Magyarországon a megtermelt jövedelemből jóval kisebb arányban részesednek a dolgozók, mint a fejlett országokban – állapítja meg Boda György, a Budapesti Corvinus Egyetem emeritus docense legújabb tanulmányában (pdf). A jövedelem egyensúlytalan felosztása rámutat a visegrádi régió gazdaságmodelljének korlátaira, melyek az alacsony hozzáadott értékű, összeszerelő tevékenységből és az elmaradt fejlesztésekből származnak. A kiutat a tudástőke és a termelékenység fejlesztése jelentheti, mely utat nyithat a reálbérek felzárkózásának és a gazdaság szerkezeti átalakulásának.
Egyhavi csúcsközelbe erősödött pénteken délelőtt a forint az euróval szemben 403,2-nél, de a jelek szerint nem tudott tartósan a 200 napos mozgóátlag alá jutni (403,6), mert délután fordulat következett be, és a jegyzések 404 fölé lendültek.
Szándékosan növeli a kormány a jövedelmi távolságot az aktívak és az időskorúak között, de valószínűleg csak így lehet kordában tartani a nyugdíjkiadásokat – vélekedett Zsiday Viktor a Kontroll podcastműsorában. A szakember szerint nyilvánvalóan szükség lesz majd a nyugdíjkorhatár emelésére is.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsorban azt elemeztük, hogy miért okozhattak piaci sokkot Jerome Powell Fed-elnök tegnapi szavai, ha valójában csak megerősítette azt, amit sok elemző már eddig is tudott: vagyis hogy a vámok miatt nehéz időszak várhat az amerikai gazdaságra. Vendégünk volt Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, aki nem mellékesen április 29-én előadást tart a jegybanki politikával foglakozó online befektetési klubunkon. A második részben a legfrissebb kereseti statisztikákról beszélgettünk Hornyák Józseffel, a Portfolio makroelemzőjével.
Februárban lassult a béremelkedési dinamika országos szinten, a vállalati és a költségvetési szektorban egyaránt mérséklődött a növekedési ütem. Mindeközben nőtt az infláció, így a reálbérek dinamikája is lassult.
Tovább szélesedett a szakadék a nők és a férfiak nyugdíja között, de a nemek közti különbségen túl sok más dimenzió mentén is rendkívül nagy egyenlőtlenségek tapasztalhatók. 2024-ben összességében rosszabbodott a nyugdíjasok relatív anyagi helyzete a társadalom egészéhez képest, mivel a nyugdíjak kevésbé emelkedtek a béreknél. A KSH friss nyugdíjjelentéséből csemegézünk.
Bár az idei év elején 10%-kal nőttek a keresetek országos szinten, nem mindenki örülhetett ennyire. A vállalkozások általánosságban komoly kihívásokkal néznek szembe a gyengélkedő gazdaság és a bizonytalan kilátások miatt.
Őrzi vezető helyét Ausztria, ami az ingázó magyar munkavállalók külföldi célországait illeti, sőt, egyre több nő, nyugdíjhoz közeli, illetve a 65. évét betöltött honfitársunk kezd dolgozni ott. Nemcsak a bérek, hanem a kinti szociális juttatások és a hazaihoz képest sokkal jobb munkakörülmények is rendkívül vonzóak.
Az AI gyakorlatilag minden iparágat és szinte minden ember munkamódszerét átalakítja. A nagy technológiai cégek által – főként az öntanuló robotok boomja miatt – elbocsátott szakemberek azonban igazi Eldorádóra bukkantak a munkaerőpiacon. Tudásukra, tapasztalataikra ugyanis az egészségügytől a bankszektoron át a repülésig a legváratlanabb helyeken mutatkozik most kereslet.
Egyetlen statisztika sem vált ki olyan érzelmeket az emberekből, mint a bérekről szóló havi adatok. A 600-700 ezer forintos bruttó átlagkereset hátterére voltunk kíváncsiak, így elkértük a KSH-tól a részletes statisztikákat. Ezekből kiderült, hogy vannak, akik alig több mint havi bruttó 220 ezer forintból élnek, míg mások 1,8 millióból. Cikkünkben bemutatjuk, hogy a dolgozók mekkora része keres az átlagbér alatt, és azt is, hogy mekkorák a bérkülönbségek hazánkban.
151 ezer fővel bővült a nem-mezőgazdasági álláshelyek száma februárban, míg a munkanélküliségi ráta kismértékben emelkedett, a bérek növekedése éves alapon lényegében nem változott. Előzetesen többen aggódtak, hogy egy nagyon rossz foglalkoztatottsági adatok várhatóak, de ezek a várakozások nem teljesültek egyelőre.
A GKI által megkérdezett vállalatok átlagosan 6,6%-kal tervezik emelni a béreket idén, ami az általuk 4,5% körülire várt infláció mellett 2%-os átlagos reálbérnövekedést jelent ebben a körben.
Orbán Viktor bejelentette a 100 új gyár programot, hogy minden magyarnak legyen munkahelye. Az ipari termelés manapság nem teljesít túl jól, ezért tényleg itt lenne a fordulat ideje. Ma már azonban leginkább nem azok a nyugati cégek jönnek Magyarországra, akik korábban, ami számos kihívást is eredményezhet.
Közel 647 ezer forint volt a bruttó átlagkereset tavaly Magyarországon, ám a felszín alatt komoly különbségek húzódnak meg. Van olyan szektor, ahol meghaladja az 1 milliót, míg máshol 500 ezer forint sincs a bruttó átlagbér. A friss adatokból kiderült, hogy a nők továbbra is kevesebbet keresnek, illetve az is elmondható, hogy nem igazán éri meg hamar otthagyni az iskolapadot.
Közel 647 ezer forint volt a bruttó átlagkereset tavaly, ami több mint 13%-os növekedést jelent. Ennél azonban a dolgozók kétharmada kevesebbet keres, a bruttó mediánkereset 520 ezer forinton alakult. A 2024-es évben az alacsony infláció miatt olyan gyorsan nőtt a reálbér, amire az elmúlt 30 évben alig volt példa.
Idén januárban minden várakozást felülmúlt a pénzromlás Magyarországon, ugyanis egyetlen elemző sem várt 5,5%-os drágulást. A 2025-ös éves átlagos infláció magasabb lesz, mint ahogy azt eddig várták a szakértők, aminek a jegybank politikájára és a bérek alakulására is lehet hatása.
Elon Musk szerint egyértelmű a válasz.
Az átláthatóságról szóló törvényjavaslat verte ki a biztosítékot.
Keményet üzent az amerikai elnök.
Egyetlen célja van ennek a narratívának.
A dollárt is megmozgatta az amerikai elnök üzenete.
Fellélegezhetnek az állattenyésztők?
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
