Hiába az alapvetően kedvező tőzsdei hangulat, az elmúlt napokban ismét nyomás alá kerültek a német autógyártók, miután egyre pesszimistábbá váltak a befektetők autóipari cégek részvényeivel kapcsolatban a magas költségek, a gyenge eladások és a szűkülő marzsok miatt. Most mutatunk egy olyan szétvert részvényt, melynek árfolyama egy kulcsszintről pattant fel, és nagyon jó lehetőségek rejlenek benne.
Aki az elmúlt években tartott elektromosautó-gyártó részvényeket, valószínűleg nem sok babérra lelt. Inkább csak shortlehetőség volt ezekben a papírokban, hiszen a 2020-as nagy IPO és SPAC-boom óta ezek a cégek értéküknek jelentős részét elveszítették. Az elmúlt napokban viszont a szétvert papírok közül több is jelentős árfolyamemelkedést tapasztalt, így érdemes lehet újra elővenni őket és megnézni, hogy mi okozza a papírokkal szembeni hangulatjavulást, illetve mennyire lehet tartós a mostani momentum.
A teljesen elektromos és plug-in hibrid autók globális értékesítése augusztusban éves szinten 20 százalékkal nőtt, a kínai rekordmagas eladásoknak köszönhetően, és annak ellenére, hogy Európában 33 százalékos volt a visszaesés, írja a Rho Motion piackutató. Kína lett az első olyan ország, ahol az elektromos és hibrid autók eladása egyetlen hónap alatt meghaladta az 1 millió darabot.
Hiába zuhan a magyar gazdaság beruházási teljesítménye, az építőiparon ez egyelőre alig látszik. Júliusban a termelés volumene 1 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest, amivel ugyan nem kompenzálja a megelőző két hónap esését, de csökkenő trendet egyelőre nehéz belelátni a folyamatokba. Ráadásul a nyár közepén még a rendelésállomány is nagyot ugrott.
Több oldalról is megsínylették a biztosítók a tavalyi évet: a kárinfláció, a viharkárok és az állami adóterhek növekedése miatt számos kihívással kellett szembenézniük a társaságoknak. Az MNB frissen megjelent Aranykönyve alapján a bankok után a biztosítók és a biztosításközvetítők sorrendjét is felállítottuk a 2023-as számok alapján. A piac idei első féléves teljesítményéről itt írtunk.
Miután Nagy Márton gazdasági miniszter arról beszélt, hogy a minimálbér elérheti az átlagbér 50%-át, mindenki nagy béremelésre számított a következő években. Ennek az elérése ugyanis 18-20%-os emeléssel lett volna kivitelezhető. Mostanra azonban hivatalossá vált, hogy valójában az 50%-os törekvés csak néhány fontos megszorítással igaz, így viszont sokkal visszafogottabb lehet a legkisebb bér emelése. A képzett dolgozók pedig még kisebb emelésekre számíthatnak. Cikkünkből az is kiderül, hogy mekkorára.
Néhány napja már foglalkoztunk az ezüstben rejlő kedvező befektetési lehetőséggel, a várt kitörés pedig csütörtök délután meg is történt. Ennek apropóján megnéztük, hogy mit mutatnak most a grafikonok az ezüst esetében, valamint azzal a kérdéssel is foglalkoztunk, hogy késő-e beszállni az ezüstbe a mostani szinteken?
Az elmúlt egy hónapban a recessziós félelmek felerősödésével és az amerikai kamatvágás közeledtével ismét a befektetők fókuszába került az arany, a nemesfém jegyzése pedig csütörtök délután ismét új történelmi magasságba ralizott. De vajon meddig emelkedhet még az arany árfolyama?
Valósággal bezuhant az elmúlt hetekben az olaj világpiaci ára, ez az energiaipari részvények árfolyamát is lefelé húzta. Az olajárak jelentős csökkenése ellenére a Goldman Sachs jó befektetési lehetőségeket lát az energiaszektorban, írta meg a Cnbc. A befektetési bank meg is nevezett három izgalmas részvényt - mi meg utánajártunk, hogy mit gondol az elemzői közösség ezekről a papírokról, valóban érdemes beszállni?
A passzív-agresszív, a nárcisztikus, a mikromenedzser, a szélsőséges perfekcionista és a káoszkapitány – összegyűjtöttük az alkalmatlan vezetők leggyakoribb típusait. Óriási károkat okoznak mindenkinek.
Nem várt helyről érkezhet jelentős kereslet a mesterséges intelligencia zászlóshajójának számító Nvidia legmodernebb chipjeire, a befektetők kitörő lelkesedéssel fogadták a hírt. Adódik a kérdés: érdemes most beszállni, meddig mehet még az árfolyam? Mit gondolnak az elemzők a részvényről?
Az elmúlt hetekben úgy tűnt, hogy kifullad az év egyik legnagyobb magyar tőzsdei sztorija: az Állami Nyomda részvényei napról napra lejjebb kerültek, miután az utóbbi időben a befektetők lényegében beárazták a legfontosabb fundamentumokat az árfolyamba. Csütörtökön azonban tépni kezdték a vállalat részvényeit. Ezért megnéztük, hogy mit mutat a technikai kép most a Nyomda esetében, valamint azzal a kérdéssel is foglalkoztunk, hogy érdemes-e beszállni a jelenlegi szinteken.
