Másfél hónap leforgása alatt összesen 48 darab hitelkérelmet fogadott be a magyar vállalkozásoktól az EXIM Magyarország 72,6 milliárd forint értékben az új finanszírozási konstrukcióira, amelyeket a pénzintézet a Demján Sándor Program keretében indított el január 6-án.
40 százalékkal csökkenti a hazai kkv-k hitelterhét a mától még kedvezményesebb 3 százalékos Széchenyi Kártya kamat – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A fordulat éve lesz az idei a vállalati hitelezésben: a gazdasági növekedés beindulása el fogja indítani a vállalati beruházásokat, köztük az eddig elhalasztottakat is. Ez egyértelműen növelni fogja a beruházási hitelek iránti keresletet – prognosztizálja Szabó Levente. Az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettesével a Demján Sándor Program hatásairól és a bank növekedési céljairól is beszélgettünk.
Az európai ipar teljesítménye gyengélkedik, a gazdasági környezet egyre kiszámíthatatlanabb és a vállalatoknak folyamatosan új kihívásokkal kell szembenézniük. A hatékonyság növelése, az energiafelhasználás optimalizálása és az ipari digitalizáció kulcsszerepet játszhatnak a versenyképesség növelésében. A Portfolio Jeránek Tamást, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatóját évértékelő nagyinterjúban kérdezte az ipar előtt álló akadályokról, sikeres nemzetközi projektekről, a vállalat üzleti eredményeiről, illetve, arról, hogy hogyan tud egy vállalat egy szoftver segítségével hiteles információkhoz jutni a beszállítói karbonlábnyomáról.
A Vela Pékség, amely több mint 30 éves múltra tekint vissza, jelentős elismerést kapott termékeinek kiváló minőségéért. Az eredetileg egy áruház pincéjében indult vállalkozás mára egy 500 négyzetméteres modern üzemben folytatja tevékenységét, és élen jár a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegy megszerzésében.
Elérkezett a várva várt 2025-ös esztendő, Donald Trump is megkezdte második elnöki ciklusát, ám az orosz-ukrán háború még nem fejeződött be. Hogyan is fejeződhetett volna be, hiszen jelenleg több üzleti szempont és érv szól a háború folytatása mellett, mint ellene. Ha kizárólag a hadiipart nézzük, akkor a feleket bármelyik oldalon is támogató országok, illetve cégek egyelőre inkább a harcok folytatásában érdekeltek. Erős felütés, de mégis, vajon mire figyel napjainkban egy magyar, a hadiipar iránt érdeklődő kkv? Milyen következtetésekre jut, milyen lehetőségeket lát ezekben a trendekben?
Az Európai Beruházási Bank (EIB) csoport tavaly 314 millió eurónyi finanszírozást hajtott végre Magyarországon, és jelentős beruházásokat hajtott végre a vasúti szolgáltatások javítása, a helyi gyártók energiaellátása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása érdekében – közölte az Európa Unió beruházási bankja.
Átalakult vezetőséggel vág neki az új pénzügyi évnek a KPMG, azzal a céllal, hogy az egyre összetettebb gazdasági környezetben is jól működő, hatékony üzleti megoldásokkal támogassa ügyfeleit. Bár a kompetenciákat továbbra is szakterületekre osztják, a tanácsadócég szakemberei ma már átfogó megoldásokkal és közösen, több terület szakértői együttműködésével, multidiszciplináris megközelítéssel dolgoznak azon, hogy az ügyfeleik az állandó változás környezetében a jövő elvárásainak is megfeleljenek. Az átalakítás részeként közösen felel a tanácsadás üzletágért a KPMG két korábbi szakterületi vezető partnere, Rakó Ágnes és Kórász Tamás, akik a Portfolio-nak az átalakítás mellett a tanácsadói piac változásairól, az ügyfelek új igényeiről és az ezekből következő digitalizációs lehetőségekről is beszéltek.
Az elmúlt évtizedek munkamódszer-változásaiban egyre inkább a projektszemlélet vált uralkodóvá, alig lehet találkozni olyan közép- és nagyvállalati álláshirdetéssel, amely ne preferálná a jó projektmenedzsment képességeket. Bár sokan személyes munkakultúrájuk és habitusuk alapján is hatékony projektmenedzserré válhatnak, de a rendkívül komplex feladatokkal járó tevékenység folyamatosan fejleszthető is. Ha egy vezető egyre-másra azzal szembesül, hogy csúsznak a projektjei, a végeredmény nem az elvárt minőségű vagy a csapattagok között nem megfelelő az összhang, szinte biztos lehet benne, hogy továbbképzésre van szüksége ahhoz, hogy a karrierjében is előre léphessen. A Portfolio Sebestyén Zoltánt, Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docensét kérdezte arról, hogy milyen képességek szükségesek a sikeres projektmenedzsmenthez, milyen szoftverek támogathatják hatékonyan a folyamatokat, és milyen részterületeket érint a BME MBA képzése, és hogyan készíti fel gyakorlatban a résztvevőket az előttük álló kihívásokra.
