bank összeomlása

Az európai bankrendszer beteg embere és a világ legkockázatosabb bankja, egyúttal Európa legnagyobb gazdaságának pénzügyi ütőere és egészen a közelmúltig a világ öt legnagyobb befektetési bankjának egyike, a derivatív piac főszereplője. Veszélyes kombinációt testesít meg a Deutsche Bank, amelyet egyre többen az új Lehman Brothersként emlegetnek, nem alaptalanul: a bankot még mindig 2008 előtti bűnei kísértik, ezúttal egy saját tőkéjének ötödére rúgó amerikai bírság képében. Németország szégyenfoltja lehet a bankból, akár bukni hagyják, akár állami pénzből megmentik, e két forgatókönyv elkerülése pedig vért és verejtéket ígér a részvényeseknek.

Megbuherálták a magyar lakáshitelek kamatát?

Február óta 0,45 százalékponttal csökkent az MNB alapkamata, és márciusban 2%-ban maximálta a törvény a hitelközvetítők jutalékát. Az új lakáshitelek átlagkamata ennek ellenére alig csökkent: az MNB adatai szerint mindössze 0,1 százalékponttal volt kisebb júliusban, mint februárban, vagyis mintha lenyelték volna a bankok e kétfajta "könnyítés" nagy részét. Utánanéztünk és utánakérdeztünk, mi áll a háttérben, és találtunk néhány hiteles magyarázatot.

300 alatti eurónak kellene jönni, kérdés, hogy hagyják-e

A szeptember közepén érkezett meglepő felminősítéssel már szinte minden a forint mellett szól, ami meg is mutatkozott az utóbbi napok árfolyammozgásában, hiszen múlt csütörtökön új 2016-os csúcsra kapaszkodott a magyar deviza az euróval szemben. Már csak az kellene, hogy az MNB is lemondjon forintgyengítési terveiről, és akkor tényleg semmi nem állná útját a szárnyalásnak. A jegybank részéről viszont továbbra sem látszik a fordulat, azonban a piac hamar kikényszerítheti, hogy elengedjék a forintot.

Így kényeztetik Magyarország milliomosait a bankok

Kettészakadt a magyar bankszektor: egy részük a tömeges bankolásra és ezzel együtt a prémium szegmens kiszolgálására, mások viszont kifejezetten ez utóbbi szegmensre helyezik a fókuszt, az alacsony hozamkörnyezet okozta kisebb kamatmarzs miatt pedig még inkább rá vannak szorulva a bankok a vagyonosabb ügyfélrétegekre. A Portfolio által első ízben elvégzett Prémium Banki Felmérésből kiderül, hogy egyes szolgáltatóknál már havi 200 ezer forintos számlajóváírással is prémium ügyféllé lehet válni, és ha befektetésekről van szó, akkor egy prémium ügyfél az átlagos magyar megtakarítóhoz képest hajlandó magasabb kockázatot is vállalni.

Nem normális, ami a világon történik - Küszöbön az újabb válság?

Hanyatló világkereskedelem és globalizáció, egyre nagyobb kockázatokat rejtő kötvény-, részvény- és ingatlanpiaci anomáliák, tehetetlenné váló monetáris politika, vagyoni egyenlőtlenségek: röviden így jellemezhető a világgazdaság nem túl fényes helyzete az OECD átfogó elemzése szerint. A tüneti kezelés már nem elég, minél hamarabb, átfogó reformokkal a probléma gyökerét kell megtalálni, ha el akarjuk kerülni az összeomlást.

Orbán favoritja páros lábbal rúgna a szegényekbe?

Donald Trump választási programja a széleskörű adócsökkentést, különösképp a vagyonosabb társadalmi rétegek és a vállalkozások terheinek mérséklését tűzte ki céljául, Hillary Clinton viszont a "társadalmi igazságosság" jegyében pont a tehetősebbek költségvetési hozzájárulását növelné, és ebből finanszírozná nagyszabású infrastrukturális beruházási programját. A radikális csap össze a mérsékelttel, de mik is igazából a különbségek?

Öldöklő harc várható - Mindenki Magyarországot akarja pénzelni

Akár komolyabb tőke is megindulhat a magyar kötvénypiac felé azt követően, hogy a Fitch után múlt pénteken az S&P is befektetésre ajánlotta az országot. Ráadásul a hasonló európai országokkal összehasonlítva a magyar állampapírok még mindig érzékelhető hozamot tudnak biztosítani, ami szintén felkeltheti az érintett befektetők érdeklődését. Sőt, nem csak az övéket: a magyar állam épp csökkenti a kibocsátást és mesterségesen növeli a keresletet a jegybank segítségével, ez pedig még lejjebb szoríthatja a hozamokat, hiszen a kevés felkínált papírért komoly roham indulhat a külföldiek és a hazai bankok között.

