Négy biztosító tette zsebre tavaly a hazai biztosítási szektor profitjának 98%-át. Ami a bankszektorban az OTP, az a biztosításiban a nyereség szempontjából az Aegon. A tőzsdei befektetők által figyelt, hosszú ideig veszteséges CIG Pannónia Életbiztosító mára a nyereségesebb biztosítók közé került. A fentiek mellett más érdekességek is kiderülnek az MNB nemrég közzétett Aranykönyvéből.
Az Apple múlt heti nagy bejelentéséről írt véleménycikkünkre reagálva több olvasói levelet is kaptunk arról, hogy miért gondoljuk rosszul, és valójában miért tényleg nagy újítás az Apple Pay fizetési megoldás. Mélyebben megnéztük a technikai részleteket, összegyűjtöttük a legfontosabb érveket és ellenérveket, illetve azóta kiszivárogtak információk az üzleti modellről is. Mindezek tudatában pedig mindenkit arra bíztatunk, döntse el maga, hogy nagy dobásnak vagy ügyes marketingfogásnak tartja-e az Apple Payt.
Elképesztően elhúzott a világ élvonalától Dél-Korea a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások terén, közben az Egyesült Államok továbbra is "veri" az Európai Uniót, Magyarország pedig még 2020-ra sem tervezi elérni azt a kiadási szintet, mint ahol most az EU-átlag jár. A tennivaló egyébként nem is feltétlenül a magyar állam oldalán lenne, ha csak a K+F-re költött kiadási összegeket nézzük, igaz ahhoz, hogy az üzleti és egyetemi szféra merjen/tudjon ilyen célokra költeni, igenis lenne mit tennie az államnak. Rövid innovációs körképünk annak apropóján született, hogy gőzerővel zajlik Magyarországon annak az intelligens szakosodási stratégiának (S3) a kidolgozása, amely ahhoz kell, hogy hozzáférhessünk a 2014-2020-as uniós fejlesztési forrásokból ahhoz a mintegy 700 milliárdos összeghez, ami kutatás-fejlesztésre fordítható.
A közép-kelet-európai régió ingatlanpiacait a kontinens többi részéhez hasonlóan a polarizáltság jellemzi. Egyes országok kifelé tartanak a gödörből, míg mások még csak közelítenek az aljához. Magyarország a régiós összehasonlításban jól áll, a piac kezd éledezni, míg ez nem mondható el például Horvátországról.
A rezsicsökkentés folytatásának, megtartásának eszközeként a kormány már egy ideje egy új állami szolgáltató létrehozásáról beszél. Nem igazán látszik azonban, hogy az új, "nonprofit" elven működő szolgáltató miként lesz képes jobb árakat hozni a hazai fogyasztóknak, illetve hogy ha sikerül is az egész lakosságot rákötni az állami cégre, akkor abba miként nem kell majd minden évben - adófizetői pénzből - tízmilliárdokat beletolni.
Semmi okunk azt feltételezni, hogy bármi jó kisülhet abból, ha Matolcsy György és a jegybankunk 200 milliárdos fegyverrel száll szembe a közgazdaságtan főáramával. El sem tudjuk képzelni, hogy miként néz majd ki egy olyan tankönyv, ami "gyökeresen különbözik a neoliberális tanoktól". Bár a jegybankelnökünk szerint hazánkban 2010-től már ez a szemlélet uralkodik, mi nem értjük hogyan lehet egy ilyen gazdaságpolitikai gyakorlatra (bármilyen is legyen az) csak úgy azt mondani, hogy az egy közgazdasági iskola. Az pedig egyáltalán nem igaz, hogy a közgazdaságtudomány mai főárama meghaladott volna! Ráadásul mióta a jegybank dolga, hogy megreformálja a közgazdasági és pénzügyi oktatást? Ha már mindenképpen ragaszkodik hozzá a jegybank vezetése, hogy az állampolgárok pénzét (merthogy az MNB eredménye is az) ilyenre költse, akkor inkább segítse az egyébként nem is annyira rosszul működő közgazdasági karokat Budapesten. A tengernyi pénzével annyi jót tehetne!
Melyik Magyarország legnyereségesebb bankja, és melyik a legveszteségesebb? Hány bank termelt profitot, és hány sáfárkodott rosszul a tulajdonosok pénzével 2013-ban? Milyen mértékben zsugorodtak, netán növekedtek a bankok öt év alatt? Melyik is pontosan Magyarország második legnagyobb bankja? Többek között ezekre a kérdésre is választ kapunk, ha belelapozunk az MNB friss Aranykönyvébe, vagy egyszerűen elolvassuk az alábbi cikket. Számos megdöbbentő tényre fény derült: van olyan nagybank például, amelynek csaknem felére esett a hitelállománya a válság elejéhez képest.