Rendkívül mozgalmas év van a nagy európai iparvállalatok háta mögött, a versenyképesség megtartása, és a gyorsan változó világpiaci környezethez való alkalmazkodás jelentős kihívást jelentenek. Ugyanakkor a globális trendek által meghatározott folyamatok, mint az energiaátmenet vagy a mesterséges intelligencia terjedése továbbra sem vesztettek a lendületükből, és egyértelmű irányt mutatnak az olyan technológiai vállalatoknak, mint a Schneider Electric. A cég a hazai működőtőke-beáramlás és az ipari beruházások egyik nagy nyertese: minden harmadik jelentős ipari üzemben vagy logisztikai parkban a vállalat energiamenedzsment vagy épület-automatizációs rendszerei működnek. Folyamatosan bővül a 350 fős Global Supply Chain Hub, amely a régióban keres új beszállítókat annak érdekében, hogy rövidítse az ellátási láncait. Nem csak megrendelőként, hanem partnerként is szerepet vállal, technológiával és tudással támogatja a KKV-kat a hatékonyságnövelésben és a fenntarthatósági célok elérésében. Idén indult el, a hamarosan 100 fővel működő Europe Services Hub, amely globálisan támogatja a vállalat üzleti folyamatait. Májusban megkezdte a termelést a cég új, dunavecsei üzeme is, amely egyben bemutatótérként is funkcionál, hiszen minden olyan innovatív technológiát megkapott, amivel ma a vállalat rendelkezik. A Portfolio Veres Zsoltot, a Schneider Electric országigazgatóját kérdezte az idei év mérföldköveiről, egyetemi együttműködésekről, fenntarthatóságról, és arról, hogy mire számíthat egy KKV vezető, ha a vállalat beszállítójává szeretne válni.
A Keskeny Nyomda, Magyarország egyik legmodernebb csomagolóanyag-gyártó nyomdája, több mint három évtizedes történelemre tekint vissza. A vállalkozás, amely egy családi ház melléképületéből nőtte ki magát, mára közel 18 milliárd forintos éves árbevételt produkál, és több mint 500 főt foglalkoztat. A vállalat exporttevékenysége is jelentős, az összbevétel 55-60%-át teszi ki. Főként az Európai Unión belül értékesítenek, különösen Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Olaszországban és Franciaországban. A cég történetét végigkísérik a fejlesztések: legutóbb például egy teljesen egyedi, robotkarokból álló gépet fejlesztettek ki, ami 25-30 ember munkáját is ki tudja váltani.
A magyar brojlercsirke-ágazat eddig is jelentős eredményeket ért el, és a jövője is ígéretes, ám utóbbihoz elengedhetetlen, hogy a technológiai és mérethatékonysági fejlesztéseket megfelelően valósítsák meg a szereplők. A fejlődés jó példája a Gallus Csoport, amely már több évtizedes múlttal rendelkezik, a megfelelő időben megtett fejlesztések és az exportorientált szemlélet révén pedig a következő években is újabb mérföldköveket pipálhat ki. Ebben a folyamatban fontos szereplő az MBH Bank is, amely finanszírozóként, és a fejlődés irányaiban közösen gondolkodó partnerként segítette a céget a hazai baromfiipar meghatározó pozíciójába.
Az RTL népszerű "Cápák között" című műsorába 2025-ben új befektető érkezik Bojinka Miklós személyében. A sikeres üzletember a Sanimix és Wasserburg márka tulajdonosa. Zuhanykabinokat, csaptelepeket és számos egyéb szaniter terméket fejleszt és gyártat. Emellett ipari és prémium ingatlanfejlesztésekkel is foglalkozik Magyarországon és Spanyolországban egyaránt.
