Ditróy Gergely

Ditróy Gergely

Cikkeinek a száma: 247
Beindult az állami gépezet! - Retteghet minden külföldi építőanyagos?

Beindult az állami gépezet! - Retteghet minden külföldi építőanyagos?

Eddig tűrtük az arcátlan áremeléseket és a felháborító extraprofitot kereső, külföldi tulajdonú alapanyag-termelők és építőanyag-gyártók ámokfutását hazánkban. Elég volt! Lépni kell! Ezt a gondolatot ugyan nem tudjuk idézőjelbe tenni és valakihez kötni, mindenesetre rengeteg olyan vélemény és állásfoglalás látott napvilágot az elmúlt időszakban, amiket röviden így lehetne összefoglalni a hazai építőipar anyag oldalán tapasztalt jelenségről. Ma reggel pedig meg is történtek az első komoly bejelentések egyenesen a miniszterelnök részéről. A mai híreknek alapozott meg az elmúlt időszakban a GVH jól célzott vizsgálódása egyes építőanyaggyártók (cement) háza táján, vagy Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadójának, a Portfolio Építőipar konferenciáján előadott gondolatai, amik előrevetítették a néhány napja megszellőztetett drasztikus döntéseket, mint az exporttilalom vagy az extraprofitok megadóztatása. Hogy pontosan mit lehet majd ebből a tervezett csomagból valóban megvalósítani, köttetnek-e a következő időszakban a háttérben kompromisszumok egyes gyártókkal, akik egyik oldalról súlyos közpénz milliárdokat kapnak gyárfejlesztésre, kapacitásnövelésre, de a másikon a piac által felháborítónak gondolt árakkal operálnak monopol vagy oligopol helyzetüknek köszönhetően, az nemsokára kiderül. Mindenesetre az építőipar befolyásos szereplőit és az ügyben érintetteket is megkérdeztük, hogy mit gondolnak a mostani bejelentésekről. Elég lesz az ijesztegetés, vagy bele kell állni a cselekvésbe?

Padlógázzal mehet a betonfalnak jövő év végén a hazai újlakás-piac

Padlógázzal mehet a betonfalnak jövő év végén a hazai újlakás-piac

Mivel az újlakás-építési piacon nem egy megrendelő van, hanem sok, ezért sokkal több figyelmet és gondoskodást igényel egy lakásfejlesztőnek a kivitelezés és az ügyfelek magasszintű kiszolgálása. Emellett viszont olyan piaci folyamatok is kihívás elé állítják a fejlesztőket, mint az építési költségek emelkedése, a megfelelő árazás kialakítása, a jövőbeli projektek ütemezése és a folyton változó szabályozási környezet, ami hatással van minderre. Hogy mit jelent ez a fejlesztők számára, arról Kiss Gáborral, a Metrodom Kivitelező Kft. ügyvezető igazgatójával és egyben az IFK alelnökével beszélgettünk.

Brutális anyagár-emelkedés? - Nincs itt semmi látnivaló!

Brutális anyagár-emelkedés? - Nincs itt semmi látnivaló!

Az elmúlt hetekben számos cikk jelent meg az alap-, illetve építőanyagok látványos áremelkedéséről, illetve a kínálat hiányáról. A kormány napokon belül drasztikus lépéseket jelenthet be az árak és külföldi tulajdon visszaszorítása érdekében. De vajon mit gondol erről egy kitermelő, aki a lánc első szemeként jelentős befolyással bír az építőipar egészére nézve? Mit gondol azokról a hírekről, amelyek a monopólium, illetve a háromjegyű profit kérdését feszegetik? Máté Lászlóval, a Lasselsberger Hungária Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

Aki a lakásárak változása mögött van! - Interjú az MNB Lakáspiaci Jelentésének felelősével

Aki a lakásárak változása mögött van! - Interjú az MNB Lakáspiaci Jelentésének felelősével

A hazai lakáspiac egyik legfontosabb, félévente megjelenő kimutatásának elkészítéséért, az MNB Lakáspiaci Jelentésének szerkesztéséért felel többek között Winkler Sándor, az MNB vezető közgazdasági elemzője, aki tavaly a Portfolio Property Awardson elnyerte az Év Ingatlanpiaci Tehetsége Díjat. Az elemző eleinte a nem teljesítő hitelek hatásával foglalkozott, idővel azonban - látva a válság hatásait, illetve a komoly pénzügyi kockázatokat, amelyek az ingatlanpiacon is lecsapódnak - egyre erősebb igény mutatkozott egy részletesebb ingatlanpiaci elemzés elkészítésére. Így született meg a Magyar Nemzeti Bank Lakáspiaci Jelentése. A hazai lakáspiac helyzetéről, az adatokból kiolvasható trendekről és anomáliákról beszélgettünk Winkler Sándorral.