Jól láthatóan nincs összhang a befektetők és az amerikai jegybankárok kamatokról alkotott elképzelései között: a piaci árazások szerint a többség nem hiszi el a Fednek, hogy hamarabb kezdenek majd kamatemelésbe. Emiatt az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a mai jegybanki közleményben a fókusz a megfogalmazásra terelődik majd: "jelentős időre van szükség" vagy már csak "időre van még szükség" az eszközvásárlások lezárultát követően az első kamatemelésig. Ez lehet az újabb üzenet a befektetőknek, hogy legyenek szívesek előrébb hozni a kamatokkal kapcsolatos várakozásaikat.
Balog Ádám MNB-alelnök tegnapi nyilatkozatából kiderült, hogy hiába lenne durva forintgyengülés, ők csak a legvégső esetben nyúlnának a kamatemeléshez. "Ha már minden más eszköz elbukott" - fogalmazott a jegybanki vezető a Wall Street Journal-nek. Ez számunkra azt jelenti, hogy a jegybank egy forintpiaci krízist először intervencióval próbálna kezelni, majd csak nagyon nagy baj esetén kamatemeléssel. Ha tényleg makacs ragaszkodásról van szó, akkor az igen veszélyes lehet, ugyanis erre kifejezetten rossz nemzetközi példákat találni a közelmúltban (Törökország!). Mi azt sem látjuk biztosítottnak, hogy országunk jó makrogazdasági teljesítménye miatt gyökeresen másként kezelnek majd a jövőben minket a feltörekvő piaci befektetők.
A paksi beruházás befektetői szemléletben nem térül meg a jelenlegi áramárak mellett. Ugyanakkor minden hatás figyelembevételével (közvetett és másodkörös adóbevételi hatásokkal), a jelenlegi közép-európai árszintnél magasabb áramár mellett a projekt képes kitermelni a hosszú lejáratú 4%-os átlagos elvárt reálhozamot - állapították meg a Költségvetési Felelősségi Intézet szakértői kedden bemutatott elemzésükben. A Romhányi Balázs által vezetett intézet friss anyagában a Paks II. beruházás költségvetés-politikai következményeit mutatta be részletesen, ebben azt is kiemelik, hogy az adósságszabályok betartása érdekében mindenképpen költségvetési intézkedésre van szükség, mai értéken 400-450 milliárd forintnak megfelelő mozgásteret kell teremteni a büdzsében.
A Duna-régió gázstratégiájával összefüggésben tartottak ma konferenciát Budapesten, amelynek középpontjában a Déli Áramlat gázvezeték állt. Úgy tűnik, hogy a magyar kormány most kevésbé lelkes az orosz vezetékprojekt kapcsán.
Jövőre közel 1000 milliárd forintot kell kifizetniük a magyar bankoknak a devizahiteles csomag miatt. Mivel a bankok maguk is jórészt "hitelből" gazdálkodnak, amit nekik is törleszteniük kell (pl. ki kell fizetni a betéteseket), sokan teszik fel a kérdést: nem mennek csődbe emiatt néhányan? A három legfontosabb szempont alapján próbáljuk most ezt megválaszolni. Véleményünk szerint mindegyik bank messze van attól, hogy a devizahiteles csomag miatt csődbe menjen.
A válság után nyomozások sora indult a bankoknál, melyek következtében számos nem hagyományos piacról kiebrudalták a pénzintézeteket. Ilyen volt a fizikai nyersanyagpiac több területe is, ahol egyes bankok például az áruk szándékos készleten tartásával manipulálták az árfolyamokat. Most egy Wall Street-i bank fű alatt lopakodik vissza az egyik aranytojást tojó tyúk felé a fizikai nyersanyagpiacra - számolt be a Reuters. Ráadásul szokatlan módon akarják megvetni a lábukat a földgázszállítás piacán. Elvileg nagyon magas megtérülésű üzletről van szó, mutatjuk a részleteket.
Az urbanizációval folyamatosan nő a világ városi lakosságának aránya, arról azonban hajlamosak vagyunk elfeledkezni, hogy egy város fejlődése és növekedése nem csak az ott élők számára fontos. A jelenkor egyik legnagyobb paradoxonja, hogy a globalizálódó világgazdaság egyre lokalizáltabbá válik, az egyes országok (sőt, az egész világ) növekedését ma már a produktivitás és az innováció fellegváraként funkcionáló metropoliszok határozzák meg - áll a brüsszeli Bruegel Intézet elemzésében, melynek kapcsán megvizsgáltuk, valóban Budapesten múlik-e minden Magyarországon.