Az elmúlt hónapban kiemelkedő érdeklődés volt tapasztalható a 3,5 százalékra csökkentett Széchenyi Kártya beruházási hitelek iránt – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A gazdasági tevékenységet leíró úgynevezett TEÁOR-kódok lényegében több mint 15 éve nem frissültek, ezért számos, ma már a mindennapjaink részét képező foglalkozás vagy iparág tevékenységét nem lehet igazán specifikusan a nómenklatúrába sorolni. Drónok, okosórák gyártása; internetes videótartalmak közzététele (pl. influenszerek és vloggerek), 3D nyomtatás, e-sport klubok működtetése, elektromos járművek töltőállomásainak üzemeltetése – mind olyan tevékenységek, amelyek még nem szerepeltek a 2008-as tevékenységosztályozásban, viszont az új, 2025. január 1-jén életbe lépő TEÁOR’25-ben már név szerint kapnak helyet. Érdemes azonban odafigyelni, mert a KSH, azért, hogy egyszerűsítse a gazdasági szervezetek feladatát, a rendelkezésére álló adatok alapján új TEÁOR-főtevékenységkódot állít be. Ha ezt valaki nem fogadja el, a NAV-nál 2025. július 1-ig jelentheti be a változtatási igényét.
Kevés olyan hazai tulajdonú családi vállalkozás van, amelyik gyakorlatilag csak az exportpiacokra termel, a fémipari felületkezeléssel és acélszerkezetek gyártásával foglalkozó Ferrokov Kft. viszont közéjük tartozik. Hosszú évek kitartó munkája volt, míg olyan globális nagyvállalatok közvetlen beszállítói tudtak lenni, mint például a General Electric, és a különböző termékeiket kis túlzással a világ minden pontjára szállítják. A folyamatosan változó környezetre mindig időben tudtak reagálni, és a KKV-k életében törvényszerűen jelentkező legnagyobb kihívást, a menedzsmentépítést is meglépték. A vállalat finanszírozása a klasszikus hitelezési tevékenységen túl komoly treasury szakértelmet is kíván, amit pénzügyi partnerük, az MBH Bank nyújt számukra. Talián Bálintot, a Ferrokov Kft. ügyvezetőjét és Lantos Dánielt, az MBH Bank kiemelt ügyfélkapcsolati szakértőjét arról kérdeztük, hogy milyen kihívásokat tartogat a piac azoknak a vállalatoknak, amelyek az exportpiacokban gondolkodnak, milyen finanszírozási megoldások segíthetik a piacra lépést, és milyen tanácsaik vannak azoknak a cégvezetőknek, akiket sokadszorra is visszautasít egy külföldi megrendelő.
Magyarország az Európai Unió egyik vezető víziszárnyas-termelője, azon belül is az egyik legnagyobb pecsenyekacsa-beszállítója, amelyből a magyar piac egyik legnagyobb termelője, a Bács-Tak Cégcsoporthoz tartozó Hunent Zrt. a főbb nyugat-európai piacokon kívül például Kanadába és Japánba is exportál. Az ágazatnak azonban az elmúlt években olyan kihívásokkal kellett megküzdenie, mint a jelentős károkat okozó madárinfluenza vagy az egyre nagyobb mérteket öltő kínai dömping, amelynek bekerülési árával lehetetlen versenyezni, miközben az infláció, az emelkedő bérköltségek, a stagnáló európai környezetben visszaeső fogyasztás hasonlóképpen sújtja az ágazatot, mint a gazdaság más szereplőit. A cégcsoport igazgatóságának elnöke és résztulajdonosa, Kiss István szerint a további növekedés és a piaci pozíciók megőrzése korszerű állattartó telepek megépítésével, és ezen keresztül az állatjólét növelésével érhető el, mert az ilyen módon piacra kerülő termék minőségével nem tudnak versenyezni a kínai kacsák. Az első ilyen telepet már át is adták, a második átadását pedig jövőre tervezik.
A 2024-es év számos kihívást hozott a magyar kis- és középvállalkozások (KKV-k) számára. Az elhúzódó recessziós környezet, a gazdasági helyzet alakulása, az infláció és az euró-forint árfolyam ingadozása tovább nehezítette a szektor helyzetét, ami már eddig is küzdött a versenyképesség megőrzéséért. „Kevesebb forrás került a piacra, és több nehezítő tényezővel kellett megküzdeni. Ez egy sanyarúbb év volt a magyar KKV-k számára” – mondta Sárospataki Albert, a Billingo vezérigazgatója a Portfolio-nak. A cégvezető arra is mutatott példát, milyen eszközökkel lehet a gyakorlatban segíteni a vállalkozókat.
A 100 milliárd forintos keretösszeggel februárban elinduló Demján Sándor Tőkeprogram szerdai bejelentése után egy 48 milliárd forintos vissza nem térítendő eszközbeszerzési támogatási programot jelentett be csütörtökön a kormány Demján Sándor "1+1" KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program néven. A programban 5-200 millió forint összegre pályázhatnak a cégek januárban 50 százalékos támogatási intenzitás mellett, haszongépjárművek vásárlása 25 millió forintig lehetséges.