A lakásdrágulás többek között erősen összefügg a Magyarországon belüli vándorlással. Egyértelmű, hogy a jobb életlehetőségeket nyújtó térségekben és városokban növekszik a leginkább a lakóingatlanok ára - ezt szemlélteti az a térképes elemzés, amit a Költözzbe.hu ingatlankereső portál készített.
Bőven több mint félmilliárd forint a különbség a legdrágább és a legolcsóbb budapesti új lakás ára között a Budapesti Lakáspiaci Riport legfrissebb adatbázisa alapján. Ha a fajlagos számokat nézzük, a legdrágább lakás egy négyzetméterének az árából, 5 extra négyzetmétert is vásárolhatnánk a lista legolcsóbb lakásában.
A 60-70 négyzetméteres lakások esetében az átlagos kínálati árak Miskolcon, Kaposváron és Salgótarjánban a legolcsóbbak a megyeszékhelyek közül, átlagosan 10-14,7 millió forintba kerültek itt a lakások az ingatlan.com adatai alapján. Ezeken a településeken a használt lakásokra igényelhető CSOK átlagos összege akár egy extra félszobára is elegendő lehet.
Az utóbbi években olyan dinamikusan nőttek a fővárosi lakásárak, hogy joggal merül fel a kérdés: mikor lesz vége? A szakértők szerint a lakásárak növekedése folytatódni fog - derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből. Mind a belső, mind a külső tényezők abba az irányba hatnak, hogy a budapesti ingatlanárak felzárkózzanak a régió fővárosainak áraihoz.
Az idei év második negyedévében átlagosan 4,3 százalékkal drágultak a lakóingatlanok az Európai Unióban, ezzel szemben Magyarországon ennek több mint duplája, 10,4 százalékos volt az áremelkedés. Ez az eredmény az EU-s lista negyedik helyére volt elegendő, csak Szlovéniában, Írországban és Portugáliában emelkedtek nagyobb ütemben az árak - derül ki az Eurostat legfrissebb számaiból. 2015 óta nézve viszont még mindig Magyarországon drágultak legjobban a lakások.
Megerősítik az eddigi lakáspiaci trendeket a legfrissebb KSH-adatok, amelyek szerint a második negyedévben a használt lakásoknál 10,3 százalékos, az újaknál pedig 11,8 százalékos volt az áremelkedés - derül ki az ingatlan.com elemzéséből. Az összeállítás a KSH 2018 második negyedévére vonatkozó előzetes adatait, illetve az ingatlan.com oldalán található több mint 200 ezer ingatlanhirdetés adatait vizsgálta.
Ismét elkészítette az Otthon Centrum azt az elemzést, amelyben a megyeszékhelyek és a megyei jogú városok új építésű lakáskínálatát hasonlítja össze azokban a városokban, ahol legalább 50 darab új lakást kínálnak eladásra. A fél évvel ezelőttihez hasonlóan a legdrágább város továbbra is Sopron, ahol az új építésű lakások négyzetméterára meghaladja az 500 ezer forintot. Ez is elmarad azonban a budapesti új lakások áraitól.
Bár még több mint egy évig az 5%-os áfával lehet az új lakásokat megvásárolni, már most készülnek a vásárlók, fejlesztők és a bankok is az ezt követő időszakra. Úgy tűnik ugyanis, hogy hiába számítottak sokan a kedvezmény meghosszabbítására, és ezzel a piac további élénkítésére, a kormány végül nem tervezi tovább alkalmazni az adókedvezményt. Érdekessége a dolognak, hogy a környező országokban egytől egyig alacsonyabb a forgalmi adó terhe, és ahol bevezettek hasonló kedvezményt az új lakásokra, ott nem szabtak semmilyen időkorlátot. Felmerül tehát a kérdés, hogy miben más a régió többi országa, amiért náluk határidő nélkül alkalmazható a kedvezmény, és vajon máshol is - ahol szintén pár százalékos áfa mellett vásárolhatóak az új lakások - ekkora gondot okoz a szakmunkások és az építőipari anyagok hiánya, mint Magyarországon.
Van egy hely a világon, ahol az embereknek azért kell pár négyzetméteres "ketrecekben élniük" mert a kormány birtokolja a földterületek teljes egészét, így a fejlesztések egyrészt horribilis árakon készülhetnek el, másrészt hosszú évekig tartanak már a vételi tárgyalások is, harmadrészt pedig igyekeznek a beruházók minél több, lakásnak biztosan nem nevezhető fekhelyet nyomorítani egy területre, hogy ezzel is növelhessék a profitjukat.
A legtöbb elemzés önmagában a lakásárakat szokta vizsgálni, sokkal többet elmond azonban egy lakáspiacról az, ha a lakásásárak mellett az ott jellemző átlagjövedelmeket is megvizsgáljuk.
