Elemzés

2017. február 15. 10:59 | Beke Károly

Lassan nem tudod olyan helyre tenni a pénzed, ahol ne buknál rajta

Évek óta nem fordult elő, hogy a mostanihoz hasonlóan negatív legyen az egyéves előretekintő reálhozam Magyarországon az év elején. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a rövid hozamokat mostanra nulla körüli szintre sikerült lenyomni, az infláció viszont várhatóan élénkülni fog a következő időszakban. A lakosság ez ellen védekezhet például az inflációkövető állampapírokkal, melyek szerepe még jobban felértékelődhet a jelenlegi környezetben, az intézményi befektetők viszont akár veszteséget is realizálhatnak magyar eszközeiken, vagy más, a magyarnál jövedelmezőbb piacok felé mozdulhatnak.

2017. február 14. 09:00 | Portfolio

Gyenge volt a magyar GDP-növekedés

Tavaly a 4. negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye (szezonálisan és naptár hatással kiigazítva) 1,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az előzetes várakozások 2,0%-os bővülésről szóltak, igaz, ez a kiigazítatlan adatra vonatkozó előrejelzés konszenzusa volt. A kiigazítatlan GDP-növekedési adat 1,6%, vagyis a növekedés elmaradt a várakozásoktól. Az előző negyedévhez képest a magyar gazdaság 0,4%-kal teljesített jobban az utolsó három hónapban. Az utolsó negyedév adatait is figyelembe véve 2016 egészében az éves átlagos gazdasági növekedés 1,8% volt.

Mibe fektessek 1 milliót, ha nem akarom elbukni?

2017. február 13. 13:21 | Huszák Dániel

Mibe fektessek 1 milliót, ha nem akarom elbukni?

Ha biztonságban akarjuk tudni azt a pármillió forintot, amelyet nagy nehezen összekuporgattunk, az alacsony hozamkörnyezet-infláció kombináció arra kényszerít minket, hogy válasszunk: vagy végignézzük, ahogy a tökéletesen biztonságos befektetésünk minimális hozamát megeszi a pénzromlás, vagy kockáztatunk és nem kapunk attól szívbajt, hogy egyik napról a másikra kevesebb pénzünk lesz, mint amennyit betettünk. Megmutatjuk, milyen biztonságos(abb) befektetési lehetőségeket érhetünk el most a piacon.

2017. február 13. 06:02 | Árgyelán Ágnes, Rigó Anita, Háhner Petra

Hazajött Londonból, és feltett egy magyar céget a világ divattérképére

Huszonévesen és nőként sem lehetetlen nemzetközi sikereket elérni cégvezetőként Magyarországon - ezt mutatja a 26 éves Lászlóffy Vivien példája, aki komoly külföldi tapasztalatokkal felvértezve két éve vette át a Budapesten született divatcég, az ÁERON ügyvezető igazgatói pozícióját, és idén már felkerült az amerikai Forbes listájára a 30 év alatti európai tehetségek közé. Portfolio-nak adott interjújában többek között az ÁERON külföldi terjeszkedéséről, jövőbeli terveiről és a magyar divatipar hiányosságairól is beszélt. Meglátása szerint sokkal több külföldi márka gyártatná Magyarországon a ruháit, ha nem lenne ilyen óriási munkaerőhiány a szakmában.

2017. február 12. 07:02 | Turzó Ádám Pál

Hét változás, ami totálisan felforgatja a jövő bankolását

Az elmúlt évtizedben a gyorsan reagáló és hatalmas növekedést produkáló, kockázati tőkével kitömött fintechszektor arra kényszerítette a bankokat, hogy újragondolják üzleti modelljüket és belépjenek a digitális innovációs térbe. A technológia vezérelte pénzügyi cégek azonban felnőttek, és most értek a változás időszakába, amit a McKinsey szerint hét folyamat hajt.

