A női keresztnevekről elnevezett közterületek fontos részei Budapestnek, körutakat, utcákat, tereket és hidakat is találunk közöttük. De vajon mit mutatnak az ingatlanárak ezekkel az elnevezésekkel kapcsolatban? Tényleg igaz, hogy a királynői nevekről elnevezett utcák a legdrágábbak? Ezt vizsgálták a Duna House nőnapi elemzésében.
2017 negyedik negyedévében nem változott az eladó új lakások száma Budapesten, a szeptemberi kínálathoz hasonlóan az év végén 7450 lakásból választhattak a vevők, ami viszont egy évvel korábbi kínálat közel másfélszeresét jelenti. Az összes eladó új lakás közel háromnegyede öt kerületben (XIII., XI., VIII., IX. és XIV.) koncentrálódik - derül ki a Cordia Zrt. legújabb elemzéséből.
Budapest egyik legfelkapottabb része kétség kívül az V. kerület, a belváros népszerűsége az ingatlanok árában is jól látszódik. Egyes utcákban jóval egymillió forintos négyzetméterár felett kerülnek eladásra a lakások, emellett a szűkös kínálat is hozzájárul ahhoz, hogy nehéz helyzetben legyenek a vásárlók. Van azonban még néhány kisebb lakás, aminek a hirdetések alapján 25 millió forint alatt van a kínálati ára, ezekről készítettünk egy képes listát.
Nem mondunk újdonságot azzal, hogy a fővárosi lakásárak az elmúlt években végbement áremelkedés következtében nagyon elszakadtak a vidéken jellemző árszintektől. Az MNB számításai alapján megnéztük, hogy pontosan mit is jelentett ez, hogyan alakultak az ezredforduló óta a régiók városaiban a lakásárak, kik voltak a legnagyobb nyertesek és vesztesek.
A használt és új lakások vásárlása mellett és ellen is megannyi érvet fel lehet sorolni, de a legmeghatározóbb tényezők között mindenképpen szerepel az ingatlan ára. A befektetési célú vásárlóknak kifejezetten fontosak lehetnek a számokban kifejezett különbségek, de természetesen a saját célú ingatlanvételnél sem mindegy, hogy mennyivel nagyobb összeget kell arra szánni, hogy egy felújított lakás helyett újba lehessen költözni. A statisztikákban közölt fajlagos árak eltérnek attól, mint amit az aktuális hirdetéseknél lehet látni, éppen ezért nem könnyű megbecsülni, hogy mennyivel is kerül többe egy hasonló alapterületű, szobaszámú és elhelyezkedésű új lakóingatlan egy használtnál.
Hiába emelkedik az átlagkereset, ez sem tudja ellensúlyozni a növekvő lakásárakat - derül ki az Otthontérkép Csoport legfrissebb közleményéből. Míg a bruttó átlagkereset egy év alatt 13 százalékkal emelkedett, addig a piacra dobott eladó ingatlanok kínálati ára 18 százalékkal nőtt. Bár a kínálati ár nem jelenti azt, hogy a tényleges adásvétel is azon az áron valósul meg, a tendencia mégis jól mutatja, hogy a növekvő bérek ellenére sem lett könnyebb a lakásvásárlás.
A lakásárak már hosszú ideje növekednek, és egyelőre úgy tűnik, hogy nem is akar vége szakadni a drágulásnak. A lakáspiaci keresletet több tényező is támogatja, amelyek alapján várhatóan a jövőben sem szakad vége az áremelkedésnek. A makrogazdasági kilátások kedvezőek, miközben a bérek is folyamatosan bővülnek. Az FHB Index Lakásárprognózis elemzése szerint, a jövedelem növekedése 2000-től kezdődően jelentősen meghaladta a lakásárak változását, amit a jelentős drágulás ellenére sem sikerült még behoznia a piacnak, így a jövedelmi helyzet alapján a lakások további drágulására lehet számítani.
Aki arra számított, hogy az idén már végre tetőzhet a lakások ára, valószínűleg tévedett. Az FHB Bank legfrissebb Lakásárprognózisa szerint ugyanis 2018-ban tovább folytatódhat a lakásárnövekedés, ennek mértéke országosan 5 és 10 százalék között alakulhat. A fővárosban ennél valamivel nagyobb, míg a kisebb településeken inkább a tartomány alsó sávjába eső átlagos növekedést várható, de az egyes országrészek között ebben nagyobb eltérések lehetnek - derül ki az elemzésből.
Az idei évben a tavaly vagy tavalyelőtt elkezdett lakásfejlesztések tömegével készülhetnek el, ami több ezer új lakás megjelenését jelenti majd a budapesti piacon. A tervezett darabszámhoz képest azonban szinte biztos, hogy idén is lesznek csúszások és a 2018. IV. negyedévre tervezett lakások egy részébe 2019-ben tudnak csak beköltözni a leendő lakók.
