Prof

Ez a módszer elárulja, miként választhatod ki a befektetések tökéletes kombinációját

Ez a módszer elárulja, miként választhatod ki a befektetések tökéletes kombinációját

Nem véletlenül hívják ezt az újságot Portfolio-nak: a modern portfólióelmélet ugyanis kétségtelenül az egyik leginkább meghatározó ötlet a befektetési pénzügyek világában. Kitalálója méltán Nobel-díjat is kapott azért a matematikai keretrendszerért, amit a diverzifikáció köré szőtt. De miről is szól pontosan a portfólióelmélet és mennyire lehet ezt a gyakorlati életben hasznosítani? Cikkünkben ennek eredünk utána.

Minek kell történnie ahhoz, hogy a gazdaság teljesen összeomoljon?

Minek kell történnie ahhoz, hogy a gazdaság teljesen összeomoljon?

Válságok voltak, vannak, és lesznek is. Csakhogy egyáltalán nem mindegy, mennyire súlyos pusztítást végeznek a gazdaságban. Az elmúlt 100 év legdurvább példáját az 1929-33-as események adták, amit méltán neveztek el a nagy gazdasági világválságnak. Hogy mi zajlott le akkor, az történelem, és mindenkinek érdemes tisztában lennie vele. De az igazán fontos kérdés az, hogy mégis miért történt mindez, és mitől volt ez a válság annyira súlyos, hogy embermilliókat tegyen tönkre szerte a világon. Az alábbi cikkben ennek járunk most utána.

Ha ez nincs, akkor még ma is dolgozhatnánk szombatonként

Ha ez nincs, akkor még ma is dolgozhatnánk szombatonként

Ma természetesnek vesszük, hogy a hétvége két napból áll, pedig csupán néhány évtizeddel ezelőtt, 1981 áprilisában jelent meg Magyarországon az a kormányrendelet, amely a szabad szombat bevezetéséről rendelkezett. Mi előzte meg ezt a döntést a Kádár-korszakban? Ki és mikor találta fel a kétnapos hétvégét? Mennyit dolgozunk ma, és lehetnek-e még hosszabbak a hétvégéink a jövőben? A szabad szombat magyarországi bevezetésének 40. évfordulója alkalmából ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Ez volt a válságok ősanyja, ami először tönkretette az embereket, aztán hatalomra segítette a nácikat

Ez volt a válságok ősanyja, ami először tönkretette az embereket, aztán hatalomra segítette a nácikat

A 2008-as pénzügyi válság szó szerint eltörpül amellett, hogy 1929 és 1933 között mi történt. Az Amerikából kiinduló világégés embermilliók munkáját vette el, a hozzá kapcsolódó pénzügyi, társadalmi és emberi veszteségeket pedig alig lehet felfogni. Ez volt a fejlett világ legmélyebbre lerántó, leghosszabban elhúzódó, és az országhatárokon leginkább átnyúló válsága. Már csak ezért is mindenkinek meg kéne ismernie ezt a történetet, de valójában ez a válság még ennél is jobban keresztbe tett az emberiségnek: a munkanélküliek szenvedését és dühét meglovagolva jutottak a nácik hatalomra 1933-ban. Ebben a cikkben elmeséljük, hogy pontosan mi is játszódott le a történelem ezen sötét időszakában, egy folytatásban pedig eláruljuk, mi okozhatta ezt az egészet.

A kínai víruslabor, ami gyanúsan közel volt a vuhani piachoz – Vannak ilyen véletlenek?

A kínai víruslabor, ami gyanúsan közel volt a vuhani piachoz – Vannak ilyen véletlenek?

A kutatók máig nem tudják, hogy pontosan honnan és hogyan szabadulhatott rá ez a pusztító koronavírus a világra. Az összeesküvés-elméletek természetesen azonnal szárnyakat kaptak, amikor kiderült, hogy van egy víruslabor az első vuhani gócponthoz igen közel. De vajon tényleg elképzelhető, hogy onnan került ki ez a szörnyeteg? Az alábbi cikkben ennek járunk utána.