Furcsa intézkedéssel védené ki a kormány a "tisztességtelenségek" elszámolása utáni banki kamatemeléseket: a devizahiteles törvény elfogadásával kamatmoratóriumot vezetnek be a lakossági hitelekre. Az elmúlt egy-két évben nem emeltek kamataikon a bankok, de ha ez szükségessé válna, a következő másfél évben nem is tudnának. Ez tovább növelheti azt a - becslésünk szerint - évi mintegy 100 milliárd forintos nettó kamatbevétel-kiesést, amit a hitelek átszámítása és az eredeti kamatszint helyreállítása miatt eleve el kell szenvedniük a bankoknak az egyszeri (900-1000 milliárdos) bukón felül.
Már egy hete tart a Norbi Update Lowcarb részvények jegyzése, a kibocsátás részleteiről a Portfolio is többször beszámolt, egy interjún és Portfolio Klubon keresztül is igyekeztünk bemutatni a tőkebevonás részleteit. Azonban továbbra is azt látjuk, hogy az olvasóink, a befektetők körében sok a nyílt, tisztázatlan kérdés a részvénykibocsátással kapcsolatban. Az alábbiakban sorra vesszük az olvasóinkat foglalkoztató fontosabb kérdéscsoportokat, és igyekszünk összegezni azt, amit a jegyzéssel kapcsolatban tudunk. Sajnos a felmerülő kérdések sokszor csak újabb kérdéseket szülnek.
Három operatív programnál, a környezetvédelmet és energiahatékonyságot, a társadalmi megújulást, valamint a humán közszolgáltatások javítását célzó programoknál mutatkozik fokozott probléma, pontosabban elmaradás a rendelkezésre álló támogatási összegek kifizetésével - derült ki egy minap közzétett miniszterelnökségi prezentációból. Ezen programoknál ugyanis az átlagos pénzfelhasználásnál (mintegy 70%-os) jóval rosszabb, 60% körüli a felhasználás, noha egyre közelebb járunk a felhasználás végső határidejét jelentő 2015 végéhez. Nemcsak erre a dátumra, hanem a 7 éves fejlesztési ciklus közbeni teljesítésre is figyelni kell, és lényegében ugyanezen programoknál áll fenn az idei forrásvesztés veszélye is. Mindezekre tekintettel az csak részben lehet megnyugtató, hogy Magyarország egyébként egészen jól áll a régiós országok között a 2007-2013-as forrásának lehívásában.
A kedvezményesen végtörlesztőknek is visszajár, amit a bankok tisztességtelenül vettek el tőlük - olvasható ki a pénteken benyújtott devizahiteles törvényjavaslatból. Csakhogy az összegből le kell vonni a végtörlesztés során elszámolt árfolyamkedvezményüket, és a végtörlesztők csak akkor számíthatnak kifizetésre, ha pozitív a különbözet. Borítékolhatjuk: a 170 ezer érintett ügyfél döntő többsége így nem fog kapni semmit se. Ezzel a kiegészítéssel becsléseink szerint közel 130 milliárd forint kifizetésétől mentesültek a bankok, a többieken viszont így is 900-1000 milliárd forintot bukhatnak.
Az európai uniós támogatás nem más, mint történelmi elégtétel a kommunizmusért, és kompenzáció a külföldiek kizsákmányolásáért - fogalmazott pénteki interjújában a miniszterelnök. Előbbivel nehéz vitatkozni, utóbbival viszont muszáj.
Eddig átlagosan 244 ezer forintnyi törlesztőrészlet megfizetésétől mentesültek az árfolyamgátasok. A tegnap benyújtott devizahiteles törvényjavaslat alapján nekik nem jár most annyi vissza, mint másoknak: a tisztességtelenségek miatt nekik járó összegből levonják a már elengedett összeg felét, vagyis átlagosan 122 ezer forintot. Ennyivel kevesebbet kaphatnak tehát vissza az elszámolások során annál, mintha nem léptek volna be az árfolyamgátba. Ugyanakkor kétségtelen, hogy ők már kaptak segítséget a bankjuktól, és összességében még így is megérte árfolyamgátasnak lenni.
A bizalmi vagyonkezelési (BVK) struktúrák az elmúlt években egyre hangsúlyosabb szereplőivé váltak a vagyontervezésnek... 
Az Iphone több mint 750 közvetlen beszállító közreműködésével készül, összesen 15 országban. Vissza lehet csinálni... 
2025 tavaszán a magyar kormány gyökeresen átalakította a vissza nem térítendő beruházási támogatások rendszerét....
A múlt héten Isztanbulban voltunk, egyik este el kellett mennem egy messze lévő boltba, vittem a telefonom, hogy visszataláljak...
Kína újabb energiapiaci áttörésre készül, de a hidrogén esetében egészen más stratégiát alkalmaz, mint korábban...
Historically, the United States has been a central hub in science, attracting significant number of global talents, particularly...
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
Távozik a guru a Berkshire Hathaway éléről.
Nyitrai Győzővel, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