Nagy szerencse, hogy nem fából vannak az állványok

Nagy szerencse, hogy nem fából vannak az állványok

Az állványozási szakma az építőipar egy olyan területe, aminek a részleteibe és rejtelmeibe csak ritkán van lehetőség bepillantani. Nincs olyan iroda, bevásárlóközpont, toronyház, ami megépülhetne állványozás nélkül, de még egy pályaudvar felújítása, vagy egy bazilika helyreállítása során is ott kezdődik minden munkafolyamat, hogy a magasba kell juttatni a szakkivitelezőt. Serdült Sándorral, a Layher Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk az elmúlt év legnehezebb óráiról, a gyorsan alkalmazkodó ágazatról, az árak emelkedéséről, az előttünk álló várható változásokról és a szakma jövőjéről.

Lejárt a piros tégla ideje? – Az előregyártott panelelemek gyorsíthatják fel a családi házak építését

Lejárt a piros tégla ideje? – Az előregyártott panelelemek gyorsíthatják fel a családi házak építését

Az egyszerűség, a gyorsaság, a kevesebb munkaerő jelentheti a lakás-, és családiház-építések jövőjét, főleg egy olyan időszakban, amikor az építőipari kapacitásokért szinte mindennapi harc folyik. Már több országban tesztelnek olyan projekteket, ahol minél nagyobb falelemekkel igyekeznek gyorsítani egy ház kivitelezését, de mostanra Magyarországon is elérhető közelségbe került a nagyelemes építkezés. A piros téglához ragaszkodás, és a megdrágult polisztirolba tekert házak egyre inkább a múlté válnak, helyette az újrahasznosítható anyagoké a főszerep. Vidor Győzővel, a Xella Magyarország Kft. közép-európai régiós vezetőjével beszélgettünk.

Scheer Sándor: „Új ipari forradalom zajlik, és mi igyekszünk résen lenni!”

Scheer Sándor: „Új ipari forradalom zajlik, és mi igyekszünk résen lenni!”

Az építőipari alapanyagárak brutális emelkedéséről, a következő időszakra rázúduló keresletről, a háromszámjegyű profittal dolgozó cégekről, a környezetvédelemről, a hulladékgazdálkodás átalakításáról, a Market saját "földesúrrendszeréről", az alvállalkozók adatalapú értékeléséről és kiválasztódásáról, a fehéredő keresetekről, illetve Paks II. és a Belgrád-Budapest vasútvonal projektekben rejlő lehetőségekről is beszélgettünk a hazai építőipar egyik legfontosabb szereplőjével. Nagyinterjú Scheer Sándorral, a Market Építő Zrt. vezérigazgatójával.

"Nyilván mindenki tudta, hogy baj lesz, csak ki kellett várni!"

Nehéz és kacskaringós utat járt be a kis hazai ingatlanfejlesztési valóságban a Millennium City Center és annak egyik utolsó eleme a Millennium Gardens irodaház az elmúlt közel 15 évben. A mintegy 40 ezer négyzetméteres projekt azonban lendületben van, ám a világjárványnak köszönhetően a fejlesztés utolsó szakaszai is tartogattak bőven meglepetést. Az irodapiac legkomolyabb kihívásairól, szó nélkül felszívódó potenciális bérlőkről, irodaház tulajdonosok között dúló harcról, a bérlők megszerzéséhez szükséges praktikákról, az irodaterek jövőjéről és a projekttel kapcsolatos fejlesztői tervekről kérdeztük Makk Károly Dömötört, a TriGranit értékesítési igazgatóját. Ritkaságszámba menő részletes és nyílt válaszaival különlegesen izgalmas látképet kaphatunk az irodabérbeadási piac jelenéről.

Jön a robotrecepciós!? - A profik nem erre fogadnak!