Összeolvadás előtt: mi lesz veled, Raiffeisen?

A jövő héten eldőlhet, összeolvad-e a magyar leánybankot is érdekeltségei között tudó Raiffeisen Bank International tulajdonosával, a szintén osztrák Raiffeisen Zentralbankkal. Nagyok a kockázatok a részvényárfolyam szempontjából.

Varga: pénzt ad a kormány elektromos autók vásárlására

Nagy bejelentést tett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a most zajló Emobility Forum 2016 konferencián: mostantól támogatja a kormány az elektromos autók és haszongépjárművek beszerzését is.

A ma ismert világot totálisan elsöpri a negyedik ipari forradalom

A nyugati civilizáció eddig három ipari forradalmat élt meg, a gőzgépek, szerelőszalagok és az automatizáció után most egy teljesen új, negyedik ipari forradalom zajlik. A legújabb ipari forradalom arról szól, hogy a fizikai gépek és tárgyak egy információs hálózatba kapcsolódnak, a reaálgazdaság egyetlen hatalmas, intelligens információs rendszerbe integrálódik. Az ipar 4.0 pedig egy olyan koncepció, amely az újkeletű forradalom kihívásaira ad válaszokat, mégpedig elsősorban az ipari folyamatok teljes digitalizációjával. De nem csupán a technológia térhódításáról van szó, hanem az üzleti folyamatok paradigmaváltásáról is. Magyarországnak és Európának pont az ipar 4.0-ra van szüksége.

Felminősítésünk árnyoldalai: mi lesz a magyar bankokkal?

Most már európai összevetésben is viszonylag nagy hazai állampapír-állománnyal rendelkezik a magyar bankszektor, ezért nem mindegy, milyen hatásai vannak a felminősítésnek vagy bármilyen más eseménynek az állampapírpiacon. A befektetői környezet általános javulása jó hír a bankoknak, de a hozamcsökkenés közvetlen hatásai nem egyértelműen pozitívak a hitelintézetekre: míg a rövid távú hatás a hosszú lejáratú állampapír-portfólió felértékelődésén keresztül kifejezetten kedvező, hosszabb távú hatásként a banki kamatmarzs és a nettó kamatbevételek további szűkülése következhet be. Épp az a folyamat erősödhet tehát tovább, amely mostanában a profitnövelésük talán legnagyobb ellensége.

Egy igazi horrorsztori lusta és kókler tanácsadókról

Jön a kormány készpénzgyilkos fegyvere - A kisboltok örülhetnek, a bankok retteghetnek

Már a kormány előtt van a bankkártyás elfogadó terminálok telepítését támogató javaslat - mondta a Heti Válasznak Varga Mihály, az NGM minisztere. A javaslatban a kereskedőknek jó, a bankoknak rossz hír is szerepel: a kereskedői jutalékot is korlátoznák. A lépéssel a kisebb forgalmú kereskedők és a kártyabirtokosok járhatnak a legjobban, az viszont már kétséges, hogy a bankokat kompenzálja-e a növekvő kártyaforgalom a kieső bevételekért.

Nagyhatalom lesz Magyarország - Minden zöld rendszámra jut egy töltőpont

Magyarország hiába tartozik az elektromos töltőinfrastruktúrájával régiós szinten az élmezőnybe, részben az állami ösztönzés hiánya miatt, az elmúlt években csúnyán lemaradtunk Észak- és Nyugat-Európához képest. Ezen a helyzeten kíván most változtatni a kormány, csütörtöktől ugyanis milliós támogatást nyerhetnek az önkormányzatok töltőállomások létesítésére. Ha bejön a terve és az önkormányzatok időben kapcsolnak, régiós nagyhatalommá válhatunk és akár az is előfordulhat rövid időre, hogy minden zöld rendszámra jut majd töltőpont. Egy biztos, a magyarországi gyártók és a szolgáltatók már ugrásra készek.

Globális háború vagy teljes visszavonulás - A jegybank kezében a döntés

Az alacsony inflációval és gyenge növekedési kilátásokkal küzdő fejlett országok jegybankjainak bár nincsen nyíltan bevallott árfolyamcélja, naivitás volna azt gondolni, hogy az elmúlt évek monetáris lazító intézkedései mögött nem húzódott deviza-leértékelési megfontolás. Különösen igaz ez Japánra, ahol a maginfláció, a piaci inflációs várakozások és a jen dollárral szembeni árfolyama jellemzően egy irányba mozogtak az elmúlt években, épp ezért a jegybank intézkedéseinek fontos közvetítője volt az árfolyam. Ennek hatékonysága azonban évről-évre csökkent, mostanra pedig gyakorlatilag két lehetősége maradt a japán jegybanknak: a globális környezet javulására játszva kivár, vagy valami drasztikus húzással áll elő, ezzel azonban egy nyílt globális deviza-leértékelési háború kitörését kockáztatná - vélik a Nordea Bank elemzői.

