Donald Trump vámjai nemcsak azokra az országokra hatnak negatívan, amelyekre kivetik, hanem magára az Egyesült Államokra nézve is. A közgazdászok számára már évszázadok óta világos, hogy milyen kedvező hatásai vannak a kereskedelmi korlátok lebontásának, így valójában óriási kérdés, mi lehet a célja az amerikai elnöknek.
Orosz források szerint már a héten újabb kapcsolatfelvételek várhatóak Washington és Moszkva között, ezúttal várhatóan főleg gazdasági témákban. Az orosz csapatok újabb támadásokat indítottak a Kurszkkal határos Szumi régióban, melyet az ukránok még 2022-ben szabadítottak fel teljes egészében. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Az ukrajnai háború egyik kevésbé szem előtt lévő szakasza a limani, amelyet még 2022 őszén vesztettek el az oroszok, az adatok szerint azonban itt is berobbantak a harcok.
Hatalmasat zuhantak a tajvani részvények az amerikai importvámok bejelentését követően, az index 10%-kal szakadást szenvedett el a hétfői kereskedésben, miközben Laj Ching-te tajvani elnök azt mondta: az Egyesült Államokkal a közös prosperitás "aranykora" jön.
Lai Ching-te tajvani elnök nulla százalékos vámtarifát ajánlott az Egyesült Államoknak tárgyalási alapként, miután Donald Trump jelentős vámemelést jelentett be több kereskedelmi partnerre, köztük Tajvanra vonatkozóan. Az elnök emellett további tajvani befektetéseket helyezett kilátásba az amerikai piacon.
Kína határozott válaszlépést tett Donald Trump védővámjaira, és élesen bírálta az Egyesült Államok kereskedelempolitikáját. A pekingi vezetés szerint Washington fegyverként használja a vámokat a kínai gazdaság ellen - írta meg a Sky News.
Teljesen kizárt, hogy Ukrajna elismerje a megszállt területeket, mint Oroszország része és nem fogja korlátozni haderejének méretét sem – jelentette ki ma délután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Csernyihivben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök küldötte, Kirill Dmitrijev washingtoni látogatása során arról beszélt, hogy bizonyos erők szándékosan próbálják akadályozni az orosz–amerikai kapcsolatok javulását – írja a Reuters.
Az Egyesült Államok által bevezetett 26%-os vámtarifa súlyos csapást mért India 32 milliárd dolláros ékszeriparára, amely jelentős exportcsökkenésre számít legnagyobb felvevőpiacán.
Donald Trump új vámháborúja alapjaiban rengeti meg a globális kereskedelmi rendszert: az Egyesült Államok legfontosabb partnereire, köztük az EU-ra és Kínára is brutális importvámokat vetett ki. Az Európai Unió 20, Kína 34 százalékos vámterhet kapott, ami egyes elemzések szerint az uniós export akár 19%-os visszaeséséhez és 0,33%-os GDP-csökkenéshez vezethet. Az USA sem ússza meg: a JP Morgan szerint az amerikai gazdaság 1%-os visszaeséssel, a Goldman Sachs szerint pedig jelentős növekedési lassulással nézhet szembe. A Trump-féle "vám az új adó" doktrína kiszámíthatatlansága mellett a beruházások jövője is bizonytalan, miközben a történelmi tapasztalatok szerint a kereskedelem akadályozása még soha nem hozott tartós gazdasági előnyt. A világ egyik legnagyobb haszonélvezője most saját rendszerét borítja fel – következményei messze túlmutatnak egy átlagos gazdaságpolitikai húzáson – éppen ezért várható következményeit is nehéz a bejelentések után alig néhány óra elteltével felmérni.
A közelgő vámemelések a gazdaságot egy olajválsághoz hasonló kínálati sokkhatásnak tehetik ki – jelentette ki Lawrence Summers, az Egyesült Államok korábbi pénzügyminisztere a Bloomberg TV-nek nyilatkozva.
Az árrésstop miatt hosszabb távon sérülhetnek a kiskereskedelmi láncok beszállítókkal fennálló kapcsolatai, miközben a forgalom növeléséhez az idősebb korosztály bizalmának elnyerése is kelleni fog. Együttgondolkodásra van ugyanakkor szükség az FMCG-szektor szereplői számára a jövő közös formálásához – hangzott el a Portfolio RETAIL DAY 2025 konferencián.
Törökországban egyre erősödik a kormányellenes tiltakozás: az ellenzék heti rendszerességű tüntetéseket és gazdasági bojkottot hirdetett, miközben a diáktüntetők is kitartanak az utcákon - írta a Guardian.
Ugyan a negyedév elejéhez képest jóval jobban áll a forint szénája, az elmúlt hónapok tartós forinterősödése a napokban elakadt, sőt, már a fordulat is elkezdődött, melynek eredményeként 404 forintot is kellett már adni a héten egy euróért. Ennek kapcsán összeszedtük, hogy mi állhat a mostani forintgyengülés hátterében, emellett pedig arra a kérdésre is válaszokat kerestünk, hogy meddig gyengülhet még a magyar fizetőeszköz.
Egyre pesszimistábbak az elemzők az amerikai növekedési kilátásokkal kapcsolatban. Az előző hónaphoz képest nagyot csökkentek a növekedésre vonatkozó előrejelzések a Bloomberg felmérése szerint. Az elemzők átlagosan 30% esélyt adnak annak, hogy a következő 12 hónapban recesszióba kerülhet az amerikai gazdaság.
Magyarországon 2024-ben az óránkénti munkaerőköltség az egyik legnagyobb mértékben, 13,6%-kal emelkedett az előző évhez képest, ami az EU egyik legjelentősebb növekedése. Ennek ellenére a magyar munkaerőköltség továbbra is az uniós rangsor vége felé maradt, hiszen az egyik legalacsonyabb értéket mutatta. Csupán két kelet-európai országot, Bulgáriát és Romániát tudta megelőzni.
Magyarország az akkumulátorgyártás egyik európai központjává válik, miközben a globális piac kihívásokkal néz szembe. A CATL és a SEMCORP vezetői a panelbeszélgetés során a beruházásaik állapotáról, a munkaerőpiaci kihívásokról, a piaci trendekről és a beszállítói kapcsolatok buktatóiról is beszéltek. Milyen szerepet játszik hazánk az elektromobilitás jövőjében? Hogyan látják a magyar beszállítók esélyeit a kínai vállalatok piacán? És mi kell ahhoz, hogy a magyar akkumulátorgyártás versenyképes maradjon? A védelmi ipart ugyanakkor szintén kitörési pontként tartják számon járműipari berkekben, és az ezekben rejlő lehetőségekről is szó esett a Portfolio Járműipar 2025 konferencián.
Recep Tayyip Erdogan török elnök az ország gazdaságának lerombolásával vádolta meg szerdán az ellenzéket az isztambuli főpolgármester bebörtönzése miatt kitört országos tüntetések közepette.
A horvát statisztikai hivatal friss adatai szerint a turizmus közvetlen részesedése az ország GDP-jéből mindössze 11,32 százalék, ami jelentősen elmarad a korábban széles körben elfogadott 20 százalékos becsléstől - közölte a Croatia Week.