Ki szabadította a világra a koronavírust? Ezt sikerült eddig kideríteni

Ki szabadította a világra a koronavírust? Ezt sikerült eddig kideríteni

Ki kell deríteni, pontosan honnan és hogyan indult el a koronavírus-járvány. Nem csak azért, hogy az áldozatok milliói végre megtudják, ki vagy mi tehet erről, hanem hogy felkészülhessünk a hasonló veszélyekre. A WHO és Kína egy nagyszabású kutatást végzett ennek a megválaszolására, de a konklúziójuk bőven hagy kívánnivalót maga után. Ebben a cikkben végigvesszük, pontosan mi is az, ami eddig kiderült erről a kérdésről és mi az, amit továbbra is homály fed.

Amikor mindenki milliárdos volt Magyarországon

Amikor mindenki milliárdos volt Magyarországon

Magyarország a második világháborúban is csúnyán megégette magát, de fájdalmaink koránt sem értek véget 1945-ben. Hazánk gazdasága teljesen megroggyant, szétvertek és kifosztottak minket, az egykor szebb időket megélt pénzünk, a pengő pedig teljesen elvesztette az értékét. Sőt, ezt nem tudjuk eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire: konkrétan világrekordot állítottunk hiperinflációból. Ebben a cikkben most ezt a gazdaságtörténetileg igen sötét időt tekintjük át, amely a forintunk bevezetésével ért véget.

Nincs értelme a vakcinák hatásosságát méricskélni - Egyszerűen csak oltasd be magad

Nincs értelme a vakcinák hatásosságát méricskélni - Egyszerűen csak oltasd be magad

Sokan túl válogatósak annak a kapcsán, hogy milyen COVID-19 vakcinát válasszanak. Már ha egyenesen nem vakcinaellenesek, ami a legrosszabb eset. Van, aki arra finnyás, hogy mennyire modern technológiáról van szó, míg mások a vakcinák hatásosságát próbálják összehasonlítani. Mindkettő rossz irány, mert az oltások mellőzése emberéletekbe kerül. Ebben a cikkben elmondjuk, hogy miért nem lehet csakúgy összehasonlítani az egyes oltóanyagokat, és mi az, ami igazán számít. A tanulság egyszerű: nem kell annyira válogatni, be kell magunkat oltatni.

Nem hiszed el, hogy pont a garancia lejárta után mennek tönkre a dolgok? Lehet benne valami!

Nem hiszed el, hogy pont a garancia lejárta után mennek tönkre a dolgok? Lehet benne valami!

Nem érdemes összeesküvés-elméletekben hinni – már amíg ki nem derül róluk, hogy igazak. Így történt ez a villanykörték esetében is, amikor régen a GE és a Phillips más gyártóóriásokkal összeállva kitalálta, hogy inkább előbb égjenek ki az izzók, mint utóbb. De különösen érdekes példát mutat az Apple esete is a furcsa módon belassuló telefonokkal, miután megjelentek az újabb változatok. Ebben a cikkben a termékek mesterségesen manipulált élettartamáról gondolkodunk, kitérve a mögöttes gazdasági logikára és két nagyon tanulságos történelmi esetre.

Ezért értéktelenedik el a pénzed

Ezért értéktelenedik el a pénzed

Infláció volt, van és lesz is. A pénzünk értéke folyamatosan ég, de szerencsére most éppen viszonylag alacsony lángon. De miért kell ennek így lennie? Ki tehet arról, hogy holnap már minden egy kicsit drágább lesz? Miért ne lehetnének stabilak az árak? Az alábbi cikkben megpróbáljuk feltárni, hogy pontosan mit is tudunk ma az inflációról, és miért nem is akkora baj az valójában, ha ez a valami mindig leharap egy kicsit a vagyonunkból.

Amikor a pénz kevesebbet ért mint a papír, amiből készült

Amikor a pénz kevesebbet ért mint a papír, amiből készült

A hiperinfláció réme máig kísérti az embereket Európában. Ez az a jelenség, ami visszataszíthat minket a cserekereskedelembe, ha hagyják tombolni. Az egyik leghíresebb és legalaposabban feltárt történelmi példa rá Németországból való, ahol az első világháború után különösen rosszul alakultak a dolgok. Mindez nem pusztán gazdaságtörténeti szempontból jelentős, hanem az egész politikai háttere is rendkívül tanulságos. Az alábbi cikkben áttekintjük a weimari köztársaság tragikus esetét, és megnézzük, hogy pontosan mi is vezetett a hiperinfláció elszabadulásához.

