Az orosz jegybank elnöke szerint nincs válságkockázat a banki szektorban, mivel a növekvő rossz hiteleket megfelelően fedezi a bankok 100 milliárd dolláros tőkéje.
Az euróövezet döntéshozói a júniusi 3-5-i ülésükön azért csökkentették a kamatokat, hogy megelőzzék a monetáris feltételek indokolatlan szigorodását a globális kereskedelemmel kapcsolatos fokozott bizonytalanság közepette - derül ki a csütörtökön közzétett jegyzőkönyvből. Az Európai Központi Bank vezetői ráadásul amiatt is óvatosabbá váltak, hogy az euró egyre inkább tartalékvaluta lett a dollár kárára.
Az év első felében 14 százalékot erősödött az euró a dollárral szemben. Bár az árfolyam emelkedése az európai eszközök iránti nagyobb keresletet és a közös fizetőeszköz nemzetközi térnyerését jelzi, a reálgazdaság számára inkább kockázatokat hordoz magában - számolt be róla a Bloomberg. Az Európai Központi Bank (EKB) Sintra-ban rendezett fórumán is kiemelt téma volt a közös fizetőeszköz helyzete, az inflációra és növekedésre gyakorolt hatásról pedig számos döntéshozó osztotta meg gondolatait.
A Magyar Nemzeti Banknak gyorsabb és tartósabb dezinflációt kellene látnia ahhoz, hogy fontolóra vegye a monetáris kondíciók lazítását – mondta Kurali Zoltán alelnök a Reutersnek adott interjúban. Hozzátette: kamatcsökkentés nem jöhet szóba, amíg az infláció meghaladja az MNB toleranciasávját.
A portugáliai Sintra Konferencián gyűltek össze a világ vezető jegybankárai, ahol a monetáris politika kihívásokról kérdezték őket. Ezek közül a legfontosabbakat ismertetjük. Volt szó kamatcsökkentésről, egyensúlyi kamatról, fgramnetált világról és arról is, hogy segítene-e a Fed, ha dollárhiány alakulna ki.
Donald Trump szokatlan időzítéssel kívánja megnevezni a következő Fed-elnököt, ezzel már jóval mandátuma lejárta előtt aláásva Jerome Powell tekintélyét – és akár az amerikai jegybank függetlenségét is. Az „árnyékelnök” intézményesítésével Trump új szintre emelheti a monetáris politikai nyomásgyakorlást, de ezzel saját gazdaságpolitikai mozgásterét és a piacok bizalmát is kockára teszi.
Az euró jelenlegi szintje még kényelmes az Európai Központi Bank (EKB) számára, egy esetleges további gyors erősödése azonban már komoly kockázatokkal járhat - jelentette ki Luis de Guindos, a szervezet alelnöke. Az EKB monetáris tanácsának több más tagja is nyilatkozott a szervezet Sintra-ban tartott éves fórumán, akik közül többen már az inflációs küzdelem végéről beszéltek.
Az európai infláció feltámadásával majd visszaesésével nagyon különleges helyzetbe került a brit jegybank - írta meg a Reuters. Úgy kezdett el ugyanis kamatot csökkenteni, hogy közben a múltból rajta ragadt a kötvényeladási programja. Vagyis a Bank of England (BoE) feje most főhet, hiszen a monetáris politika álmoskönyve szerint nem szerencsés egyszerre lazítani és szigorítani. Az ellentmondás nyomai már meg is jelentek a kötvénypiacon.
Az Európai Központi Bank (EKB) szeptemberig valószínűleg nem fog rendelkezni minden szükséges információval a kamatcsökkentési döntéshez, így a következő kamatvágás inkább az év vége felé várható – nyilatkozta Gediminas Šimkus, az EKB döntéshozója a Reutersnek.
Paprikás hangulatban tett közzé posztot Donald Trump a közösségi oldalán. Az amerikai elnök Truth-posztja Jerome Powell jegybankelnököt szólítja meg nem éppen udvarias hangnemben, és azzal vádolja meg a monetáris politika vezetőjét, hogy több százmilliárd dollárnyi kárt okozott az amerikai gazdaságnak. Trump szerint az amerikai kamatszintnek 1%-on kellene húzódnia.
Akárhonnan nézegetjük ezeket a mai amerikai inflációs és fogyasztási adatokat, ennek bizony stagflációs szaga van.
Az Európai Központi Bank drasztikus kamatemelései jóval kevesebb kárt okoztak az eurózóna gazdaságában, mint azt eredetileg várták – mondta a leköszönő holland jegybankelnök a Financial Timesnak. Klaas Knot szerint az infláció elleni küzdelem költsége „meglepően alacsony” volt, különösen a hetvenes évekbeli inflációs hullámhoz képest.
A Federal Reserve Bank of Richmond elnöke szerint a vámok várhatóan felfelé nyomják az inflációt a következő hónapokban, miközben a jegybank jelenlegi monetáris politikája megfelelő a jövőbeli kihívások kezelésére.
Májusban 1,3 százalékkal nőttek a tokiói albérletárak - számolt be róla a Bloomberg. Ez nem tűnik soknak, de az elmúlt évtizedek stagnálása után a bérleti díjak emelkedése tovább erősíti az inflációs rezsimváltást, új kihívások elé állítva ezzel a japán gazdaságot és döntéshozókat. Mivel a bérleti kiadások jelentősen hozzájárulnak a lakosság fogyasztói kosarához, a szakértők szerint azok emelkedése várhatóan tovább fűti majd a japán inflációt.
Már nagyon közel van az infláció elleni küzdelem vége az eurózónában - idézi Philip Lane-t, az Európai Központi Bank (EKB) vezető közgazdászát és monetáris tanácstagját a Bloomberg. Az eurózóna inflációjának jegybanki cél körüli stabilizálódása jó hír a gazdaságpolitikusok számára, akik figyelme így már a középtávú stabilitás, és az azt fenyegető kockázatok (kereskedelmi háború és geopolitikai feszültségek) felé fordulhat.
Ahogyan arról beszámoltunk, mai kamatdöntő ülésén változatlanul, 6,5%-on hagyta az irányadó rátát a Magyar Nemzeti Bank. A döntés megfelelt a várakozásoknak, ezzel immár kilencedik egymást követő alkalommal tartja szinten az alapkamatot a jegybank. A kamatdöntést követően Varga Mihály jegybankelnök tartott sajtótájékoztatót, ahol a legfontosabb üzenet változatlanul elhangzott: szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt.
Lassan lejár a türelmi idő.
A hőség miatt sok országban még nehezebb lett mezőgazdasági munkásokat találni.
Fontos döntések születhetnek a következő időszakban.
Fokozódik a feszültség.
Fontos bejelentést tett az ukrán elnök.
Több helyen is súlyos a helyzet.
Az invazív szúnyogfajok megjelenésével új kórokozók is felbukkanhatnak.
10 milliárd forintos támogatással mentenék meg a nyarat.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