2017. február 11. 11:12 | Portfolio

Összeomlana az eurózóna, ha Le Pen nyerne

Bár a közvélemény-kutatások alapján nincs esélye a francia elnöki székre Marine Le Pennek, de mi van, ha tévednek a felmérések és a nacionalista érzelmekre építő kampány mégis sikerre vezet? - Ezt a kérdést járta körbe pénteki nagyobb elemzésében a Commerzbank közgazdásza. Válaszában drámai következményeket mutatott be, amelyek lényege: Le Pen hatalomra kerülésével olyan folyamatok indulnának be, amelyek végül összeomlasztanák az eurózónát. Nemcsak a francia fejlemények erősíthetik fel a feszültséget a következő időszakban, hanem a görög és olasz fejlemények is, így tehát újra sokasodnak a sötét fellegek a fizetési övezetben.

2017. február 10. 05:45 | Árgyelán Ágnes

Van egy befektetés, amiért megőrülne a piac, de csak a bankoknak jut belőle

Április 1-től vizsgálja az MNB, hogy megfelelnek-e a hazai bankok a jelzáloghitelekre vonatkozó új szabályoknak, a piac már lázban ég, a jelzálogbankok folyamatosan jönnek ki az új jelzáloglevelekkel. Még a bankok oldaláról is élénk vevői keresletet látni - aminek az MNB gátat is szabna -, ez pedig az alapkezelőktől és más piaci szereplőktől veszi el a lehetőséget egy jó befektetéstől. Ráadásul az élénk banki kereslet a hozamokat is lejjebb nyomja, ilyen feltételek mellett pedig az alapkezelők többsége nem is hajlandó beszállni az amúgy ígéretesnek tűnő befektetési lehetőségbe. Elviekben a lakosság számára is elérhetőek a jelzáloglevelek, de a mostani 2-2,5%-os hozamok hosszú lejáraton nem tudják felvenni a versenyt a lakossági állampapírok vonzó kamataival.

2017. február 09. 15:19 | Pál Roland

Az orrunk előtt vásárolják fel Európát, a németeknek ez nagyon nem tetszik

Az eurózónás adósság lassan ötöde az Európai Központi Bank kezében van, vagyis rohamtempóban közelít a jegybank ahhoz, hogy az általa megszabott 33%-os felvásárlási korlátba ütközzön. A program folytatásához muszáj lesz radikális változtatásokat bevezetni, ez azonban garantáltan heves tiltakozást váltana ki a konzervatív német politikusok részéről, holott ironikus módon pont Németország a program egyik legnagyobb kedvezményezettje. Bármilyen döntés is szülessen, a konfliktus szinte garantált, az idő pedig vészesen fogy.

2017. február 08. 11:22 | Turzó Ádám Pál

Online hitelekkel és vadiúj mobilappokkal támadnak a magyar bankok

A magyar nagybankok sorra dobták piacra tavaly az új mobilfizetési megoldásokat, a mobilbanki appokat és megújították a netbankokat. Van, ahol a személyi hitelt már online is lehet igényelni, és van olyan bank is, amelyik teljesen új alaprendszer bevezetésén dolgozott, amivel majd pár percre csökken egy hitel folyósítása is. Idén sem hagy alább a bankok újító kedve, sőt, már a magyar fintechek is felkerültek a térképükre. Ugyanakkor a legfontosabb feladatok között fog szerepelni az MNB azonnali rendszeréhez való csatlakozás előkészítése, illetve a bankok kinyitását célzó PSD2 nevű uniós szabályozásra való felkészülés. Banki informatikai körképünkben hét nagybank, a Budapest Bank, a CIB, az Erste, a K&H, az MKB, az OTP és az UniCredit vett részt.