Azt hitted, hogy egy aranyos mese az Óz, a nagy varázsló? Pedig az kőkemény monetáris politika

Azt hitted, hogy egy aranyos mese az Óz, a nagy varázsló? Pedig az kőkemény monetáris politika

Az amerikaiak legkedvesebb meséje az Óz, a nagy varázsló. Itthon is szinte mindenki ismeri ezt az aranyos történetet, csak éppen azzal nincsenek tisztában, hogy az valójában miről is szól. Pedig egyértelműen ott van a sorok között az üzenet: veszélyes irányba megy a monetáris politika és csak a bimetál rendszer menthet meg minket. Ha mindez hihetetlenül hangzik, akkor az alábbi cikkben most segítünk megérteni, pontosan mire is utalt a szerző.

A home office egykor teljesen elterjedt volt és csak pluszfizetésért mondtak le róla az emberek

A home office egykor teljesen elterjedt volt és csak pluszfizetésért mondtak le róla az emberek

Sokan azt gondolják, hogy az otthoni munkavégzés egy új kísérlet, amit a pandémia erőltetett ránk. Pedig ez egyáltalán nem igaz: a történelem során a home office egy teljesen bevett gyakorlat volt, a bejárós munkahelyek pedig csak a 20-ik század elején váltak egyeduralkodóvá. Az embereket régen csak nagyobb fizetéssel lehetett rávenni, hogy ne otthonról dolgozzanak, ami igencsak elgondolkodtató. Ahogy az is érdekes, hogy nem a technológiai fejlődés, hanem egy vírus adta igazából vissza az embereknek a home office lehetőségét. Kérdéses persze, hogy a jövőben is velünk marad-e ez a régi jó szokásunk.

Részvény vagy konzerv? Így kell befektetni, ha jön a világvége

Részvény vagy konzerv? Így kell befektetni, ha jön a világvége

A szörnyű tavalyi év fényében sokan felteszik a kérdést: mi jöhet még, ami ennél is rosszabb? Mi magyarok pedig tudjuk jól a választ: mindig van lejjebb. A történelem gyakran kegyetlen, a természeti és emberi katasztrófák pedig nagyon is rendszeresek. Tegyünk hát egy gondolatkísérletet, hogy pontosan miként kellene átalakítanunk a befektetési magatartásunkat, ha a legrosszabbra számítunk. A legrosszabb alatt pedig tényleg a legrosszabbat értjük: azt a helyzetet, amikor összeomlik Magyarország, elértéktelenedik a forint, és csak saját magunkra számíthatunk. Mire van szükség ilyenkor, ha nem akarunk teljesen kiszolgáltatottak lenni? Ebben a cikkben most utánajárunk.

Legalább egy jó dolog szülessen ebből a felfordulásból: maradjon velünk a home office!

Legalább egy jó dolog szülessen ebből a felfordulásból: maradjon velünk a home office!

Ebben a véleménycikkben amellett érvelek, hogy ha valaki otthonról akar dolgozni a járvány után is, az hadd tegye meg. Ha pedig valaki be akar menni, az hadd menjen, és ezért alakítsuk át ennek megfelelően a munkahelyeket. Az open office istállók helyett a kollaborációt és kreatív munkát előtérbe helyező, kényelmes és tágas irodák kellenek. Ez a munka jövője, és van pár cég, aki erre már rá is jött. Ha nem állunk ki sokan emellett, akkor sajnos nem valószínű, hogy a hazai home office-ellenes vezetői álláspont egyhamar megváltozik.