Ha innovációról van szó, sokszor azt gondoljuk, hogy ez csak a technológiákban jelenhet meg, például a mesterséges intelligencia továbbfejlesztésével, vagy a robotok minél szélesebb körű alkalmazásával. Pedig ez egyáltalán nincs így, és egy idő után rá kell jönnünk, hogy az igazi innováció és fejlődés a valós emberek fejlesztését jelenti, ami azért is elengedhetetlen, mert mindig lesznek olyan szolgáltatások, amit képtelen magas minőségben, vagy az egyedi igényeknek megfelelően elvégezni egy robot – véli Laczikó Péter, a Prizma Csoport vezérigazgatója. Az étkeztetési, az üzemeltetési, vagy a takarítási munkák során sem tudnak teljesen győzedelmeskedni a robotok a magasan képzett emberi munkaerő felett.

Az integrált szolgáltatások felé tart az építőipar

Ha valaki közelről figyeli a hazai ingatlanfejlesztő, üzemeltető, tanácsadó, kivitelező és tervező piacot, akkor egyre inkább az a kép bontakozhat ki a számára, hogy elképesztő harc (a munkáért és a munkaerőért) és látványos átalakulások zajlanak. A korábban jellemzően csak kivitelezéssel foglalkozó cégek elkezdtek direktben ingatlant fejleszteni, a tanácsadók üzemeltetni, az üzemeltetők kicsiben kivitelezni (fit-out), a fejlesztők pedig házon belüli tervező és kivitelező kapacitást kiépíteni. Vagyis a régen nagy divatként végigsöpört kiszervezés helyett, most az üzletágak szélesítése, a teljes folyamat lefedéses a cél. Sok egyéb mellett két fontos oka biztosan van ennek, az egyik a biztonság és diverzifikálás, a másik pedig a bevétel növelése. Erről és a tervező-kivitelező piacon lévő folyamatokról és átalakulásokról is részletesen beszélgettünk legújabb podcast adásunkban Massányi Tiborral, a DVM group Kft. ügyvezető partnerével.

Nyolc daruval épül az ország legnagyobb lakóprojektje!

Nyolc daruval épül az ország legnagyobb lakóprojektje!

Nem mindennap indítanak közel 800 lakásos fejlesztést egyben itthon, úgyhogy nem volt kérdés, hogy kicsit körbejárjuk a részleteket. A projekt legfontosabb elemeiről, a környék fejlődéséről, a lakásáfáról és más szabályokról, a potenciális vásárlókról és igényeikről, a finanszírozási háttérről, az önkormányzattal való együttműködésről Tóth Csabával a Duna Terasz ingatlanokat fejlesztő D&B Ingatlanfejlesztő Csoport ügyvezetőjével beszélgettünk.

"Ez nem egy újabb túlépített lakótelep lesz." - Indul Dél-Budán az 1300 lakásos gigaprojekt

A lakáspiac, nem kis részben az állami támogatásoknak is köszönhetően, éppen szárnyal, igaz ez a tranzakciókra, az új átadásokra, az árakra, és egy kis kimaradással az újonnan induló építkezésekre is. Az eddig itthon csak az irodaházairól ismert, ám máshol lakásokat is nagy számban fejlesztő belga Atenor, több éves előkészület után, most belépett erre piacra is, és egyből egy 1300 lakásos budai projekttel nyitnak. "Már 5-6 éve szeretnénk megszerezni egy jó lakóprojektet, nagyon sokat dolgoztunk ezen a kollégáimmal." - mondta Borbély Zoltán az Atenor Hungary ügyvezető igazgatója. A projekt bekerülési költségével, a várható kivitelezési díjakkal, a lakások árával, illetve a lakó- és irodapiaci folyamatokkal és nehézségekkel kapcsolatos legfontosabb kérdéseinkre pedig őszinte válaszokat kaptunk.

