A kormány döntése alapján az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8%-os zsírtartalmú tej május 1-ig ársapkát élvez, azonban piaci információnk szerint fokozódó árnyomásra készül az üzemanyag és az ukrán válság miatt a várakozásoknál is jobban dráguló gabona miatt a tejágazat, amely más szektorokhoz képest árgus szemekkel figyeli az ország energia- és a földgázellátás biztonságát az Oroszország elleni szankciók és a geopolitikai válságnak az energiaellátásra gyakorolt hatásainak fényében.
Alapanyagáremelkedés, ellátási problémák, háború a szomszédban és rossz makrogazdasági kilátások - csak néhány tényező, mely alapjaiban írta át a hazai építőipar erre az évre kitűzött várakozásait. Ha azt hittük, hogy a tavalyi év nehéz volt a szakmának, akkor még nem láttunk semmit. A Portfolio Építőipar 2022 konferenciája éppen ezért a lehető legjobbkor kerül megrendezésre, ahol az ágazat legfontosabb szakemberei vitatják meg a kihívások lehetséges megoldásait. A konferencia egyik kulcseseménye a Market Építő Zrt-vel közösen alapított "Az Év Építőipari Személyisége" díj átadása lesz, amely kiemelten fontos értékkel bír egy olyan bizonytalan időszakban, ahol a szaktudás és a talpraesettség mindennél fontosabb erénynek számítanak.
Az orosz-ukrán háború csak rátett még egy nagy lapáttal a sok esetben már tavaly elkezdődött árupiaci áremelkedésekre, az ebbe a piacba fektető magyar árupiaci alapok pedig sokat profitáltak már most is: van olyan alap, amely március végén 40% feletti hozamnál jár, de a 30% körüli teljesítmény sem ritka. Kérdés persze, meddig tart még ki az árupiacok jó szereplése, érdemes azonban különválasztani a nyersanyagokba és aranyba fektető alapokat.
Átlagosan 138 napot kell várni szakemberre Magyarországon, öt nappal többet, mint egy évvel korábban, mégsem ez a legnagyobb gond ma: az építkezők és felújítók 33 százaléka döntött úgy, hogy bizonyos mértékig változtat a tervein az áremelkedések hatására – derül ki a Mapei Kft. kutatásából.
Ukrajna orosz megszállása számos globális gazdasági következménnyel járt és jár a mai napig, beleértve az energiaválságot, az alapanyagok hiányát és a globális ellátási láncok megremegését. Valósággal megugrott a mezőgazdasági áruk ára is, ehhez pedig szorosan köthető a terményekhez nélkülözhetetlen műtrágya robbanásszerű drágulása - a műtrágyagyártáshoz szükséges legfontosabb összetevőknek ugyanis Oroszország a legfontosabb exportőre. És ha mindez nem lenne elég, a kifejezetten kedvezőtlen időjárási körülmények és az üzemek műszaki nehézségei is világszerte felfelé hajtották az élelmiszerpiaci árakat. A megemelkedett alapanyagárak természetesen a tőzsdéken is éreztették hatásukat, sok befektető fordult a háború kitörése óta a mezőgazdasági vállalatok felé, a kimondottan műtrágya-előállítással foglalkozó cégek részvényei is nagyot emelkedtek február közepe óta - mindezek tükrében az a kérdés maradt, hogy vajon befektetői szempontból akad még jó lehetőség a műtrágyával foglalkozó vállalatok háza táján, vagy ez a vonat már “elment”? Elemzésünkben ennek járunk utána.
Hiányzik a szántóföldi kultúráknak a csapadék, amelyre a műtrágya bemosódásához is szükség lenne - írja a Világgazdaság, amely megjegyzi, hogy a gabonapiacon jelen van az árnövekedés, azonban némi korrekció figyelhető meg az exportbejelentési kötelezettség előttihez képest.
A magyar baromfiágazat harapófogóban van: a költségcunamit érvényesíteni kellene a termékek árában, azonban hiába növekszik a vásárlóerő Magyarországon és a nyugat-európai országokban, ilyen drasztikus áremelést a piac nem tolerál - mondta Bárány László, a Master Good Kft. ügyvezető igazgatója, akinek a csoport tevékenységi köreiből adódóan az elmúlt évtizedekből rálátása van a több nehézséggel is küzdő szektorra.
Megakadályozhatja az árak elszállását a hazai gabonapiacon a kormányzat által elrendelt exporttilalom. Bár egyelőre ellátási gondoktól nem kell tartani, az intézkedés a legnehezebb helyzet előálltakor is biztosítja a hazai szükségletek kielégítését. A piaci szereplőket váratlanul érte a kabinet döntése, számos részletszabályban várnak útmutatást a szaktárcától - ismerteti keddi számában a Magyar Nemzet.
Az orosz-ukrán háború, valamint az arra adott nyugati, Oroszország ellen hozott szankciók hatásai több szálon is közvetlenül érintik a dunaújvárosi gyárat. Nem véletlen, hogy ezért a társaság vezetése pénteken közleményt adott ki. A cég elmondása szerint a termelés jelenleg is biztosított, az alapanyag-ellátásban eddig komolyabb fennakadások nem voltak.
