Olyan sokan költöztek a fővárosból egy-másfél óra alatt megközelíthető településekre az elmúlt években, hogy lassan itt lesz az ideje újraértelmezni a budapesti agglomeráció fogalmát. A Balaton-parti településeken is egyre kevésbé szezonális az élet, sokan elsődleges vagy másodlagos új otthonukat is itt találják meg, akár egy kisebb családi ház, vagy tágas, kertkapcsolattal rendelkező lakás alternatívájában.
A Schneider Electric francia elektronikai vállalat 16 milliárd forintos beruházása nyomán a következő években 500 új munkahely jön létre Dunavecsén - jelentette be pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető a cég új, klímasemlegesen működő okosgyárának ünnepélyes alapkőletételén arról számolt be, hogy ez már a francia vállalat ötödik magyarországi üzeme lesz, ahol középfeszültségű eszközöket fognak előállítani elektromos elosztóberendezésekhez. A gyár neve Duna Smart Power Systems lesz, amelyben a termelés várhatóan 2024-ben indulhat el. „Magyarországnak kitüntetett szerepe van abban az üzleti stratégiában, amit a Schneider Electric megvalósít” – emelte ki az ünnepségen Frederic Godemel, a cég energiarendszerekért és szolgáltatásokért felelős alelnöke.
Egész éjjel tartó tárgyalások után pénteken reggelre megszületett az ideiglenes politikai megállapodás az uniós energiahatékonysági irányelv módosításáról, benne a végső energiafelhasználás visszafogásának mértékéről és arról, hogy rengeteg középületben kötelező lesz energiahatékonysági felújításokat végrehajtani - derült ki a tagállamokat tömörítő uniós Tanács és a társjogalkotó Európai Parlament közleményeiből. A javaslatot eredetileg megfogalmazó Európai Bizottság üdvözölte a fontos megállapodást.
Az Európai Unió energiafelhasználása 6%-kal, a CO2 kibocsátás pedig 5%-kal lenne csökkenthető az EU ma meglévő épületállományának korszerűsítésével. Az európai befektetők közel kétharmada véli úgy, hogy a következő három évben a fenntarthatóság egyre fontosabb szempont lesz az ingatlanbefektetési döntéseknél. A trendek Magyarország esetében is érvényesek, ezt támasztja alá a bérlői oldal is, erősítették meg az ICON Real Estate Management szakértői.
Számos ipari folyamatnál rendkívül nagy a fosszilis energiahordozóknak való kitettség, amelyek ára a továbbiakban is erősen ingadozhat, és "éppen ezért kellene elkezdeni azon gondolkozniuk a hazai cégeknek is, hogyan tudnak minél gyorsabban átállni az elektromos energia használatára, ami egy sokkal optimálisabb, kiszámíthatóbb működést eredményezhet" – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Hajós Balázs. A Schneider Electric értékesítési igazgatója több konkrét lépést is felvázolt, amelyeken keresztül az elektrifikáció felé el lehet mozdulni; emellett elárulta, hogy vannak olyan energiahatékonysági projektjeik is, amelyeknél egy év alatti megtérülést tudnak garantálni. Rámutatott: a lehetőségek feltárásában fontosak az okos megoldások, illetve a digitalizáció, amelyek segítségével megalkotható például az üzemi hálózat digitális másolata, az ún. digitális iker, és a rajta futtatott szimulációk nyomán "sokkal célzottabb beavatkozásokat tudunk megvalósítani az ipari hálózaton, amelyektől lényegesen nagyobb energiamegtakarításokat várhatunk". Hajós Balázs arról is beszélt, hogy milyen konkrét lépéseket tesz a Schneider Electric a zöld átállás felé, így például arról, hogy „a nyár közepéig a járműflottánk 25 százaléka elektromos lesz és ezt a flottát saját okostöltőinkkel tudjuk tölteni”.
Lazított a fűtési és légkondicionáló rendszerek, illetve bizonyos épületek energetikai felülvizsgálati szabályain a kormány a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent rendelet alapján.
Az Európai Parlament energiaügyi bizottsága támogatja azt a szabályozást, amely értelmében európai épületek millióit kellene felújítani. A jobb energetikai besorolásoktól azt várják, hogy csökken majd az épületek általi károsanyag-kibocsátás - írja a Reuters.
