Februárban lassult a béremelkedési dinamika országos szinten, a vállalati és a költségvetési szektorban egyaránt mérséklődött a növekedési ütem. Mindeközben nőtt az infláció, így a reálbérek dinamikája is lassult.
Tovább szélesedett a szakadék a nők és a férfiak nyugdíja között, de a nemek közti különbségen túl sok más dimenzió mentén is rendkívül nagy egyenlőtlenségek tapasztalhatók. 2024-ben összességében rosszabbodott a nyugdíjasok relatív anyagi helyzete a társadalom egészéhez képest, mivel a nyugdíjak kevésbé emelkedtek a béreknél. A KSH friss nyugdíjjelentéséből csemegézünk.
Bár az idei év elején 10%-kal nőttek a keresetek országos szinten, nem mindenki örülhetett ennyire. A vállalkozások általánosságban komoly kihívásokkal néznek szembe a gyengélkedő gazdaság és a bizonytalan kilátások miatt.
Őrzi vezető helyét Ausztria, ami az ingázó magyar munkavállalók külföldi célországait illeti, sőt, egyre több nő, nyugdíjhoz közeli, illetve a 65. évét betöltött honfitársunk kezd dolgozni ott. Nemcsak a bérek, hanem a kinti szociális juttatások és a hazaihoz képest sokkal jobb munkakörülmények is rendkívül vonzóak.
Az AI gyakorlatilag minden iparágat és szinte minden ember munkamódszerét átalakítja. A nagy technológiai cégek által – főként az öntanuló robotok boomja miatt – elbocsátott szakemberek azonban igazi Eldorádóra bukkantak a munkaerőpiacon. Tudásukra, tapasztalataikra ugyanis az egészségügytől a bankszektoron át a repülésig a legváratlanabb helyeken mutatkozik most kereslet.
Egyetlen statisztika sem vált ki olyan érzelmeket az emberekből, mint a bérekről szóló havi adatok. A 600-700 ezer forintos bruttó átlagkereset hátterére voltunk kíváncsiak, így elkértük a KSH-tól a részletes statisztikákat. Ezekből kiderült, hogy vannak, akik alig több mint havi bruttó 220 ezer forintból élnek, míg mások 1,8 millióból. Cikkünkben bemutatjuk, hogy a dolgozók mekkora része keres az átlagbér alatt, és azt is, hogy mekkorák a bérkülönbségek hazánkban.
151 ezer fővel bővült a nem-mezőgazdasági álláshelyek száma februárban, míg a munkanélküliségi ráta kismértékben emelkedett, a bérek növekedése éves alapon lényegében nem változott. Előzetesen többen aggódtak, hogy egy nagyon rossz foglalkoztatottsági adatok várhatóak, de ezek a várakozások nem teljesültek egyelőre.
A GKI által megkérdezett vállalatok átlagosan 6,6%-kal tervezik emelni a béreket idén, ami az általuk 4,5% körülire várt infláció mellett 2%-os átlagos reálbérnövekedést jelent ebben a körben.
Orbán Viktor bejelentette a 100 új gyár programot, hogy minden magyarnak legyen munkahelye. Az ipari termelés manapság nem teljesít túl jól, ezért tényleg itt lenne a fordulat ideje. Ma már azonban leginkább nem azok a nyugati cégek jönnek Magyarországra, akik korábban, ami számos kihívást is eredményezhet.
Közel 647 ezer forint volt a bruttó átlagkereset tavaly Magyarországon, ám a felszín alatt komoly különbségek húzódnak meg. Van olyan szektor, ahol meghaladja az 1 milliót, míg máshol 500 ezer forint sincs a bruttó átlagbér. A friss adatokból kiderült, hogy a nők továbbra is kevesebbet keresnek, illetve az is elmondható, hogy nem igazán éri meg hamar otthagyni az iskolapadot.
Közel 647 ezer forint volt a bruttó átlagkereset tavaly, ami több mint 13%-os növekedést jelent. Ennél azonban a dolgozók kétharmada kevesebbet keres, a bruttó mediánkereset 520 ezer forinton alakult. A 2024-es évben az alacsony infláció miatt olyan gyorsan nőtt a reálbér, amire az elmúlt 30 évben alig volt példa.
Idén januárban minden várakozást felülmúlt a pénzromlás Magyarországon, ugyanis egyetlen elemző sem várt 5,5%-os drágulást. A 2025-ös éves átlagos infláció magasabb lesz, mint ahogy azt eddig várták a szakértők, aminek a jegybank politikájára és a bérek alakulására is lehet hatása.
A Lidl, a német diszkontlánc jelentős béremelést jelentett be az Egyesült Királyságban dolgozó 28 000 órabéres alkalmazottja számára. Az új bérek 2025 márciusától lépnek életbe, és nemcsak a kormány által meghatározott nemzeti megélhetési bért, de a Living Wage Foundation által ajánlott valódi megélhetési bért is meghaladják majd - írta meg a Retail Gazette.
Az egyetemi végzettséggel rendelkezők munkaerőpiaci lehetőségeit vizsgálta friss elemzésében a Profession. Folyamatosan változnak a trendek a munkaerőpiacon a munkáltatók elvárásait illetően, a meglévő papírokról sok esetben átkerül a fókusz a jelöltek készségeire, attitűdjére, azonban vannak olyan szakterületek, amelyekre jellemzően kizárólag diplomások önéletrajzait várják. 2024 során a pénzügyi és gazdasági igazgatókat kereső hirdetések között szerepelt a legmagasabb arányban az elvárások között a felsőfokú végzettség. Ezt követték a közgazdászokat és a jogi szakembereket kereső munkalehetőségek.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy mit is jelenthet Donald Trump fenyegetése Vlagyimir Putyinnak azzal kapcsolatban, hogy fejezze be a háborút. Beszéltünk arról is, mi az ukránok legnagyobb gondja most, és milyen sikereket értek el az oroszok a fronton. Vendégünk volt Huszák Dániel, a Portfolio Globál rovatának vezető elemzője. A második részben a novemberi béradatokkal foglalkoztunk, ugyanis a bruttó bérek megközelítették a 700 ezer forintot itthon. Erről Hornyák Józsefet, a Portfolio munkaerőpiaci elemzőjét, makroelemzőjét kérdeztük.
Budapesten a legmagasabbak, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabbak a keresetek Magyarországon. Az országos nettó átlagkereset 421 ezer forint, azonban a főváros mellett csak Győr-Moson-Sopron megyében lehet ennél több pénzt keresni, a többi megyében alacsonyabbak a bérek.
Újjáalakulás előtt a vagyonkezelési szektor.
Anthony Albanese folytathatja a kormányzást Ausztráliában.
Mi sem ússzuk meg a hidegfrontot.
Magyarországon is romlik a helyzet.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Vita robbant ki a második világháborús győzelemről.
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
