A globális LNG-piac 2040-ig várhatóan több, mint 50 százalékkal fog növekedni főleg az ázsiai kereslet felfutása miatt, Európában pedig az orosz gázról leválás miatt megugrott LNG-felhasználás egyúttal azzal is jár, hogy jobban rángatják a gázárakat a globális LNG-piaci változások – hangzott el a keddi Budapest LNG Summit rendezvényen. Amint beszámoltunk róla: az eseményen Szijjártó Péter külgazdaság és külügyminiszter rögzítette, hogy a magyar kormány nem fogja felmondani az oroszokkal kötött hosszú távú gázvásárlási szerződést, miközben ma reggeli elemzésünk szerint az osztrák kormány éppen erre törekedhet az OMV szerződése kapcsán. Ezekről a témákról részletesen szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyre már lehet regisztrálni, a részletek itt érhetők el.
Megkezdte a Szibéria ereje és a Szahalin-Habarovszk-Vlagyivosztok gázvezeték összekötését a Gazprom a több mint 800 kilométereres Belogorszk-Habarovszk szakasz építésével - közölte az orosz állami gázvállalat csütörtökön a Telegram-csatornáján.
A német szabályozó hatóság tegnap úgy döntött, hogy még két évig, egészen 2027 tavaszáig, engedi a német gázexport díj alkalmazását, ami tartósan drágítja a Nyugat-Európából a mi régiónkba érkező gáz beszerzését, és így nehezíti a régiónk leválási törekvéseit az orosz vezetékes gázról. A gázárról és gázbeszerzési kérdésekről is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján. További részletek itt érhetők el.
Az idei év első tíz hetében átlagosan 40%-kal ugrott meg az orosz vezetékes gázszállítás Európába a Török Áramlaton át a tavalyi hasonló időszakihoz képest – hívta fel a figyelmet a comandir.com orosz nyelvű portál. Az első olvasatra meglepőnek tűnő hírt érdemes kicsit kiegészíteni, és tisztába tenni, hogy lássuk: mi is a nagy kép. A gázbeszerzési és gázár kérdésekről is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján. További részletek itt érhetők el.
Jövő évben indul és 2027-re el kell készülnie az Algyő és Újvidék közötti 128 km-es új olajvezetéknek, amelynek költsége mintegy 150 millió euró lesz, és előreláthatóan évi 5 millió tonna lesz a kapacitása – ezek a fontos részletek derültek ki Dubravka Đedović Handanović szerb energiaügyi miniszter közleményéből, miután tegnap találkozott Budapesten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel.
Az ukrán gáztranzit jövője lett az orosz-ukrán szájháború egyik új témája. Eddig minden a szokásos szereposztás szerint történik: az ukránok egyre többször és egyre hangosabban mondják, hogy a gáztranzit szerződést nem lehet meghosszabbítani, az oroszok pedig számokat (32 dollár/ezer m3 az ukrán tranzitdíj) dobnak be a köztudatba, egyébként pedig hallgatnak. Mind a két fél szereti a nagy drámát, ezért most még semmi sem fog történni: 2019-ben is csak december 30-án írták alá a most érvényes szerződést, idén sem fognak ezzel sietni. Ennek a rövid írásnak az a fő gondolata hogy valószínűleg lesz orosz-ukrán gáztranzit 2025. január 1. után is, de az más lesz, mint a mostani.
Felpörgött a híráramlás a 2024 végén lejáró orosz-ukrán gáztranzit megállapodás ügyében, főleg azután, hogy a minap a szlovák miniszterelnök a folytatás lehetőségéről beszélt, illetve gázpiaci szakértők is jelezték: lenne technikai megoldás az orosz gázszállítások folytatására nyugati irányba még azzal együtt is, ha nem születik megállapodás direktben Oroszország és Ukrajna között a háború miatt. A gázbeszerzési témák is szóba kerülnek a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, további részletek itt érhetők el.
Előbb legyen jogalap, csak azután lehet erőszakkal kilépni a gázszerződésből – gyakorlatilag ezt üzente az osztrák OMV arra a hétfői osztrák energiaügyi miniszteri bejelentésre, hogy fel kell készülni a 2040-ig tartó, OMV által kötött, orosz gázvásárlási szerződésből kilépésre.
A horvát kormány csütörtöki vezetéképítési döntése értelmében jelentősen nő a krk-i LNG-terminál felől Magyarország irányába szállítható napi gázmennyiség, ami egyúttal összefügg magának az LNG-terminálnak a kapacitásbővítésével is. Ez elméletileg több gáz kihozatalát is lehetővé tenné 2027 körültől Horvátország felől Magyarország irányába, feltéve, hogy a terminál kapacitásbővítési tenderén majd magyar szereplő(k) is indul(nak) és nyer(nek). Nyilván az egész kérdés kifutása attól is függ, hogy a minap felröppent hírrel összhangban tényleg lenne-e folytatása 2025-től az orosz vezetékes gázszállításnak Ukrajnán és Szlovákián át, mert ha igen, akkor ez a horvátok felőli LNG-beszerzés volumenét és kínálati árát is érdemben befolyásolná.