Ne lakást vegyél! - Gazdagodj inkább mások ingatlanvásárlásából

A lakáspiac szárnyalt az elmúlt 4-5 évben. A jutalékos rendszerben dolgozó ingatlanosok bevétele pedig úgy nőtt akár a duplájára, hogy közben ők ugyanazt csinálták, ugyanannyi lakást adtak el, változatlan befektetett energia mellett. Miért? Mert az eladott lakások értéke megduplázódott, így a 3-4%-os jutalék is dupla annyi lett. De mit tegyünk, ha erre csak most eszmélünk fel? Érdemes még belekezdeni, vagy innen már úgyis jön a lejtmenet, ez a vonat elment, és a robotok, meg a mesterséges intelligencia egyébként is elveszik az ingatlanosok munkáját? Ráadásul ki akar egy fájóan alacsony társadalmi megbecsüléssel rendelkező szakma vidám és lelkes képviselője lenni? Máté Ferenccel, a Duna House vezérigazgató-helyettesével és Bölcsföldi Viktorral a Duna House franchise értékesítési vezetőjével beszélgettünk ezekről a kérdésekről.

Elsők között tudhatod meg, hogy milyen lesz, és mikor nyit meg Budapest legújabb plázája (képek)

Elsők között tudhatod meg, hogy milyen lesz, és mikor nyit meg Budapest legújabb plázája (képek)

Közel 10 éve épült utoljára klasszikus értelemben vett bevásárlóközpont Magyarországon, a 2021-es év azonban más lesz: szeptember 3-án nyit meg az összesen 136 ezer négyzetméteres, 55 ezer négyzetméter bérbeadható területtel rendelkező, négyszintes Etele Plaza. Az épület lényegében már kész, az egyik legnagyobb első bérlő ezen a héten már el is kezdheti alakítani a több ezer négyzetméteres új otthonát. Egy olyan exkluzív plázabejáráson vehetett részt a Portfolio, ami során Tatár Tibor, a Futureal vezérigazgatója, Balástyai Márk, projektigazgató és Borsos-Vámosi Dóra, projektigazgató-helyettes mutatta meg a bevásárlóközpont minden részét és mesélte el a legizgalmasabb szolgáltatásokat, kezdve VIP parkolóktól és mosdóktól, egészen a saját fejlesztésű applikációig és a sörre váltható pontokig. Most elsőként mutatjuk meg Olvasóinknak, hogy hogyan fog kinézni, és mi mindenre készülhetnek szeptembertől Magyarország legújabb plázájában, az Etelében.

Megborul az ingatlanpiac, ha kikeveredünk a pandémiából?

Megborul az ingatlanpiac, ha kikeveredünk a pandémiából?

Az elmúlt egy év két kiemelt dologról szólt az ingatlanpiacon, hogy hogyan élnek túl bérlők és bérbeadók, milyen egyedi megoldásokat tudnak találni ebben az ismeretlen helyzetben, illetve, hogy mi lesz a jövő, hogyan változnak meg a szokásaink, a munkavégzésünk, a vásárlásunk, és minden az életünkben. Borbély Gáborral, a CBRE üzletfejlesztési és kutatási vezetőjével rágtuk meg a témát.

Tényleg bulinegyed lesz a Margit körútból? - A legfontosabb kérdések Buda új

Tényleg bulinegyed lesz a Margit körútból? - A legfontosabb kérdések Buda új "kultúr-főútjáról"

Nem. A tervek szerint nem lesz bulinegyed, de kanyarodjunk vissza az elejére. Nemrég söpört végig a hír a sajtóban, hogy a régóta dédelgetett koncepció, miszerint a Margit körút a dél-budai Bartók Béla út mintájára megújuljon, érdemi lökést kapott és komoly tervezés és előkészítés indult meg a koncepció sikeréért. A program sikeressége millió apró tényezőn múlhat és múlik majd, kezdve a pénzügyi feltételeken és megtérüléseken, a bérleti konstrukciókon keresztül az egységes branden, marketingen át, az élhetőséget és a funkcionalitást szabályozó és segítő fizikai és jogi környezetig, stb., stb., hosszasan sorolhatnánk. A vágy és a koncepció adott, az elengedhetetlen politikai akart és támogatás szilárdnak látszik, most már csak a (jogi, pénzügyi, infrastrukturális, élhetőségi) körülményeket és azt az extrát kell beletenni, amitől fogalommá és önműködő városi/budai entitássá válhat a "Negyed". A koncepció részleteire vonatkozó kérdéseinkre Ongjerth Dániel, a Margit-negyed Döntéselőkészítő és Tanácsadó Testület tagja adta meg a jelen fázisban és körülmények között lehetséges válaszokat. A villáminterjúból az is kiderül, hogyha befektetői szempontból érdeklődnénk a Margit-negyed fellángolása után, akkor hol érdemes majd keresgélni.

