Románia történelmének eddigi legnagyobb részvényjegyzése fejeződött be ma, amikor a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB) lezárult a nyilvános ajánlattétel a Hidroelectrica energiavállalat részvényeire - közölte a Mediafax hírügynökség. A Hidroelectrica Románia villamosenergia-termelésének mintegy negyedét biztosítja, mindezt 99 százalékban vízerőművek üzemeltetésével teszi.
Vlagyimir Putyin ukrajnai invázióját követően a világ legnagyobb cégei sorra jelentették be, hogy kivonulnak Oroszországból. A nagy fogadkozások ellenére egy jelentésből kiderül, hogy néhány ottmaradt cég komoly nyereséget termelt az elmúlt egy évben, amit próbáltak titokban tartani. A B4Ukraine és a Kijevi Közgazdasági Iskola által kiadott "Az üzlet a maradásban" című elemzése átfogó képet nyújt arról, hogy a kivonulást elodázó cégek mintegy 3,5 milliárd dollárnyi nyereségadót fizettek be az orosz költségvetésnek, mindezzel finanszírozva az ukrajnai háborút. Ráadásul a közölt adatok valószínűleg alulbecsülik a tényleges nyereséget, valamint nem tartalmazzák az alkalmazottak bérét vagy a hozzáadottérték-adót (áfa) terhelő adókat, amelyek további bevételt jelentenek Moszkvának.
Részletes információkat tett közzé a Pénzügyminisztérium és az AKK Magyarország éves finanszírozási tervének teljesüléséről. A hosszú közleményben egyebek mellett az olvasható, hogy a 2023. évre vonatkozó elsődleges kibocsátási terv 64%-ban teljesült június 30-ai értéknappal, illetve hogy a forint lakossági piaci bruttó kibocsátási terv is mintegy 65%-ban teljesült. A magyar államadósság 19,5%-a van jelenleg a lakosság kezében. Az ÁKK arra is kitért, hogy június 1 óta 50 bázisponttal csökkent a PMÁP-sorozatok kamatprémiuma.
Jót tett a piacok feltámadása az abszolút hozamú alapoknak, a forintos, lakossági sorozatok között csupán öt végzett negatív teljesítménnyel idén, 34 sorozat viszont 10% felett hozott a befektetőknek. A legjobbak közé így is csak 12% feletti féléves hozammal lehetett bekerülni, a lista legtetején 22% körüli teljesítményt láthatunk. Jól ment idén eddig a Hold Alapkezelő alapjainak, de látványosan feltámadtak a VIG (korábban Aegon) alapjai is. A legnagyobb abszolút hozamú alap továbbra is az OTP Supra, azonban a teljesítménye jócskán visszaesett a tavaly látotthoz képest.
Eseménydús féléven vannak túl a világ a tőkepiacai: miközben a mesterséges intelligencia berobbanását meglovagoló technológiai szektor fémjelezte az elmúlt hónapokban látott részvénypiaci ralit, addig az nyersanyagpiacok számára (a tavalyi szárnyalás után) nagyrészt csendesen telt az első hat hónap. Mindeközben nem szabad megfeledkezni az év korábbi részében végbe ment bankválságról sem, amely több áldozatot is szedett az USA-ban, bár részben éppen ennek a turbulenciának volt köszönhető, hogy a nagyobb kriptoeszközök kifejezetten jól teljesítettek az év első felében.
Egyelőre a pozitív reálkamat-kilátások még támogathatják a forintot, azonban a fokozatos kamatcsökkentésekkel belátható időn belül ismét 400-ig is emelkedhet az euró jegyzése – jósolják az Unicredit Bank szakemberei friss elemzésükben. Az elemzők szerint az idén alig lesz gazdasági növekedés, és a költségvetési hiány is magasabb lehet a célnál 2023-ban és 2024-ben is.
Azt már lehetett tudni, hogy jelentősen felgyorsulhat az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásának csökkentése és a megújuló energiaforrások terjedése az eddigi tervekhez képest, továbbá nagyobb mértékben nőhet az energiahatékonyság a kormány felülvizsgált magyar Nemzeti Energia- és Klímatervének (NEKT) előzetes verziója szerint, a dokumentumból azonban további érdekességek is kiderülnek, így például az, hogy a szélerőmű-kapacitás a maihoz képest megháromszorozódhat, viszont, noha az elérhető rövidített változat előszava leszögezi, hogy az energiaimport-függőség csökkentése prioritás, az erre vonatkozó fő célszámok mégsem módosultak a korábbiakhoz képest.
