Az Európai Központi Bank (EKB) fontos változtatásokat fontolgat a monetáris politikai stratégiájában, szakítva a legfrissebb gazdasági adatokra való túlzott támaszkodással. Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza szerint a jövőben a kockázatok előrejelzésére kell helyezni a hangsúlyt, miután az infláció stabilan közelít a célzott 2%-os szinthez.
Az Európai Központi Bank (EKB) vezető közgazdásza, Philip Lane a Financial Times-nak adott interjújában kifejtette, hogy a jövőben a monetáris politikai döntéseket inkább a közelgő kockázatok, mintsem a legfrissebb gazdasági adatok alapján kellene meghozni. Az euróövezeti infláció novemberi adatai és a jövőbeli kamatcsökkentések lehetősége is szóba került a beszélgetés során.
A japán államkötvények hozama jelentősen emelkedett hétfőn, miután a Bank of Japan (BOJ) kormányzójának nyilatkozata felerősítette a kamatemelési várakozásokat. A piac most már decemberre is lehetségesnek tartja a monetáris szigorítást, ami komoly hatással lehet a japán és a globális pénzügyi piacokra egyaránt.
A kínai gazdaság élénkülésének jelei mutatkoznak, miközben az Egyesült Államok kereskedelmi fenyegetései fokozódnak. A hivatalos felmérések szerint a kínai gyáripar teljesítménye novemberben már a második egymást követő hónapban bővült, ami arra utal, hogy a világ második legnagyobb gazdaságában megindult a fellendülés.
Már meghallgaható a Portfolio Checklist november 29-i adása. A mai műsor első részében azzal foglalkoztunk, hogy Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel bejelentette: Varga Mihályt jelöli a Magyar Nemzeri Bank elnökének Matolcsy György helyére, akinek a mandátuma 2025 márciusában jár le. A jelenleg pénzügyminiszteri tisztséget betöltő Vargának nem lesz könnyű dolga az MNB élén, hiszen a nehéz gazdasági helyzet mellett a jegybanki függetlenséget is őriznie kell, a kormányzati oldalon ugyanis már alakul egy új gazdasági csúcsminisztérium, melyet Nagy Márton vezet majd. A Checklist első részében Varga kinevezéséről Virovácz Pétert, ez ING Bank vezető elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében Hornyák József, a Portfolio makroelemzője volt a vendégünk, aki a lassan romló munkaerőpiaci helyezetről beszélt podcastünknek.
Orbán Viktor pénteken bejelentette, pénzügyminiszterét, Varga Mihályt jelöli a Magyar Nemzeti Bank élére. Elemzők szerint jelentős kockázatokat hordozhat a magyar gazdaság és a forint stabilitása szempontjából. Bár Varga eddig konzervatív és megfontolt gazdaságpolitikus hírében állt, sokan tartanak a jegybanki függetlenség gyengülésétől.
Másfél éve nem látott gyengülésbe került az euró novemberben. A visszaesés hátterében az amerikai kereskedelmi vámok jelentette fenyegetés, az euróövezet gazdasági nehézségei, valamint az Európai Központi Bank várható agresszív kamatcsökkentései állnak. Az év végéhez közeledve az árfolyam némi stabilizációt mutatott, de az EU-s gazdasági problémák továbbra is jelentős nyomást helyeznek a közös valutára.
Franciaország inflációja novemberben az előrejelzéseknél lassabban emelkedett, mindössze 1,7%-kal, továbbra is elmaradva az Európai Központi Bank 2%-os céljától. Az adatok erősítik az euróövezeti kamatcsökkentés melletti érveket, miközben a fogyasztói bizalom tovább gyengül.
Az orosz központi bank szerdán közölte, hogy 2024 végéig felfüggeszti a devizavásárlást a hazai piacon, mivel a rubel tovább csúszott a legalacsonyabb szintre azóta, hogy Oroszország 2022-ben megszállta Ukrajnát – írja a Moscow Times.
Isabel Schnabel, az EKB Igazgatótanácsának tagja szerint már csak korlátozott tér van a kamatcsökkentésre. Bár az euróövezet szerinte is stagnál, de a növekedéssel kapcsolatos problémák strukturálisak, azokat pedig a reformok és nem az alacsony kamatok fogják megoldani.
Számos fejlett gazdaság olyan hozamszint alatt értékesít államkötvényeket, amely a kockázatmentes ráta és az országkockázati prémiumának összege lenne, kihasználva a biztonságos eszközök iránti erős keresletet. Az alacsony kockázatú országok esetében a hatások szinte egy az egyben jelentkeznek, míg a magasabb kockázatú országoknál gyengébbek az euróövezetben, noha azt várnák, hogy mindenhol egységesen érvényesül. Ennek oka, hogy a különböző, de egyaránt biztonságos kötvények egymás helyettesítő termékeiként működnek recessziók idején – állapította meg friss tanulmányában a Centre for European Policy Studies.
November 6-7-én tartotta legutóbbi kamatdöntő ülését az amerikai jegybank, a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkent az irányadó kamat, az ülésről szóló jegyzőkönyv ma jelent meg, ebből kiderült, hogy a Fed szerint további kamatcsökkentés jöhet, mégpedig fokozatos ütemben, írja a CNBC.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb értékelése szerint a cseh jegybank előtt még nyitva áll a lehetőség további kamatcsökkentésekre. A szervezet úgy véli, ezzel 2025 közepére elérhető lenne a 3% körüli semleges irányadó kamatláb szintje.
A brazil infláció váratlanul megugrott novemberben, ami további kamatemeléseket vetít előre. Az IBGE statisztikai hivatal kedden közzétett adatai szerint a fogyasztói árak a vártnál nagyobb mértékben emelkedtek az elmúlt hónapban, ami megerősíti azokat a várakozásokat, hogy a központi bank folytatni fogja a monetáris szigorítást.
A Svájci Nemzeti Bank szükség esetén ismét negatív kamatlábakat vezet be - mondta pénteken Martin Schlegel elnök, aki ezzel a megjegyzésével gyengítette a svájci frank árfolyamát a dollárral és az euróval szemben.
A ma reggeli európai beszerzési menedzserindexek ismét csalódást keltően alakultak. A feldolgozóipar szenvedését már megszokhattuk, de most már a szolgáltatószektorban is látszanak a problémák. Ennek hatására az euró óriásit gyengült a dollárral szemben, így a forint rövid időre 398 fölé került a dollárral szemben. Az euróval szemben viszont egyelőre stabilan 411 körül áll a forint.
Még mindig nem késő beszállni?
A Nobel-díjas Krausz Ferenccel az élen.
Gyengül a dollár és a részvénypiaci hangulat is kedvező.
Szerdán indul a Demján Sándor Program tőkeprogramja
Érkeznek még hitelminősítői döntések.
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
Megjelent a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének harmadik epizódja.
