1600 milliárd dollár fölé ugrott a fenntarthatósági célokat figyelembe vevő ESG-alapok kezelt vagyona a világon tavaly, ami azt jelenti, hogy 2017 óta tízszeres emelkedést láthattunk. A Société Generale elemzése szerint még csak most jön a java, a befektetők egyre tudatosabban választanak, de fontos szempont a fenntarthatóság mellett az is, hogy ezek a befektetések felülteljesítik a piacot.
Új csúcsra, 6900 milliárd forint közelébe emelkedett a magyar befektetési alapokban kezelt vagyon december végére, a márciusi koronavírus-válság már csak egy távoli emléknek tűnik. Az alapkategóriák többsége profitálni tudott a tőkepiacok felíveléséből tavaly, a friss tőkebeáramlások és a szép hozamok is megdobták a vagyonukat. Az abszolút hozamú alapok iránti kereslet azonban nem állt helyre, de ha kivesszük az egyenletből az OTP Suprát, akkor a kategória nagyjából le tudta dolgozni az év közbeni veszteségeit.
Új csúcsra, közel 6700 milliárd forintra nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon novemberben, köszönhetően az amerikai elnökválasztást követő piaci emelkedésnek és a kedvező vakcinahíreknek. A kategóriák közül az ingatlanalapok gyűjtötték a legtöbb pénzt, de idén eddig továbbra is a részvényalapok vezetik a legkeresettebb alapok listáját.
Egészen hihetetlen hónapokat tudhatnak maguk mögött a fenntarthatósági célokat szem előtt tartó ESG-alapok: az idei első kilenc hónapban a bennük kezelt vagyon 64%-kal ugrott meg, a növekedés minden régióra és minden eszköztípusra kiterjedt. Ez az a befektetés, amelynek keresletét a koronavírus nem vetette vissza, sőt: idén sokkal több pénz áramlott ESG-alapokba, mint tavaly, és ez a jövőben is folytatódhat.
Látványosan erőre kaptak az ingatlanalapok, a friss statisztikák szerint egyre több pénz ömlik a lakosság egykori kedvencébe. Mindezt csak fokozza, hogy idén eddig az ingatlanalapok kategóriája hozta a legtöbb, 4% feletti hozamot, míg például a legkeresettebbnek számító részvényalapok még mindig mínuszban vannak idén szektorszinten.
Az MNB üdvözli a BAMOSZ kezdeményezését, amelynek keretében a szakmai érdekképviselet a fenntarthatóságra vonatkozó (ESG) jellemzők beemelésével egészíti ki a befektetési alapok kategorizálásról szóló szabályzatát. Az MNB közleményéből ugyanakkor az is kiderül, hogy a befektetések „zöld voltával”, fenntarthatósági hasznával kapcsolatban fontos szabályozási fejlemények várhatók.
A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) módosította a befektetési alapok kategorizálási szabályzatát, melynek eredményeként az alapok besorolási kategóriái kiegészülnek a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos információkkal – derül ki a BAMOSZ közleményéből.
Hamarosan MNB-rendelet formájában is megjelenik az európai értékpapír-piaci felügyelet (Esma) új ajánlása, amely teljesen átszabja a befektetési alapok által eddig alkalmazott sikerdíj-számítási szabályokat. Értesüléseink szerint október végén, november elején jelenik meg a magyar nyelvű ajánlás az Esma honlapján, ezt fogja az MNB a magyar alapkezelők felé ajánlásként megfogalmazni, figyelembe véve a hazai sajátosságokat is.
Lassan, de egyre határozottabban tér vissza a tőke az ingatlanalapokba a tavaszi visszaváltások után. Az irány nem meglepő, idén eddig ugyanis az ingatlanalapok kategóriája hozott a kezelt vagyonra vetítve a legtöbbet a befektetőknek. Népszerűek a részvényalapok is, de ezek még nem tudták ledolgozni a márciusi visszaesést. Ugyanettől szenvednek az abszolút hozamú alapok is, amire az OTP Supra mélyrepülése csak rátett egy elég nagy lapáttal.
A Portfolio Sustainable World 2020 konferenciájának második panelbeszélgetésében a piaci résztvevők elmondták, hogy rövid időn belül már nem az lesz a kérdés egy vállalatnál, hogy kimarad-e a fenntarthatósági irányból, hanem az, hogy a kimaradás milyen versenyhátrányt okoz. A magyar alapok több hazai zöld kötvényt szeretnének látni a piacon, ebben az ÁKK-t is megszólították.
Megoszlanak a vélemények arról, pontosan kinek a nevéhez fűződik a befektetési alapok ősének mondható befektetési struktúra, de az biztos, hogy a 18-19. századi Hollandiába kell visszamenni a válaszért. A befektetési alapok pár évtizeden belül meghódították Európát, majd Amerikát is, de a modern kori alap létrehozása az USA-hoz köthető. Itthon 1992-ben indult útjára az első befektetési alap, azóta pedig már mintegy 750 különféle sorozatból válogathatnak a befektetők.