Érezhetően sokkal feszültebb lett a légkör Tajvan körül az utóbbi időben. Ennek oka, hogy már-már teljesen rutinszerűvé váltak a Tajpej számára fenyegető kínai katonai manőverek. A sziget azonban nem hagyja ezt annyiban, felpörgetik a saját rakétagyártásukat a hatékonyabb védekezés érdekében.
Egyértelműen a pénteken megjelenő júniusi inflációs adat határozhatja meg a hét hangulatát, emellett szintén a hétvége előtt lehet érdemes figyelni az S&P friss hitelminősítésére. Jön még friss ipari termelési és kiskereskedelmi adat, melyek a második negyedéves gazdasági növekedés szempontjából lehetnek lényegesek.
Az Európai Központi Bank elkötelezett az infláció leszorítása mellett, még akkor is, ha ezzel túlszigorít - írták Portfolio-nak küldött válaszukban az európai nagybankok elemzői. A közgazdászok szerint az eurózóna gazdasága idén alig növekedhet, és még jövőre is csak korlátozott mértékű felpattanás jöhet, de ezzel együtt a gyenge kereslet mérsékelheti az inflációt. Azzal mindhárom megkérdezett elemző egyetértett, hogy a "kapzsinflációnak" nevezett jelenség valós, és oda kell figyelni rá, és attól sem tartanak, hogy az eurózónában kialakul a roppant káros ár-bér spirál. Abban viszont már eltértek a vélemények, hogy az infláció pontosan milyen gyorsan fog csökkenni.
A viszonylag nyugodt májusi hónap után június már némi emelkedést is tartogatott magában: mind a hazai, mind pedig a nemzetközi eszközök hozamában növekedés volt látható. Ennek ellenére jól látszik, hogy az alapkezelők egyre bizalmatlanabbak a hazai piacokkal szemben, hiszen a befektetéseik között nőtt a külföldi, és csökkent a hazai eszközök aránya. A jelenlegi inflációs környezetben szinte mindenütt a kamatemelésekre szegeződik a befektetők tekintete, ezzel kapcsolatban nagyrészt pozitívnak mondhatók a hazai alapkezelők várakozásai.
Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, az új lakások átlagára az idei második negyedévben lényegében stagnált Budapesten, ami 1,44 millió forintos átlagos kínálati négyzetméterárat jelentett. Ezúttal viszont az ELTINGA Budapesti Lakáspiaci Riportja alapján arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen szélsőségekkel találkozhatunk Budapest kerületeiben az aktuális kínálatban, vagyis hol, mennyibe kerül a legolcsóbb és a legdrágább új lakás, illetve átlagosan mekkora lakásokat fejlesztenek az egyes kerületekben és azokhoz hol, milyen méretű terasz tartozik.
Az elmúlt években Kína globális szerepe jelentősen növekedett, és elkezdett az Egyesült Államok vetélytársává előlépni. Peking a növekvő geopolitikai befolyás miatt szeretné érvényesíteni akaratát több konfliktusos térségben és vitában is. Kína figyelmének központjában Tajvan szigete van, amit Peking saját területének tekint. A térség vált azonban a kínai és az amerikai globális nagyhatalmi szándék elsődleges ütközési pontjává is. A téma több kutatóintézet figyelmét is felkeltette, amelyek igyekeztek forgatókönyveket készíteni a konfliktus eszkalálódásának esetére. Megnéztünk kettőt ezek közül.
Hivatalosan is átléptünk az év második felébe, és a befektetők az első féléves erős részvénypiaci hozamok után igyekeznek az év második felét is jól kihasználni. A különböző hedge fundok számára az év második fele arról fog szólni, hogy mennyire fogják tudni megfelelően kiaknázni az infláció, az agresszív kamatemelések, valamint a dekarbonizáció gazdaságra gyakorolt hatásaiból eredő lehetőségeket – legalábbis ez derült a ki a Reuters által megkérdezek alapkezelők válaszaiból. Öt alap osztotta meg a kereskedési ötleteit, öt különböző eszközosztályra vonatkozóan.