Támadnak a zombistatisztikák: előbb-utóbb találkozol velük

Támadnak a zombistatisztikák: előbb-utóbb találkozol velük

Hallottad már, hogy világszerte több embernek van mobiltelefonja, mint fogkeféje? És azt, hogy a szegénységben élő emberek 70%-a nő? Vagy azt, hogy az agyunknak mindössze 10%-át használjuk? Számos statisztika kering elfogadott tényként a köztudatban, annak ellenére, hogy a valóságalapjuk minimum megkérdőjelezhető. Mégis kiirthatatlanok, újra és újra felbukkannak, épp ezért ragadt rájuk a főleg az angol nyelvben elterjedt zombistatisztika megnevezés. Egyes adatok annyira hihetők, hogy még hiteles gazdasági szervezeteket is megtévesztettek. Az egyik közismert és rejtélyes eredetű mítosz pedig többek között azért tudott sokakat meggyőzni, mert jellemzően egy Nobel-díjas fizikushoz kötik - természetesen tévesen.

Amikor egy héten csak három napot kellett dolgozni

Amikor egy héten csak három napot kellett dolgozni

Mi lenne, ha kapnánk egy újabb szabadnapot a héten? Ez az a kérdés, ami régóta foglalkoztatja az embereket, de a nagy technológiai fejlődés ellenére mégsem igazán csökkennek a munkaóráink. A történelem viszont szolgáltat egy nagyon tanulságos esetet ezen a téren: az Egyesült Királyságban volt egy olyan átmeneti időszak, amikor országos szinten bevezették a háromnapos munkahetet. Persze nem azért, hogy az emberek lazíthassanak, hanem kényszerből, mert bizonytalan volt az áramellátás. Meglepő módon a baljós gazdasági előrejelzések mind tévesnek bizonyultak: a kibocsátás közel sem esett vissza annyira, mint várták. Mindez különösen érdekes vetületet ad a rövidebb munkahétről szóló diskurzusnak, ezért megpróbáljuk az alábbi cikkben részletesen elmesélni, hogy akkor pontosan mi is történt.

Tényleg ez a találmány forradalmasította az életünket?

Tényleg ez a találmány forradalmasította az életünket?

Mi az az egy találmány, ami a legtöbbet lendített az életünkön az ipari forradalom óta? A kérdés nem egyszerű, de a világhírű adatmágus, Hans Rosling úgy gondolja, hogy megtalálta rá a választ. Egy hétköznapi, unalmasnak számító tárgyról van szó, amiről ma már senki nem gondolná, hogy egykor milyen nagy segítséget jelentett a társadalom bő felének. Az alábbi cikkben eláruljuk, pontosan melyik tárgyról is van szó, és miért volt annyira fontos a feltalálása.

Úgy teszünk, mintha megkínoznánk a bankokat, hátha kiderül, melyik omlik össze

Úgy teszünk, mintha megkínoznánk a bankokat, hátha kiderül, melyik omlik össze

A saját kárunkon tanultuk meg, hogy nem sok jóval kecsegtet, amikor nagy bankok omlanak össze. Mindenkinek jobb, ha az ilyesmit elkerüljük, de ehhez fel kell tárni, hogy pontosan mennyire is ellenállóak a pénzintézeteink. A prudenciális banki stressz tesztek pontosan ezt a célt szolgálják: megmutatják, hogy miként alakulhat a legfontosabb bankok tőkehelyzete, amikor rossz idők jönnek. Az alábbi cikkben elmeséljük, hogyan döbbentek rá a hatóságok, hogy érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni a banki stressz tesztekre. Egy rövid és tanulságos történet következik, ami a COVID-sújtotta időkben különösen releváns.

Ezt az öt dolgot semmiképpen se csináld reggel a tudomány szerint

Ezt az öt dolgot semmiképpen se csináld reggel a tudomány szerint

Nem jó bal lábbal kelni – tartja a magyar közmondás, de az ilyen buta babonákon túl ki mondja meg, hogy milyen reggeli rutint kövessünk? A kérdés fontos, ha számít nekünk az öntudatos élet, de tudományos igényességű válaszokat igencsak nehéz találni. Az alábbi cikkben ezért megpróbáltunk utánajárni, hogy mi az az öt dolog, amit tényleg érdemes volna betartanunk, hogy jól induljon a reggelünk.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nem mese ez: rengeteg pénz hullik a magyarokra pillanatokon belül
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.