A lakossági napelemes pályázatban „szükséges új pályázati kört nyitni”, de előtte még módosítja a kormány a pályázat keretösszegét, és felülvizsgálja a fajlagos költségeket is, közben pedig radikálisan egyszerűsíti a pályázati elszámolást, és éppen ezért nem működik ez a benyújtási felület – tudta meg a Portfolio az Energiaügyi Minisztérium Kommunikációs Főosztályától. Mindez azt jelenti, hogy aki lemaradt a pályázat első köréről, vagy valamiért nem nyert, a megváltozott rezsicsökkentési szabályok mellett újra lehetőséget kap a villanyszámlája csökkentésére, illetve az ingatlana átfogó energiahatékonysági korszerűsítésére. A pályázat második körének időzítése egyelőre nem ismert, de a minisztériumi válasz arra utal, hogy ez valamikor tavasszal lehet reális, addigra ugyanis már a 2022-es szja-bevallási adatok is meg lesznek, így meg lehet húzni az új jövedelmi határt is, ami alatt egyáltalán pályázni lehet.
Hazánk klímasemlegessé válásának egyik kiemelt célterülete az épületek energetikai korszerűsítése. A magyarországi épületállomány közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátása, amely nagyrészt a fűtésből, melegvíz-készítésből, főzésből ered, 2020-ban az egész ország bruttó kibocsátásának 17%-át tette ki. Bár 2014 óta a lakossági épületek kibocsátása lényegében stagnált, a kereskedelmi és (köz)intézményi, vagyis összefoglaló néven szolgáltató épületeké pedig csökkent, mégsem dőlhetünk hátra: a magas rezsi és a klímaváltozás elleni harc is azt diktálja, hogy gyorsítsuk fel az épületállomány korszerűsítését. Erre vonatkozva fogalmazott meg javaslatokat a Green Policy Center.
Vegyes, de inkább pozitív éve volt a fenntarthatóságnak 2022-ben. Bár a háborús bizonytalanság miatt volt, hogy a rövid távú érdekek felülírták a hosszú távú célokat, de például energiahatékonyságba vagy zöld energiába soha annyi cég és magánszemély nem fektetett még, mint idén. De mit gondolnak a területről a nagyhatalmak, hogy áll a fenntarthatóság terén Magyarország, a menedzselt összeomlás-e a legjobb esélyünk a klímaváltozás elleni harc kontextusában, és mit tehet egy pénzintézet azért, hogy a gazdaság szereplői fenntartható működési modellre térjenek át? Egyebek mellett ezekről a témákról beszélt a Portfolio Business podcast új epizódjában Suba Levente, a K&H Csoport fenntarthatósági programjának vezetője.
A lakóépületek és a közintézmények zöldítése volt a fő témája a Cambridge Econometrics, a Budapesti Brit Nagykövetség és a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett online, "Financing of the energy transition in Hungary" elnevezésű konferenciának. Az eladások során kiderült, hogy a magyarok 70%-ának nincs olyan mértékű megtakarítása, ami egy éves fogyasztást fedezni tudna, ezáltal az alacsony energiahatékonyságú otthonok felújítási lehetőségei is korlátozva vannak. Nagy szükség lenne viszont a korszerűsítésre, a magyar otthonok ugyanis 60%-kal több energiát használnak fűtésre, mint az EU-s átlag és a mélyfelújításokkal a felére lehetne csökkenteni a fűtésre használt energiát.
Egy energetikailag korszerű lakás eddig is jóval többet ért egy hasonló, de nagy energiafogyasztású társánál, de most, hogy a lakossági energiaárak is az egekbe szöktek, ráadásul a téli időszakban az árváltozás durván érzékelhető is, az értékbeli különbség még nagyobb lett. A Takarék Index elemzésében korábban a nagyobb volumenű energiahatékonysági felújítások becsült költségéről volt szó, most pedig arról, hogy eggyel jobb energetikai minősítés mennyivel dobhatja meg az otthonok árát. Lássuk, miért éri az abc legelső betűjeit megkapni egy felújítás után.