Két, az ügyet jól ismerő személy szerint Németország már idén fontolóra veheti, hogy eladja 99%-os részesedésének egy részét az európai energiaválság idején kimentett Uniper közműszolgáltatóban.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes egyértelművé tette, hogy a Gazprom nem folytat tárgyalásokat az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának 2024 utáni meghosszabbításáról. Novak hangsúlyozta, hogy az erről szóló tárgyalások nemcsak Kijevvel kellene folytatniuk, hanem Brüsszellel is. Mindez magyar szempontból is érdekes, mert évi 1 milliárd köbméternyi gáz Ukrajna felől, Szlovákia és Ausztria érintésével érkezik a hosszú távú magyar-orosz szerződés alapján – derül ki az oilcapital.ru cikkéből.
Közzétette, illetve frissítette az idei évi Földgázszállítói Leállási Ütemtervet pénteken a rendszerirányító FGSZ Zrt., és ebből derült ki, hogy idén június 4-én áll le egy hétre a Török Áramlat gázvezeték Szerbia felől Magyarországra irányuló szakaszán a gázszállítás a szokásos éves karbantartás miatt.
Kedden kora este szinte percre pontosan egyszerre közölte a magyar miniszterelnök sajtófőnöke, és a volt bolgár miniszterelnök, hogy ma telefonon tárgyalt egymással Orbán Viktor és Bojko Boriszov, amelynek során a bolgár gázadó eltörléséről és Bulgária schengeni övezethez csatlakozásáról is egyeztettek.
Az elmúlt napokbeli rendkívüli fejlemények után hétfőn bejelentették a bolgár kormánypártok: feladják az orosz gázt célzó energia hozzájárulás elképzelését, illetve a bizonytalan jövőbe tolják az alkalmazását. Úgy tudjuk, hogy ez a bolgár gázipari köröket is teljesen meglepő fordulat, ami magyar szempontból is nagy jelentőségű hír, mert a Bulgárián át vezető Török Áramlaton át érkezik a hosszú távú magyar-orosz gázszerződés döntő része, és a bolgár törvény alapján az orosz Gazpromnak fizetnie kellett volna a köznyelvben adónak nevezett 20 levás bolgár díjat. A Portfolio megbízható szófiai információi szerint azonban egyetlen levát sem fizettek eddig, és óriási kérdés volt, hogy hogyan tovább. A hétfői bejelentéssel ez eldőlni látszik, jórészt azért, mert a Bulgária számára sokkal fontosabb két másik ügyben, az orosz Lukoil finomító átvételében és a schengeni csatlakozásban, előrelépés látszik, és ezért hajlandók elengedni az orosz gázt célzó energiadíj tervét. Sőt, egy friss brüsszeli döntéssel új fegyvert is kapnak a kezükbe, amelyen keresztül továbbra is "odacsaphatnak" az orosz gázszállításoknak, csak éppen már összehangolt uniós keretek mentén.
Az orosz gázmanipulációs lépések és a gázszállítások fegyverként való felhasználása miatt megkapják a tagállamok azt a jogot, hogy átmenetileg korlátozzák az EU területére érkező orosz vezetékes és LNG-alapú gázszállításokat azért, hogy az orosz gázról leválás ne jelentsen számukra biztonsági fenyegetést, azaz ne tudja őket zsarolni az orosz fél a folyamat során – ezt a nagy horderejű politikai alkut sikerült összehoznia az uniós tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Parlament tárgyalódelegációjának.
Vasárnap átadták a bolgár-szerb földgáz interkonnektort, amelynek évi kapacitása 1,8 miliárd köbméter, a szerb éves gázfogyasztás mintegy 60%-a, és amellyel Szerbia lehetőséget kapott azeri és görög LNG-kikötőből való gázimportra, ezzel pedig óriási lépést tett az orosz gáz jelentős részének kiváltása felé. Nem véletlen, hogy a bolgár elnök a szerbiai Nis városában tartott avató ünnepségen úgy fogalmazott: "ma megváltoztatjuk Európa energiatérképét". A szerb miniszter és az azeri elnök is nagy szavakat mondott a rangos eseményen, amely magyar szempontból is fontos fejlemény.
A Harvard professzorának cikke.
Megszüntethetik a jelenlétüket az adatvédelmi aggályok miatt.
A protekcionizmust sem javasolják.
Litvániában támadták meg az orosz ellenzék vezetőjét.
Már a héten megkaphatják az oroszok vadászbombázóit.
A baj a tartós pénzromlás és a magas kamatok kettőse lehet.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