A hazai ingatlanárak ötödik éve folyamatosan nőnek, az építkezési kedv és az új beruházások rekordokat döntenek. 2017 egyértelműen az újlakás-építések éve volt, az első kilenc hónapban mintegy 8000 új lakás épült és további 28 ezerre adtak ki építési engedélyt. Az árak is dinamikusan emelkedtek, a legdrágább területen, a főváros V. kerületében megközelítették a 700 ezer forintos négyzetméterenkénti átlagárat, de az ország minden pontján erőteljes emelkedés tapasztalható - olvasható az OTP Ingatlanpont elemzésében. A tendencia folytatódni látszik, de mégis mit hozhat 2018 az ingatlanpiac számára?
2017 harmadik negyedéve során országos átlagban nominális alapon 2 százalékkal nőttek a lakásárak az MNB lakásárindex legfrissebb értéke szerint, míg az éves növekedési ütem 11,5 százalékot tett ki. Mindezek következtében a lakásárak éves és negyedéves növekedési üteme is lassult az előző időszakhoz képest.
Hétvégén írtunk az ország ipari válságterületeiről, melyek egykor virágzó bányászvárosok voltak, mostanra viszont omladozó és elnéptelenedő településekké váltak. A rohamosan fogyó népesség, az átlag feletti munkanélküliség és az ebből adódó alacsonyabb jövedelmek és adók a lakásárakra is erős hatással voltak.
Bár a tavalyi év decembere alacsonyabb tranzakciószámokat hozott a lakáspiacon, 2016 azonos időszakához képest 6 százalékkal több ingatlan cserélt gazdát a Duna House Barométerének mérése szerint. A Keresleti Index szintén csökkent az év utolsó hónapjára, de a visszaesés ellenére 2017 decembere a legerősebb december volt az elmúlt 5 évben, ez pedig azt mutatja, hogy a lakáspiacon továbbra is jelentős a vevői érdeklődés, miközben az árak tovább emelkednek - derül ki a Duna House legfrissebb elemzéséből.
Mindennap belefutunk építkezésekbe, látjuk az új lakáshirdetéseket és tudjuk, hogy sok új lakás épül, de pontosan mennyi és hol? Elemzésünkben most a főváros azon részeit néztük meg, ahol valóban rengeteg lakás közül válogathatnak a következő években a vásárlók. Ezek különböznek az átlagos alapterületben, a szobák elrendezésében, a célközönségben és természetesen az árban is.
Hiába lassult le az árak emelkedése Győrben, 267 ezer forintos átlag négyzetméterárral így is a legdrágább megyeszékhelynek számít. A 250 ezres átlagot még Debrecen és Kecskemét is meghaladja - olvasható a legújabb OTP Lakóingatlan Értéktérképben.
Sörbiciklik ide - hangos romkocsmák oda, a pesti "bulinegyed" lakásárai kitartóan araszolnak fölfelé. A főváros VII. kerületének belső részén nem torpant meg az ingatlanpiaci kereslet, annak ellenére sem, hogy az elmúlt hónapokban sok ellentmondásos hír jelent meg a lakónegyedről - derül ki az OTP Ingatanpont elemzéséből.
Tovább növekednek a lakásárak Európában, a drágulás 3,8 százalékos volt az euróövezetben, és 4,4 százalékos az EU-ban 2017 második negyedéve és az előző év azonos időszaka között, az Eurostat legfrissebb elemzése szerint.
Az agglomerációs települések életében sokat számít, hogy milyen egy adott település közlekedési kapcsolatai, amiben a kötöttpályás favorit. Ezt mutatja, hogy a vonat és a HÉV külső szakaszain volt a legmagasabb a felára a kötöttpályás-közlekedési eszközök nyomvonalán. Ugyanakkor a fővárosban - ahol a közlekedési hálózat jóval fejlettebb, kisebb volt ez hatás. A HÉV fővárosi szakasza mentén fekvő XVI. kerületben 21 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint a XVII. kerületben. Bár a korábban említett HÉV kapcsolat miatt a metró okozta árprémium a XIX. kerület valamivel magasabb lehet a XX. kerülettel szemben, mint az általunk mért 10 százalék, az eredmény szintén azt mutatja, hogy a fővároson belül már kisebb jelentősége van a kötöttpályás közlekedési eszközöknek, ugyanakkor szerepük az árazásban továbbra sem elhanyagolható - derül ki az FHB Lakásárindex elemzéséből.
Magyarország az elmúlt években rendre az európai élmezőnybe került a kiadott lakásépítési engedélyek és a lakásárak emelkedése alapján. A magyar lakáspiacon van még tere a további drágulásnak, mert a környező országokhoz képest még mindig Magyarországon lehet a legolcsóbban ingatlanhoz jutni - derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amely a régiós országok - Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Románia - lakáspiacait vizsgálta.
862 ezer, 758 ezer, 610 ezer. A három szám közötti összefüggést a lakásárakban kell keresni, ennyi ugyanis egy V. kerületi lakás átlagos négyzetméterára. Jogos viszont a kérdés, hogy a három érték közül melyik is a helyes. A különböző elemzések gyakran ugyanarra a városrészre is eltérő lakásárakat adnak, ezért az alábbiakban megmutatjuk, hogy mi okozza a különbségeket és mire kell figyelni, ha a lakásárakról olvasunk elemzéseket.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