Látszólag visszazökkentünk a járvány után a régi kerékvágásba, ám mégis új pályán haladunk – ez tűnik ki az uniós polgárok lakhatással kapcsolatos kiadásait bemutató legfrissebb statisztikából. Akár tartós tendenciává is válhat az, hogy a lakhatás költségei mind nagyobb részt szakítanak ki a családi költségvetésből, ez ellen pedig az OTP Ingatlanpont szakértője szerint legtöbbet a lakásállomány tudatos rezsicsökkentő felújításával tehetnénk.
2022. októberi árakon számolva 18-19 ezer milliárd forintba kerülne a teljes magyar lakóingatlanállomány költségoptimalizált energetikai felújítása a Takarék Index elemzése alapján. Bár a számítások szerint egy energetikai szempontból elavult átlagos családi ház négyzetméterenkénti energiaigénye 500 kilowattóráról akár 139 kilowattórára csökkenhetne a korszerűsítés révén, ez azonban nem minden ingatlan esetében valósítható meg gazdaságosan, az ingatlan elhelyezkedésétől függően egyes esetekben ugyanis túlzott anyagi terhet jelenthet a lakóépület értékéhez képest.
A 2022-es év sokkszerű változásokat hozott, egyben újabb és újabb akadályokat állítva a hazai ingatlanpiac, és az egész gazdaság elé. Ebben a korántsem egyszerű helyzetben különösen fontos, hogy a maradandót alkotó és értéket teremtő szakemberek munkáját elismerjük: ezzel a céllal adtuk át idén is az Indotek Group és a Portfolio Csoport által létrehozott Év Ingatlanpiaci Tehetsége Díjat. Az elismerést Dohos Dávid, az energo hungary társügyvezetője kapta, aki munkájával igazi kapcsolatot teremt az energia-, és az ingatlanpiac között. A közgazdász és befektetési elemző szakembertanulmányai befejezte óta az energiaszektorban tevékenykedik, az elmúlt években kifejezetten a megújulóenergia-termelésre, rugalmassági eszközök hasznosítására, ezekhez kapcsolódó üzletmodellek és szerződéses struktúrák kialakítására specializálódott. Úgy tűnik, hogy az energiaválság magával hozta azt is, hogy ez a két iparág egymásra támaszkodva, egy sokkal hatékonyabb és fenntarthatóbb működésre álljon át. Az Év Ingatlanpiaci Tehetsége Díj nyertesével készült interjúban bemutatjuk, hogy milyen lehetőségek rejlenek a cégek számára az energiapiaci krízis kezelésére és milyen potenciál rejlik a létesítmények teljesítményváltoztatási képességében.
Frissítette a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az EKR-katalógust, amelynek nyomán 14 új energiahatékonysági intézkedés típus került bevezetésre, és szélesedett egyes intézkedéstípusok alkalmazási köre is – közölte a MEKH.
A legfrissebb Közlönyben megjelent az önkormányzatok és gazdasági társaságaik energiahatékonyság javítását szolgáló fejlesztésekhez történő adósságot keletkeztető ügyleteinek eltérő szabályairól szóló rendelet (442/2022. (XI. 7.), amely az adatszolgáltatás terén lazítást jelent az érintett kör számára.
Bizonytalan a gázellátás mellett is jön a tél. Nem véletlen, hogy sokan különböző helyettesítő eszközökben gondolkodnak a gázfűtés kiváltása érdekében. Cikkünkben Pál Péter energetikai szakértő, a Re-Energy Kft. ügyvezető igazgatója segítségével mutatjuk be a split klíma, illetve a hőszivattyú előnyeit, hátrányait.
Az energiahatékonyság növelésének közép- és hosszú távú terveiről is szó volt az Energy Investment Forum konferencia délutáni szekciójában. A szakértők számos praktikát, ötletet, megoldást említettek, amivel igenis növelhető a hatékonyság és egyben csökkenthető az energiafogyasztás, valamint a vállalatok és a lakosság havi rezsiszámlája.
Múlt héten jelent meg az a rendelet, amely alapján október 1-jétől nem fűthetik fel az állami intézményeket (bizonyos kivételekkel) 18 foknál melegebbre. A Magyar Nemzeti Bankra és a többségi befolyása alatt álló társaságokra, valamint a kisebbségi állami tulajdonban lévő cégekre nem terjed ki a korlátozás. A magántulajdonban lévő bankok, biztosítók és alapkezelők is önkéntes alapon korlátozzák saját energiafogyasztásukat – megkérdeztük őket, mennyire és hogyan.