Januárban az ipari termelés volumene (szezonálisan és munkanap-hatással igazítva) 1,9%-kal volt magasabban, mint decemberben. A szektor 2021 utolsó negyedévétől kezdve érezhetően kezdett magára találni, ám az ukrán háború a kilátásokat nagyon ködössé változtatta.
Az építőipar egészében bekövetkezett drasztikus és gyors áremelkedés nehéz helyzetet teremtett az elmúlt évben minden piaci szereplő és érintett számára. Most sem lehet azonban megnyugodni, hiszen rengeteg bizonytalansággal áll szemben az iparág. Ahogy minden más területen, a kockázatok és a kihívások az építőipar ajtaján is bekopogtak: alapanyaghiány, kapacitás, árak, hosszú szállítási határidők, nyomás a munkavállalókon – csak néhány a legmeghatározóbb rizikók közül. Scheer Sándorral, a Market Építő Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk, aki előrevetítette, hogy „Nem lesz könnyű az idei év.”
Üzleti szempontból is megéri fenntarthatónak lenni, a versenyelőny és a fogyasztói elvárások is már támogatják a vállalatok fenntarthatósági átállását, nem beszélve a megspórolt energia-, vagy esetleg szállítási költségekről, valamint a munkavállalók elégedettségéről. Két skandináv vállalat, a VELUX és az IKEA mutatta be egy mai beszélgetésen, hogy mit jelent számukra a fenntarthatóság és ez miként csapódik le a működésükben.
A kényelmi papucsok piaca konzervatív, de stabil. A Batz 600 tagból álló kiskereskedelmi hálózatot lát el a régióban, a cipőpiacon radikálisan új modell alapja a bizományosi értékesítés.
A német vegyipar az ukrajnai konfliktus miatt robbanásszerűen emelkedő gázáraktól tart. Gazdaságilag nagyon problematikussá válhat a helyzet az energiaigényes iparágak számára, ha a gázellátás Európában szűkössé válik - mondta a Német Vegyipari Szövetség (VCI) vezérigazgatója a dpa hírügynökségnek csütörtökön.
Körülbelül két hét telt el azóta, hogy Mélykútra hirdettek meg tiltakozást a hazai víziszárnyas tenyésztők, akik a nekik járó állatjóléti támogatásoknak csupán közel 40%-át kapták meg az államtól, immár két negyedévre vonatkozóan. Az áremelkedések és az elszálló termelési költségek mellett ez jelentős veszteséget jelent a tenyésztőknek, akik a Baromfi Terméktanácshoz is segítségért fordultak. A Portfolio érdeklődött az Agrárminisztériumnál, amely azt a tájékoztatást adta, hogy az ágazati szereplők tisztában vannak az elérhető támogatásokkal, és bizonyos felvásárlók olyan felvásárlási gyakorlatot folytatnak, amelyben a termelőket illető támogatások egy részét, vagy egészét bekalkulálják az átvételi árakba. Ezt a gyakorlatot az AM helyteleníti, azonban a piaci szereplők egymás közötti megállapodásaiba nincs közvetlen beleszólása. Az agrártárca amellett, hogy megemelte az érintettek számára adható keretet, az elmúlt időszak tapasztalataiból merítve, a jövőre vonatkozóan több feladatot is kitűzött. Az ágazatra rá is férne a változás, különösen az elmúlt évek kedvezőtlen piaci folyamatai világítottak rá a strukturális változások szükségességére.
Történelmi adatok láttak napvilágot a német építőiparról, ahol 20 éve nem nőtt ekkorát egy év alatt a csődbe ment cégek száma: 2021 novemberében több mint 20%-kal emelkedett a becsődölt cégek száma az előző év azonos időszakához képest - olvasható az UniCredit elemzésében. A német építőipar alakulása hazai szemmel is fontos lehet, hiszen rengeteg magyar munkavállaló dolgozik Németországban az építkezéseken, akik könnyen lehet, hogy inkább hazatérnek, ha tovább bukdácsol a szektor.
Több mint százezer család igényelte otthona felújításához a vissza nem térítendő állami támogatást - közölte Zsigó Róbert, családokért felelős parlamenti államtitkár hétfőn Facebook-oldalán.
A koronavírus-járvánnyal járó korlátozások miatt jelentős veszteséget szenvedett el vendéglátószektor, amelynek a munkaerőhiánnyal is meg kell küzdenie. Nagy szükség lenne béremelésre, amelyet a cégeknek elég nehéz kigazdálkodniuk. Mindeközben a vendégek visszacsábítását nem könnyíti meg, hogy az éttermi étkezés árát sem kímélte a drágulás.
Kína aranyfogyasztása tavaly 1120,9 tonna volt, 37 százalékkal nagyobb a 2020. évinél és 12 százalékkal felülmúlta a koronavírus-járvány előtti utolsó év, 2019 fogyasztását is - áll a Kínai Aranyszövetség (China Gold Association, CGA) jelentésében.
További építőipari növekedés, dübörgő lakáspiac és logisztikai szegmens, dráguló kivitelezések, az energiaárak generálta anyagár-emelkedés, több külföldi vendégmunkás és az ellátási láncok lassú helyreállása jellemzi várhatóan a 2022-es hazai építőipart. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnökségi tagjai értékelték az építésgazdaság helyzetét és elmondták a várakozásaikat.