Január óta nem látott tőkebeáramlás volt a befektetési alapok piacán múlt hónapban, különösen a kötvény, ingatlan és részvényalapok voltak keresettek. Az ingatlanalapok idei legjobb értékesítésüket hozták, de még így is nehezen tudják ledolgozni a koronavírus miatti márciusi tőkevesztést. Pedig a hozamok alapján nincs oka a befektetőknek büntetni a kategóriát: júliusig az ingatlanalapok hozták a legtöbb pénzt a konyhára.
A koronavírus miatt márciusban elszenvedett vagyoncsökkenés 42%-át sikerült visszadolgozniuk június végére a magyar befektetési alapkezelőknek, ugyanakkor elsősorban nem a tőkebeáramlásnak, hanem a piacok jó teljesítményének köszönhető ez – mutatják a BAMOSZ friss adatai. Júniusban sem sok friss tőke áramlott az alapokba, így inkább a piaci hozamoknak köszönhető a további 94 milliárd forintos, idei legnagyobb havi emelkedés.
Leolvadtak a tőzsdék összeomlása miatt a magyar részvényalapok tavasszal, de ez a befektetőket nem riasztotta el, sőt, régóta nem látott összegeket tettek az ügyfelek ebbe a kifejezetten kockázatos eszközosztályba, miközben épphogy elkezdett elmerülni a világ a koronavírus miatt kialakult gazdasági válságban. Egyelőre kifizetődőnek tűnik a merész stratégia, de fontos megjegyezni, hogy bár a részvényalapok visszapattantak a márciusi mélypontról, az év eleje óta a portfóliók jelentős többsége, mintegy 85%-a még mindig mínuszban van.
Úgy tűnik, a befektetési alapok is kezdik lerázni magukról a koronavírus okozta tőkekiáramlást, ami márciusban és áprilisban több mint 300 milliárdos mínuszt eredményezett. Az értékesítési adatok májusban ismét pluszba fordultak, visszatért tehát a magyar befektetők vásárlási kedve. A friss statisztikák szerint a kötvényalapok voltak a legkelendőbbek, de a vegyes és abszolút hozamú alapokba is sok pénz áramlott.
Nagyon igyekeztek maguk mögött hagyni a 2018-as piaci turbulenciákkal tűzdelt évet a magyar alapkezelők, ami a friss beszámolók szerint sikerült is: tavaly jelentőset ugrott a nagyobb szolgáltatók nyeresége, az OTP Alapkezelőé egyenesen kilőtt. A legnagyobb vagyont befektetési alapokban továbbra is az Erste Alapkezelő kezeli, de ha a pénztári és biztosítói vagyonokat is nézzük, ismét az OTP kerül az első helyre.
A márciusi jelentős vagyonvesztést követően az április már szerény emelkedéssel zárult a befektetési alapok piacán, ami egyértelműen a jobb piaci teljesítménynek köszönhető. Úgy tűnik, sok befektető lát most beszállási pontot a részvénypiacon, a részvényalapok iránt ugyanis jelentősen megugrott a kereslet, annak ellenére is, hogy a kategória egyébként idén még jelentős mínuszban van. A részvényalapoknál sokkal több pénzt vesztettek azonban az abszolút hozamú alapok.
Jelentősen átírná a befektetési alapok által eddig alkalmazott sikerdíjszámítás alapjait az EU egy mostani ajánlásával. A döntés a magyar alapok jelentős részét is érinti, ami jól jöhet a befektetőknek, de kevésbé jól az alapkezelőknek: a szigorítások miatt nehezebb lesz sikerdíjat elszámolniuk az alapoknak, és biztos, hogy sok alapnak búcsúznia kell az RMAX-tól, mint benchmarktól. Cikkünkben összeszedtük a fontosabb változásokat és megnéztük, mely magyar alapokat és alapkezelőket érinti leginkább a változás.
Sok befektetőnek komoly sokkot hozhatott a március, hiszen nagyon hirtelen, nagyon nagyot estek a tőzsdék és így a magyar befektetési alapok is. Szerencsére azonban bő 1,5-2 hónappal a zuhanás után a 20-30% körüli mínuszok kezdenek eltűnni a piacról és sorra fordulnak pluszba az év eleje óta nagyot eső portfóliók is. Sajnos azoknál az alapoknál, amelyek risk-off módba váltottak, mint az OTP Supra vagy az Axiom Aplus, lassabb pozitív irányú korrekciót figyelhetünk meg.
Az európai alapkezelőket tömörítő szervezet, az Efama adott ki arról egy közleményt, mennyire félrevezeti a befektetőket a jelenleg érvényben lévő EU-s rendelet, a PRIIPs, amely a befektetésekről rendelkezésre álló kiemelt befektetői információkat hivatott egyszerűsíteni. Itthon a probléma egyelőre csak egyes tőkevédett és származtatott alapokat érinti, de 2022-re minden alapra kiterjedhet.
A WHO szerint nagyon nem néz ki jól a helyzet.
Háborús híreink vasárnap.
A hatóságok már őrizetbe vették.
Több élelmiszer, víz és orvosi felszerelés fog bejutni.
Aggódnak a balti országok.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