Nehéz évet zárt 2022-ben az európai alapkezelői piac, a befektetési alapok nettó vagyona 12,5%-kal, 19,1 ezermilliárd euróra csökkent tavaly, és a 2021-es rekord értékesítési számok után 273 milliárd eurónyi tőke távozott a szektorból. Mindez elsősorban a részvény- és kötvénypiacok gyenge teljesítményének tudható be. Az Efama friss jelentése több érdekes számot is kiemel: lassan eltűnnek a kis vagyont kezelő alapok Európában, a lakosság befektetési alapok iránti kereslete visszaesett, mindeközben az egyre élénkebb verseny miatt csökkenek az alapok költségei is.
Az Apple volt a világ első vállalata, amelyik átlépte az ezer, majd a kétezermilliárd dolláros cégértéket, és most a piacnyitás előtti árfolyam-emelkedéssel a vállalat piaci értéke meghaladja a háromezermilliárd dollárt. Csak hogy perspektívába helyezzük: ez 138-szor annyi, mint az összes magyar tőzsdei cég értéke.
Június 15-e óta nagyot raliztak a kriptovaluták, miután kiderült, hogy a világ legnagyobb alapkezelője, a Blackrock egy spot bitcoin tőzsdén kereskedett alap indításához nyújtott be kérelmet a tőzsdefelügyelethez. Ugyan a kérelem elfogadásáról továbbra sincs érdemi új információ, de a hír egyértelműen megmozgatta a befektetők fantáziáját, akik máris arra spekulálnak, hogy elfogadják a kérelmet. A bitcoin árfolyama 25 százalékot emelkedett az azóta eltelt két hétben, jelenleg egy fontos lélektani szint felett áll a jegyzés. Az emelkedés ellenére azonban az altcoinok piacán koránt sem ilyen biztató a helyzet. Egyszerű spekulációs körről van szó, vagy tényleg itt az ideje komolyan vennünk az emelkedést?
Van még pár órája lépni annak, aki nem szeretné július 1-től megfizetni a szochót a megtakarításira. Mostani cikkünkben felelevenítjük, mit is kell tudni az új szabályokról, mely befektetések után kell megfizetni az új adót, hol lehetnek kiskapuk, illetve milyen befektetések mentesülnek a jövőben is a szocho alól.
Egy bank saját operatív működéséből származó szén-dioxid-kibocsátása - melyek például az épületek energiafogyasztásából vagy éppen az üzleti utakból származnak - viszonylag könnyen „nettó nullázható”, az igazi üzleti kihívás a kihelyezett hitelekhez, befektetésekhez köthető kibocsátások számítása és leszorítása. A hitelezéssel a bankok közvetetten más cégek működéséből eredő kibocsátást is "magukra vállalják", ezek a közvetett kibocsátások ezerszeresei lehetnek a saját kibocsátásuknak. Ahhoz tehát, hogy nettó zéró kibocsátás mellett tudjanak működni a jövőben, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen cégek számára, és milyen projektekre nyújtanak finanszírozást. A Green Policy Center összegyűjtötte, hogy a Magyarországon jelen lévő bankcsoportok milyen számszerű célokkal rendelkeznek a kibocsátásaik csökkentését illetően, és hogyan kívánják elérni a következő években, évtizedekben fokozatosan a hitelportfolióra értelmezett klímasemlegességet.
A ChatGPT tavaly novemberi piacra dobása óta nagyot mentek a tőzsdén azok a részvények, amelyek vagy ezzel kapcsolatos hardvereket, vagy alkalmazásokat készítenek, ilyen a chipeket gyártó Nvidia és a szoftvereibe a mesterséges intelligenciát egymás után beépítő Microsoft is, előbbi árfolyama 181, utóbbié 40 százalékot emelkedett idén. Megnéztük, van-e még fantázia a részvényekben.
Soft landing, azaz puha landolás. A végső kimenetel, amiben a 2021 végi, első poszt-Covid inflációs hullámok megjelenése... 
A friss Magyar Közlönyben jelent meg a kormányrendelet, ami megváltoztatja az eddigi jótállási előírásokat. Mostantól...
"Minden múltból nézve egy csoda" az EU-tagság és a közös piac. Ahogy Vakmajom írja: Mennyi fantasztikus ország...
A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában legtöbbször előforduló kérdéskör a házasság megromlása... 
Az Egyesült Államokban a fogyasztói árindex (CPI) 2024 márciusi adatai figyelmeztető jelzésként szolgálnak a folyamatban...
Megválasztása óta keveset beszélt Argentína új elnöke a dollárra való átállásról, pedig a lépésnek komoly...
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