Levágták a régió EU-pénzeit - Elkezdődött a megtorlás?

Az idei évre rögzítetthez képest 7%-kal 133,8 milliárd euróra vágták le a 2017-es uniós költségvetésben a kifizetési főösszeget - erről döntött tegnap az Európai Unió Tanácsa. A jelentős változtatás úgy jött össze, hogy a legszegényebb EU-s régióknak (köztük a magyaroknak) jövőre kifizethető bizonyos felzárkóztatási forrásokat 24%-kal vágták le, közben viszont a menekültválság terheinek kezelésére az ideinél 25%-kal többet fordíthat jövőre Brüsszel.

Brüsszel segíthet Orbánéknak a választás előtt? - Indulhat a pénzszórás

Arra tehet javaslatot holnap, azaz szerdán az Európai Bizottság elnöke, hogy ne kelljen figyelembe venni az oktatási és beruházási kiadásokat az uniós deficit- és adósságszámítási szabályoknál, azaz növelné a rugalmasságot és vele együtt a büntetés nélküli költségvetési lazítás mozgásterét is - súgta meg a részletek kibontása nélkül múlt héten a Politico-nak két vezető EU-forrás. Ezzel teljesen összhangban lévő lazítási csomagot szorgalmazott hét uniós tagállam vezetője múlt pénteken éppen akkor, amikor egyébként is világszerte egyre többen beszélnek a fiskális élénkítés szükségességéről. Ha Juncker valóban ilyen javaslattal áll elő holnap, az akár úgy is tálalható, hogy a brüsszeli bürokraták meghallják a nehézségekkel küzdő európai polgárok szavát, ez pedig a populizmus előretörésével és az EU szétesésével kapcsolatos félelmeket is csillapíthatja. Egy ilyen javaslat egyébként a magyar gazdaságpolitika következő évekbeli mozgásterére is igen lényeges befolyást gyakorolna.

Meghalt egy Tesla sofőrje - A magyar tűzoltók vajon tudnák, mi a dolguk?

Hollandiában egy ember életét vesztette azt követően, hogy Teslájával fának csapódott. A helyi tűzoltók hosszú ideig nem szabadították ki az áldozatot a roncsok közül, ugyanis nem tudták eldönteni, hogy az autó feszültség alatt van-e még, feleslegesen pedig nem akartak kockáztatni egy áramütést. Az eset kapcsán megkerestük a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, hogy kiderítsük, vajon a magyar tűzoltók egy hasonló helyzetben rögtön tudnák-e a szükséges lépéseket és utánajártunk annak is, hogy egy átlagember mit tehet, ha kigyullad egy elektromos autó.

Tudta? - Magyarország függ a leginkább az EU pénzcsapjától

Bár tavaly év végével az egész régióban véget ért az előző uniós ciklus pénzfelhasználási hajrája, a friss GDP-adatok alapján mégis úgy tűnik, hogy ez Magyarországot sújtja a leginkább. Az elapadó EU-források ilyen erős visszahúzó hatása persze nem véletlen, hiszen a térségi országokon belül egyrészt nálunk volt messze a legnagyobb az EU-támogatások felhasználása, másrészt az eleve alacsony beruházási rátán belül messze a legmagasabb volt az EU-forrásokból megvalósított beruházások aránya. Egy ma közzétett elemzés hosszabb távon is borús kilátásokat vázol nekünk, illetve a régiónak, részben az EU-támogatások csökkenése miatt.

Elköltötted az uniós pénzt? Még évekig a nyakadra járhatnak

Sokan azt gondolják, hogy ha már az uniós projekt megvalósítása befejeződött, akkor hátradőlhetnek, mert már nincs dolguk. Nagyon rosszul gondolják, hiszen a gazdaságfejlesztési projektek esetében a befejezést követő naptól indul a 3-5 éves fenntartási időszak, mely során a Kedvezményezetteknek minden évben jelentést kell benyújtani a vállalt kötelezettségeinek teljesüléséről. Ha ezek nem teljesülnek, akkor az a szerződéstől való elállást vonja maga után, aminek a következménye, hogy az összes folyósított támogatást vissza kell fizetni a Hatóságnak. Ez a súlyos szabályrendszer már közel 1000 céget nyomaszt, de idővel egyre többet érint majd, éppen emiatt foglaltuk össze a fenntartási időszak fontosabb tudnivalóit, illetve, hogy mik azok a vállalások, melyeknek teljesülnie kell, hogy ne ütközzünk a fent említett szankcióba.