Erőteljesen kezdődött az új, a jövő szeptemberben esedékes Bundestag-választások előtti utolsó politikai szezon Németországban. A bevándorlás kérdése szinte mindent ural, és a migráció szigorítása most már szinte közmegegyezésnek számít a pártok között. Ám míg az Olaf Scholz-féle kormánykoalíció óvatosabban szigorítana, a vezető ellenzéki erő, a CDU/CSU keményebben lépne fel a migránsok ellen: mindenkit visszafordítana a határról. A kormány lépett is: hétfőn határellenőrzést vezetett be a schengeni szárazföldi határokon, amivel kivívta néhány szomszédos ország rosszallását.
Újabb negyedéves újrasúlyozásra kerül sor napokon belül az S&P 500-ban. Ezúttal 3 cég részvénye fog kikerülni az indexből, míg szintén 3 cégé be. Az újrasúlyozás az S&P 500 esetében negyedévente történik: március, június, szeptember, illetve december harmadik péntekén. Az amerikai benchmarkba történő bekerülés napjainkban egyre fontosabbá válik a vállalatok számára egy olyan világban, amelyet egyre inkább a passzív befektetési alapok uralnak. Ezen túlmenően az áhított S&P 500-ban elfoglalt hely növeli a cég befektetői profilját és a kereskedési likviditást, amelyek egyaránt olyan tényezők, amelyek potenciálisan növelhetik a felvett vállalatok részvényeinek árfolyamát. A közelgő változás kapcsán azokkal a cégekkel foglalkoztunk, amelyeket érint a közelgő újrasúlyozás.
A német gazdaság lassul, az országot számos hazai és globális probléma sújtja. A vezető német blue chip-index, a DAX mégis kevesebb mint 3 százalékra van a múlt héten elért zárócsúcsától, és az egész évet tekintve is szép hozamot ért el. Hogyan lehetséges, hogy a gazdasági kihívások ellenére a DAX-nak mégis sikerült csúcsot dönteni? A Goldman Sachs szerint az ország saját "csodálatos hetesében" kell keresni a magyarázatot.
Kriptobányászok, influenszerek, AI-lektorok és a platformgazdaság (gig economy) munkavállalói – a digitális forradalom, a koronavírus-járvány és a mesterséges intelligencia boomja nyomán gombamód szaporodnak az új foglalkoztatási formák. A fizetések is olyan online platformokon áramlanak, amelyekre a hatóságok zömének nincs rálátása. Összegyűjtöttük, hogy kik, hogyan dolgoznak ebben az új világban, és milyen veszélyekkel néznek szembe.
Az amerikai jegybank végre meglépi azt, amire már régóta vártak a befektetők, indulhat a kamatcsökkentések korszaka. Ez a döntés alapjaiban formálja át a befektetési környezetet, a csökkenő kamatok ugyanis olyan vállalatok számára nyithatják ki az ajtót, amelyek eddig parkolópályán álltak. Elemzésünkben ezért utánajárunk, hogy milyen izgalmas lehetőségeket kínál az „új világ", megnézzük, hogy konkrétan milyen részvényeket érdemes befektetési szándékkal megfontolni.
Szerdán - egy kis szünet után - újra nekieshet a kamatoknak az Európai Központi Bank. Igazából nem is az a kérdés, hogy lazít-e a mostani kamatdöntő ülésén az eurózóna monetáris hatósága. Sokkal inkább az, hogy nem indította-e az EKB a kamatcsökkentését túl későn és túl lassan, hozzájárulva az európai gazdaság szenvedéséhez. Több elemző a pocsék gazdasági adatok láttán még azt is felveti, hogy az EKB az idén még vészhelyzeti kamatcsökkentésre is rákényszerülhet, hiszen az antiinflációs érvei elfogyni látszanak, miközben a növekedési problémák egyre erőteljesebbek.
A Raiffeisen Bank hó eleji lépését leszámítva változatlanul hagyták lakáshiteleik kamatát a bankok. Sőt, nyár eleje óta közel 1 százalékponttal csökkentek a referenciahozamok, így elmúlt a tömeges kamatemelés veszélye, javultak viszont a kamatcsökkentése esélyei. Bemutatjuk különböző jövedelmi szintek mellett, mire számíthatnak most a hitelfelvevők a bankoknál.
Ahogy legutóbbi cikkünkben írtuk, a nyári hónapokban a budapesti új lakások átlagos kínálati ára elérte az 1,53 millió forintot négyzetméterenként, ami mögött továbbra is nagy kerületi különbségek láthatók. Az Eltinga - Budapesti Lakáspiaci Riportja alapján ezúttal az egyes kerületeket vizsgáltuk meg, bemutatva, hogy hol, mennyibe kerülnek most az új építésű lakások, kiemelve a fejlesztők és a vásárlók által legkedveltebb kerületeket.
Az utóbbi években heves viták folytak a közlekedés környezeti hatásairól és a járműkorlátozásokról.
2025. június 19-én hirdették ki az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló... 
Most éppen 18% felett van a profit a tavaly szeptemberben vásárolt BEN részvényeimen, gondoltam ránézek, hogy tartsam...
Az utóbbi években robbanásszerűen nőtt az érdeklődés a fenntartható befektetések iránt. Az ESG-kritériumok...
Az SPB Befektetési Zrt. a hazai befektetési szolgáltatói piac egyik legpatinásabb, 25 éve a piacon lévő szereplője...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Devizahitelek tanulságai és a nyugdíjrendszer kihívásai Mi történt...
Nincs bizalom az amerikai gazdaság iránt.
Hogyan épít portfóliót a világ legnagyobb alapkezelője Magyarországon?
A bútorlánc két vezetőjével beszélgettünk.