Egészen másként alakulnak az árak a nyaralópiacon is, nem meglepő módon a tóparti üdülők közül a Balatonnál találhatóak a legmagasabb négyzetméterárak, ezután következnek csak a Dunakanyar és a Velencei-tó melletti házak. Aki azonban nem ragaszkodik a legdrágább és legnépszerűbb településekhez, de mégis egy tó partján töltené a szabadidejét, annak a Tisza-tó jelenthet megoldást, ahol akár 100 ezer forintos négyzetméterár alatt is lehetett nyaralót vásárolni. Ha pedig üdülőövezetben ugyan, de nem nyaraló, hanem lakóingatlan után kutatnánk, a Dunakanyarban fogunk a legmagasabb árakba botlani.
Több mint egy évtized után bezár a bulinegyed egyik utolsó eredeti romkocsmája, a Kuplung, valamint a hozzá tartozó Patentet és Hableányt is lebontják, helyükön luxuslakások épülnek - írja az Index. A hely bezárásával tovább folytatódik a bulinegyed átalakulása.
Nemrég jött a bejelentés, miszerint a BMW német autógyártó vállalat Debrecenben építi fel legújabb gyárát, melynek maximális kapacitása 150 ezer autó lesz évente, legalább 1000 új munkahelyet teremtve ezzel. Egy ilyen beruházás - Kecskemét és Győr példájából kiindulva - a város ingatlanpiacát is alaposan felforgathatja, így megnéztük, hogy mennyire érdemes most befektetőként Debrecenben lakást vásárolni.
A tavalyi év közepe óta több európai főváros lakáspiaca is a kifulladás jeleit mutatja. A hosszú évek óta emelkedő norvég és svéd lakásárak a 2017-es évben csökkenni kezdtek, ami különösen a két fővárosban, Osloban és Stockholmban volt látványos. Emellett a brit fővárosban is hasonló jeleket látunk, így a kérdés az, hogy a csökkenő irány megjelenik-e a közeljövőben más európai városok lakáspiacán is - olvasható a Scope Investor Services elemzésében.
A fővárosban átlagosan 3 százalékot, azaz 1 millió forintot lehet alkudni a használt lakások árából, de a legdrágább kerületekben - mint például az V. - akár 5 százalék is lehet az árengedmény - olvasható az Ingatlan.com felmérésében. Az alku ellenére is voltak azonban kiugróan drága tranzakciók, amelyek pontos listáját az Otthon Centrum gyűjtötte össze a saját adatbázisa alapján.
Vajon mitől függ, hogy egy lakás ára felfelé vagy lefelé tart? Miért értékelődik fel az egyik környék, és válik egyre olcsóbbá egy másik? Ezek a kérdések sokkal összetettebbek annál, hogy egy-egy szóval válaszoljunk rájuk, de közelebb kerülünk a megoldáshoz ha elkezdjük összegyűjteni azokat a tényezőket, amelyek biztosan hatással vannak a lakáspiac alakulására.
2017-re lezárult a ciklikusan működő lakáspiac meredek fellendüléssel jellemzett, nagyjából négyéves időszaka. A normál, érett működéshez érve a fő mutatók további, ám csökkenő ütemű emelkedése várható. Ha sikerül a piaci túlfűtöttséget elkerülni, ez a fázis még hosszan elnyúlhat. A vásárlói kör átrendeződésével, a befektetési célú vásárlások kisebbségbe kerülésével párhuzamosan a forgalom egyre nagyobb része irányul az olcsóbb térségek felé. Az elmúlt négy év áremelkedésének vizsgálata alapján a legjobban azok jártak, akik a 2013-as ármélyponton a VII. kerületben vettek lakást - derül ki a NAV 2017-es forgalmi adatait feldolgozó legfrissebb OTP Lakóingatlan Értéktérképből.
A magyarok 80 százaléka legszívesebben egy amerikai stílusú kertes házba költözne, azonban közeledve a tényleges lakásvásárláshoz 41 százalékuk már egy panellakással is kiegyezne - derül ki az OTP Bank első alkalommal elkészített Hello Otthon kutatásából. A legtöbben saját célra terveznek lakást vásárolni, de sokan voltak a befektetési céllal érdeklődők is az OTP Hello Otthon Est rendezvényén. A program résztvevőinek többsége LTP megtakarításokat és lakáshitelt is igénybe venne a vásárláshoz. Hogy milyen feltételek mellett érdemes ma lakást vásárolni, arról a piac szakértői beszéltek.
Idén eddig 1300 darab, 15 millió forintnál olcsóbb lakást adtak el az Otthon Centrum hálózatán keresztül. Az alábbiakban arra voltunk kíváncsiak, hogy az ország melyik részén, milyen arányban fordulnak elő lakások ebben az árkategóriában, valamint, hogy hol tart ma Budapest a cseh és a szlovák főváros áraihoz képest.
Sopron, Székesfehérvár és Kecskemét került fel a képzeletbeli dobogóra az új építésű lakások átlagárait tekintve, vagyis a megyeszékhelyek közül ezekben a városokban a legdrágábbak az új lakások - derül ki az Otthon Centrum elemzéséből. Budapesthez képest azonban még itt is olcsón válogathatunk. A megyei jogú városokban közel háromszáz - pontosan 288 darab - projektet építenek vagy terveznek, melyek keretén belül közel 9000 lakás építése várható a következő egy-két évben. A legtöbb lakás Győrben fog felépülni, de a debreceniek is sok új lakás közül választhatnak.