2017. február 08. 05:34 | Vízi Ildikó

Napelem, szigetelés, ablakcsere - így szerezz rá EU-pénzt

Küszöbön van a lakosságnak és a vállalatoknak szóló energetikai pályázatok beadási kezdete. A pályázatok benyújtásához több csatolandó dokumentum mellett a leglényegesebb az energetikai tanúsítvány. Azzal, hogy már a pályázatok megnyitása előtt megcsináltatjuk az energetikai számításokat, sok időt spórolhatunk meg. A lakosság számára készített tanúsítványok ára 10 és 30 ezer forint között mozog, míg a vállalatok számára ettől jóval drágább árakat adhatnak a szolgáltatók. Cikkünkben összefoglaljuk, hogy hogyan juthatsz hozzá a pályázathoz szükséges energetikai tanúsítványhoz.

2017. február 07. 05:50 | Turzó Ádám Pál

Az egészségügyi forradalom lehet Magyarország következő nagy dobása

Más szektorokhoz, például az iparhoz képest egész Európában jóval kevésbé digitalizált terület az egészségügy, mégis - vagy éppen ezért - hatalmas növekedés előtt áll az egészségipar informatikai területe, vagyis az e-health. A dolgok internetének (IoT) piacát egyenesen az e-health húzza majd, a globális e-health piac pedig 2022-re 308 milliárd dollárosra nőhet. A mobilos megoldások, a távorvoslás és -diagnosztika és a gyógyítási folyamat digitális nyomonkövetése jóval hatékonyabbá teheti az egészségügyet, míg az egyelőre futurisztikusnak tűnő robotsebészet illetve távsebészet és a mesterséges intelligencia a jövő egészségügyét alapozhatja meg. Magyarországon pedig lehetőség nyílik arra, hogy egy jól eltalált digitális stratégiával tényleg sokat javítsunk az egészségügy helyzetén. A digitalizáció együttesen és az ágazati kapcsolatokon keresztül ugyanis akár évi több százmilliárd forint összegű forrás felszabadítását teheti lehetővé az egészségügyi rendszer számára.

2017. február 06. 11:37 | Weinhardt Attila

Áttörést ért el Magyarország: most már zúdulhat ránk az EU-pénz

Aprónak tűnő, de tartalmában mégis jelentős változások léptek hatályba szombattól az EU-támogatások elosztási szabályrendszerében, amelyek a korábbi magyar engedményekkel együtt elhozhatják a várt áttörést: teljesen megnyílhatnak végre az EU pénzcsapjai Brüsszelben. Jó hír, hogy ehhez a jelek szerint (egyelőre) nem kellett feladni a vállalkozói projektek megindítását nagyban segítő szállítói előleg rendszert, igaz az állami nyerteseknél kicsit vissza kellett nyesni ennek bőkezű szabályaiból.

2017. február 05. 16:15 | Futó Péter

Mekkora lakást kapunk 20 millió forintból a régió fővárosaiban?

Húszmillió forint az az összeg, amiért elkezdhetünk gondolkodni azon, hogy hol is szeretnénk Budapesten lakást vásárolni. Egy háromszobás panellakás Pesten, egy felújított másfélszobás Budán, vagy egy új építésű garzon is kikerül ennyiből, amihez jó esetben még egy parkolóhelyet is kapunk. Az elmúlt évek áremelkedése után joggal gondolhatjuk drágának a budapesti lakásokat, érdemes azonban megnézni, hogy ez a 20 millió forint milyen lakásra lenne elég a szomszédos fővárosok lakáspiacain.

2017. február 05. 07:19 | Madár István

Tényleg 6,5 milliárd dollárba fájnak nekünk az orosz szankciók?

Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatása kapcsán felélénkültek a viták arról, hogy mekkora károkat okoznak a magyar gazdaságnak az orosz szankciók. Miután megismertük a külgazdasági minisztérium (KKM) 6,5 milliárd dolláros becslését, illetve a számítás mögött álló részleteket, bemutattuk, hogy a veszteség valójában egy nagyságrenddel kisebb lehet. A kormány a becslése mögött álló indoklást el is engedte, de a számot nem: egy másik fajta megközelítéssel megint hasonló eredményre jutott. A számítás azonban hasonló hibákkal terhelt, mint korábban. De melyek is az orosz térség azon gazdasági specialitásai, amelyek közrejátszottak a külkereskedelmi kapcsolatok visszaesésében?