Elhunyt Kovács Attila, a DVM Group és a Horizon Development alapítója

Elhunyt Kovács Attila, a DVM Group és a Horizon Development alapítója

Kovács Attila, aki 1995-ben a DVM Group-ot, majd 2006-ban az egyik legsikeresebb hazai ingatlanfejlesztő céget, a Horizon Development-et alapította, 2021 februárjában végleg eltávozott. A szomorú hírt a cég közölte. Őszinte részvétünk a családjának, a csapatának, minden barátjának és azoknak, akik szerették és tisztelték.

Robbanásszerű fejlődés vár a hazai építőiparra, de hogyan?

Robbanásszerű fejlődés vár a hazai építőiparra, de hogyan?

A hazai építőipar anyagfelhasználásának digitalizációja elindult, ugyan még gyerekcipőben jár, de a legnagyobb kivitelezők már megkezdték pilot projektjeiket és a beszállítók is elkezdték a standardhoz nélkülözhetetlen intelligens szállítóleveleket kiállítani. A digitális változások legizgalmasabb kérdéseiről, a szereplők nyitottságáról és kételyeiről is beszélgettünk, Dálnoki Ádámmal, a BauApp vezetőjével.

Ez az interjú is az idén már online megjelenő „TOP 50 ingatlanos” különkiadásunk, vagyis a hazai ingatlanpiac legbefolyásosabb szereplőit összegző kiadványunk része.

Mikor tarolja le a lakáspiacot a Fundamenta?

Mikor tarolja le a lakáspiacot a Fundamenta?

A pandémia ugyan igazán komoly hatást tett a személyes közvetítésére épülő üzleti tevékenységekre és a 2019 végén megfogalmazott, lakáspiacot letaroló elemekkel teletűzdelt tervekre, továbbra sincs változás a 88 pontba szedett hosszú távú célkitűzésekben a Fundamentánál. A jövőt nézve pedig, ahogy az szinte mindenki másnál is igaz, végképp pozitívak a várakozások, hiszen kétszámjegyű a növekedés a lakáshiteleknél, valamint a kormányzati programok várhatóan az ingatlan eladásokat és vételeket is felpörgetik. De beválnak-e a számítások és letarolja-e a lakáspiacot is a cég, ahogyan azt ígérték? A Portfolio Ingatlan podcast-jének legújabb vendége Morafcsik László, a Fundamenta-Lakáskassza vezérigazgató-helyettese.

80 milliárd forintos biznisz is lehetne évente az ingatlanozás

80 milliárd forintos biznisz is lehetne évente az ingatlanozás

Hogy az ingatlanközvetítés (és itt most csupán a lakóingatlanok adásvételére fókuszáló szegmensről beszélünk) nem egy rossz üzlet, azt a számokon túl az is bizonyítja, hogy a társadalom egy jelentős részében a könnyű pénzszerzéssel van azonosítva. Ez persze (legtöbbször) igaztalan vád - és annak ellenére, hogy egy gyors becslés alapján az adásvételekből évente akár 70-80 milliárdos jutalékra is szert tehetnének a hazai lakásközvetítők (a beszélgetésből kiderül, hogy ez még miért nincs így) - ingatlanosok tömegei végzik szakértelemmel és alázattal a hivatásukat évtizedek óta. Persze a könnyűnek titulált pénz szagára érkezik is rendre, az alacsony belépési küszöbbel rendelkező szakmába, boldog-boldogtalan (ezen a ponton nem szabad a politikailag korrekt világunkban más szakmákat említeni, hogy kikből lesz olykor pikkpakk ingatlanos). A szakma lehetőségeiről, kihívásairól, az árakat és a közhangulatot befolyásolni képes statisztikákról és hírekről, a hirdetési piacot uraló portálról, az ingatlanozásért elkért jutalék mértékéről, a "szandálzoknis-hasitasis" ingatlanosokról, az árak változásáról és a digitalizációval egyre jobban előre törő, 0,5 és 2 százalék közötti jutalékokkal a piacból maguknak látható szeletet kiharapni vágyó "ingatlanközvetítő" IT cégekről is beszélgettünk kendőzetlenül Benedikt Károllyal, a Duna House PR és marketing vezetőjével.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Eljöhet a benzinkutak bosszúja
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.