Az IMF meghosszabbítja egyiptomi tartózkodását, hogy a súlyos gazdasági válságban lévő országgal megtárgyaljon egy 10 milliárd dollárt meghaladó megállapodást - írta meg a Bloomberg.
Eséssel zárt Európa, a tengerentúlon is esést láthatunk a technológiai óriásvállalatok csalódást keltő negyedéves gyorsjelentéseinek köszönhetően. A Fed közzétette kamatdöntő üléséről szóló közlemémnyét, amely a vártnál kissé szigorúbb hangvételű volt, ennek hatására az egyébként is esésben levő indexek tovább estek.
A valódi (előretekintő) reálkamat 2022 második féléve óta pozitív, 2023-ban extrém mértéket ért el és 2024 elején még mindig indokolatlanul magas. A kamatemelési ciklus elindítása az MNB részéről természetesen elkerülhetetlen volt az inflációs kilátások romlása miatt, azonban a 2022 októberében végrehajtott 500 bázispontos szigorítást már nem az inflációs környezet további romlása, hanem az árfolyam védelme indokolta, ami azonban jelentős gazdasági károkat okozott. Részben ez magyarázza a belső kereslet tavalyi összeomlását, a költségvetés extra kamatkiadásait illetve azt, hogy 2023-ban befagyott a teljes magyar hitelpiac.
A befektetők szerte a világon azt találgatják, hogy már márciusban megkezdi-e a kamatvágásokat a Fed. A sietős és a késleltetett kamatvágás mellett is szólnak könnyen elfogadható érvek, a piac is nagyon megosztott. Ma este kicsit közelebb kerülhetünk a válaszhoz, ma tartja ugyanis idei első kamatdöntését az amerikai jegybank. Ha a Fed nyitva akarja hagyni a márciusi vágás lehetőségét, akkor már most kell valamilyen utalást tennie erre, a piac pedig a szokásokhoz híven ki van éhezve a Fed jelzéseire. Félmondatok, elejtett szavak hozhatnak heves piacmozgásokat ma este.
Reggel vegyes hangulatban telt a kereskedés Ázsiában, ezt követően az európai tőzsdéken az iránykeresés volt jellemző, az Egyesült Államokan vegyes kép alakult ki a tőzsdéken. A tegnapi esést követően felülteljesített a magyar tőzsde: a hazai nagypapírok közül a Mol vitte a prímet.
Múlt hét végén rövid időre úgy tűnt, hogy megmenekülhet a forint, a vasárnapi brüsszeli fenyegetés hírére azonban újabb pofont kapott a magyar deviza, és egészen tavaly október óta nem látott szintre gyengült a magyar fizetőeszköz az euróval szemben. Jelenleg egy kritikus szinten mozog az árfolyam, éppen ezért megnéztük, hogy meddig tarthat még a forint vesszőfutása.
Bár rendkívül pozitív hangulatban zárták a tavalyi évet a részvénypiacok, úgy látszik, ez csak részben gyűrűzött át 2024-be. A vegyes teljesítmény sok alapkezelő számára meglepő volt, de azért kiemelték: itt is lehetett találni olyan papírokat, amelyek jól teljesítettek az év első hónapjában is. A piacok optimista jövőképet áraznak, ahol a gazdaságok elkerülik a recessziót: több szakértő azonban arra figyelmeztet, hogy érdemes inkább óvatosabban bánni a pénzünkkel.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Equilor Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a OTP Alapkezelő írását olvashatják:
A mögöttünk álló szűk 20 év során számos piaci szereplő figyelte közelről a réz és az arany árának egymáshoz viszonyított alakulását, mivel a gazdasági egészség fontos mutatójának tartott réz és a klasszikus menekülőeszközként szolgáló arany hányadosa szorosan együtt mozgott a piaci hozamok alakulásával. Ez a korreláció azonban látványosan megszűnt nemrég, a réz/arany arányszám és a 10 éves amerikai kincstárhozam alakulása élesen elvált egymástól - felmerül a kérdés, hogy elromolhatott a fontos gazdasági előrejelző mutató? Ennek járunk utána elemzésünkben, illetve azt is megnézzük, hogy mi befolyásolhatja az arany és a réz árát, illetve a hozamok alakulását.
A lengyel központi bank kamatalakító monetáris bizottsága 5,75 százalékon tartotta az irányadó referenciakamatot keddi ülésén. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.
A Federal Reserve jegybankárai decemberi ülésükön arra a következtetésre jutottak, hogy 2024-ben már valószínűleg sor kerülhet kamatcsökkentésre az Egyesült Államokban. A legutóbbi ülésen készült és szerdán közzétett Fed-jegyzőkönyv viszont nem sokat árul el azzal kapcsolatban, hogy erre pontosan mikor kerülhet sor – írja beszámolójában a CNBC.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Raiffeisen Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Equilor Alapkezelő írását olvashatják:
Javult a jegybank gazdasági képe, de továbbra is óvatos, körültekintő monetáris politikát lát indokoltnak - így értékelhető a jegybank kamatdöntés után ki adott indoklása. A mai 75 bázispontos kamatvágás után is a korábbihoz hasonló a monetáris tanács előretekintő iránymutatása: "A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását. A következő hónapokban ezen információk alapján adatvezérelten dönt az alapkamat további csökkentéséről és annak optimális üteméről."
A mai kamatdöntés indoklásával egyidőben szokás szerint megjelentek a jegybank háromhavonta esedékes, friss inflációs és növekedési előrejelzései. Ezek a a csütörtökön megjelenő teljes inflációs jelentés főbb számainak a megelőlegezését jelentik.
A forintárfolyamot leginkább az MNB-döntése mozgathatja majd a hét első felében, bár a magyar jegybank nagyjából világos pályát jelölt ki, az elemzők sem számítanak meglepetésre. A múlt hétvégi gyengülés végül folytatódott hétfőn is, napközben október végi szintig is zuhant az euróhoz képest.
A Bloomberg 52 közgazdász bevonásával végzett felmérése szerint a Bank of Japan (BOJ) várhatóan fenntartja negatív alapkamatokat a december 19-én záruló, soron következő kamatdöntésekor. Bár a többség nem vár azonnali változást a rövid távú kamatpolitikában, a befektetők 2024-re már változást várnak.
Az ünnepi hétre is maradtak fontos makrogazdasági adatok és események, például a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntése. Emellett érkeznek felülvizsgált GDP-adatok az Egyesült Államokból és az eurózónából, idehaza kereseti és munkaerőpiaci adatok jönnek.