2017. február 04. 09:50 | Weinhardt Attila

Nyugi, időben szólnak a durván túligényelt EU-pályázatok felfüggesztéséről

Mától, azaz szombattól pályázóbarát irányba változtak az EU-s felhívások menetközbeni felfüggesztésének szabályai. Ennek lényege, hogy a cégek által durván túligényelt pályázatokat a benyújtási határidők előtt csak úgy lehet felfüggeszteni, ha ezt megelőzően 8 nappal szólnak róla. Eddig ez 3 nap volt, illetve a határidő előbbre hozásával is lehetett pályázói bizonytalanságot okozni. Bár már most is jelentősen túligényelték a legnépszerűbb uniós kapacitásbővítési pályázatot, de az új szabály alapján várhatóan nem fogják a február 28-i határnap előtt felfüggeszteni. Ez sok olyan céget nyugtathat, amely még most készíti elő a pályázatát.

2017. február 03. 15:52 | Weinhardt Attila, Vízi Ildikó

Milliós bónuszért szakadtak meg a magyar állami alkalmazottak

Miután minden idők legnagyobb egyhavi EU-támogatását, 693 milliárd forintot, fizetett ki a magyar állam tavaly decemberben, januárban a töredékére, 88 milliárdra zuhant a kifizetések összege - derül ki szokásos hónap eleji elemzésünkből. Ez újra rámutat arra, hogy az egyes negyedévekre előírt kifizetési számok és a velük járó többhavi bónusz igen erős motivációt jelentettek a megfeszített munkára. A ciklikusság a januárban meghirdetett új pályázatokra és az új nyertesek számára is igaz volt. Ez azonban nem feltétlenül baj, mert összességében tarthatónak látjuk a kormány két fő pályázati célját: idén tavaszig a 7 évre szóló támogatásokra az összes pályázat kiírását, és az összes nyertes bejelentését 2018 tavaszig. Jó tudni ugyanis, hogy a 7 éves keretnek már a 85 százalékára meghirdették a pályázatokat, és a keret közel felére már ki is hirdették a nyerteseket.

2017. február 03. 11:35 | Pál Roland

Trump olyat csinál, amit évtizedek óta senki, és egyelőre úgy tűnik, működik

A befektetők kezdenek kilépni a Donald Trump megválasztása óta mindent beborító rózsaszín ködből, ezzel pedig egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy valójában mekkora bizonytalansági tényező az új amerikai elnök. A kötvénypiac szemmel láthatóan kiváró üzemmódba váltott, a dollár viszont már most 180 fokos fordulatot vett tavaly év végéhez képest. Ennek oka Trump és több kormánytag januári nyilatkozatában keresendő, akik több évtizedes hagyománnyal szakítva próbálták "lebeszélni" a dollár értékét. A módszer egyelőre bevált, a fundamentális tényezők közül azonban több is a dollárerősödés irányába mutat, így izgalmas kérdés, hogy az ellentétes erők összecsapásából végül melyik kerekedik majd felül.

Kis cégnél vagy, ahol csak álom a jó fizetés? Nem vagy egyedül!

2017. február 02. 14:00 | Rigó Anita

Kis cégnél vagy, ahol csak álom a jó fizetés? Nem vagy egyedül!

Magyarországon egy a versenyszektorban dolgozó munkavállaló átlagosan havi bruttó 250 ezer forintot keresett tavaly. Nem mindegy azonban, hogy mekkora cégnél vállal munkát: a nagyvállalati alkalmazottak rendszeres átlagkeresete bruttó 300 ezer forint körül alakul, miközben a mikrovállalkozásoknál kevesebb mint bruttó 180 ezer forintot lehetett keresni, legalábbis papíron.