A nyugdíjasok karácsonyi támogatásának kérdése ismét felmerült, miután a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesülete javaslatot tett egy egyszeri juttatásra a legrászorultabb idősek számára. A Pénzügyminisztérium azonban nem adott konkrét választ a felvetésre, ehelyett a méltányossági nyugdíjemelés lehetőségére hívta fel a figyelmet – számolt be az Economx.
Mindig meglepődöm, amikor azt hallom értelmes emberektől, hogy a túlzottan egyenlőtlennek tartott, már megállapított nyugdíjakat nem százalékosan, hanem azonos összeggel kellene emelni. Ebben az írásban megpróbálom megvilágítani, hogy minden ellenkező látszat ellenére az inflációt követő rendszerben – legalábbis első közelítésben – a százalékos emelés (az indexálás) a helyes, és megfelelő módosítással megmenthető. Egyébként a magyar nyugdíjrendszerben felhalmozódó feszültségeket másképp kellene megoldani: gyorsan felzárkóztatni a legkisebb nyugdíjakat, az induló nyugdíjaknál visszatérni a járulékalap plafonjához, és jól beállítani a degressziót.
Az már eddig is ismert volt, hogy 2025-ben várhatóan 3,2%-kal emelkednek a nyugdíjak, mert a kormány ekkora éves átlagos inflációval kalkulál. Most az is kiderült, hogy ez mennyivel maradhat el a jövő évre várható átlagos béremelkedés ütemétől.
Kezelhetnék-e az OECD nyugdíjreform javaslatai a magyar nyugdíjrendszer legégetőbb gondjait? Elemzésem első részében ezt mutatom be, részletesen kitérve arra, hogy a reformjavaslatok milyen következményekkel járhatnak és hogy a nemzetközi szakértők az anyagukban milyen területek vizsgálatát mulasztottak el, felvillantva az alternatív megoldásokat.
A pandémiás évek ideiglenes visszaesése után ismét 650 ezerre teszik a tartósan külföldön dolgozó magyarok számát (az előrejelzések szerint ez csak nőhet a jövőben), a legtöbben az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Németországban dolgoznak. Számukra létfontosságú lehet, ha tisztában vannak az adott ország nyugdíjrendszerének működésével, a megszerezhető nyugdíj feltételeivel, hiszen nagyrészt ettől függhet majd az időskori anyagi biztonságuk. Cikksorozatom első részében bemutattam az Egyesült Királyság nyugdíjrendszerének jellemzőit, a második a részben Ausztriával foglalkoztam, a harmadik részben pedig Németországról írtam. Befejezésként ismertetem a nemzetközi nyugdíjigénylés legfontosabb szabályait.
Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) egyik célja a nyugdíjrendszer reformja, melynek határideje 2025. március 31. A reform célja, hogy javítsa a nyugdíjrendszer megfelelőségét és fenntarthatóságát a demográfiai öregedés kihívásai közepette. A reform javaslatainak társadalmi egyeztetése szintén elmaradt, noha ezt 2024 júniusáig kellett volna befejezni. Az OECD által készített jelentés ugyan elkészült a nyugdíjrendszer fenntarthatósági kihívásairól, de azt a kormány eddig nem hozta nyilvánosságra. Az OECD viszont közzétett egy anyagot, amelyben reformjavaslatokat fogalmaz meg. Az anyag több ponton is pozitívabb képet fest a magyar nyugdíjrendszerről, mint amilyen valójában.
A pandémiás évek ideiglenes visszaesése után ismét 650 ezerre teszik a tartósan külföldön dolgozó magyarok számát (az előrejelzések szerint ez csak nőhet a jövőben), a legtöbben az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Németországban dolgoznak. Számukra létfontosságú lehet, ha tisztában vannak az adott ország nyugdíjrendszerének működésével, a megszerezhető nyugdíj feltételeivel, hiszen nagyrészt ettől függhet majd az időskori anyagi biztonságuk. Cikksorozatom első részében bemutattam az Egyesült Királyság nyugdíjrendszerének jellemzőit, ebben a részben pedig Ausztriával foglalkozok.
Idén ősszel nem várható évközi nyugdíjemelés, mivel az idei évi várható infláció (3,7%) alacsonyabb, mint az év eleji nyugdíjemelés mértéke (6%) volt - írja laptársunk, a Pénzcentrum. A novemberi nyugdíjemelés ugyanis nem jár minden évben automatikusan, hiába szokhattak hozzá a korábbi években a magyar nyugdíjasok, hogy év közben, de legalább novemberben korrigálni kellett a nyugdíjakat.
A nyugdíjasok idén sem tudnak lekászálódni a relatív elszegényedési csúszdáról. Erre csak akkor nyílna lehetőségük, ha a 2025. március 31-i határidővel bevezetni vállalt nyugdíjreform keretében a nyugdíjemelés jelenlegi eljárásrendje érdemben változna. Magyarországon a jelenlegi szabályok szerint a nyugdíjakat az infláció mértékével kell emelni. Ennek révén a nyugdíjak vásárlóértéke elvileg nem csökkenhet, bármekkora is az infláció. A helyzet mégsem ilyen rózsás, mert a nyugdíjemelési eljárást vezérlő szabályok nem garantálják a vásárlóerő (a nyugdíj reálértéke) tényleges megőrzését.
A nyugdíjasok relatív elszegényedése ismét gyorsulni látszik, a friss kereseti adatok szerint a nyugdíjak növekedése egyáltalán nem képes lépést tartani a keresetek emelkedésével. Egyre többen süllyednek a keresetekkel többé-kevésbé együtt mozgó szegénységi küszöb alá. Már közel 950 ezer nyugdíj összege kisebb, mint a 2024-ben valószínűsíthető 175 ezer forintos szegénységi küszöb. A cikkemben különböző mutatók alapján azt a kérdést vizsgálom meg, hogy valóban fenyegeti-e tömegesen a nyugdíjasokat a szegénység, a mélyszegénység, a társadalmi kirekesztődés kockázata.
A kormány először közölt hivatalosan új inflációs becslést a 2025-ös évre vonatkozóan. Ez pedig már jó kiindulási alap ahhoz, hogy a nyugdíjasok megismerjék a 2025-ben várható nyugdíjemelés mértékét.
A nyugdíjemelés nem garantálja a nyugdíjasok vásárlóerejének (a nyugdíj reálértékének) a tényleges megőrzését. A nyugdíjasok relatív elszegényedése az idén is folytatódik - írja legfrissebb szakértői elemzésében Farkas András Nyugdíjguru.
A magyar kormány RRF-tervében vállalt nyugdíjreform-program és a nyugdíjrendszer kilátásai is terítékre kerültek az RTL műsorában, ahol Farkas András nyugdíjszakértő beszélt. Többek között arról volt szó, hogy a magyar nyugdíjrendszer jelenleg veszélyben van, melynek fő oka, hogy öregszik a magyar társadalom.
Az utóbbi hetekben már megkezdődtek a jövő évi minimálbérrel kapcsolatos tárgyalások. Ennek apropóján azt vizsgáltam meg, hogy mennyi nyugdíjra számíthat az, aki egész életében minimálbérre bejelentve dolgozott. Tavaly decemberben sajtóhírek szerint Varga Mihály pénzügyminiszter ugyanis azt közölte, hogy ilyen esetben legalább 120 ezer forintos nyugdíjjal lehet számolni. Megállja-e a helyét ez a feltételezés? A rövid válasz: igen is, meg nem is.
Az EU nyugdíjkoncepciója szerint a szuverén európai nyugdíjrendszerek mindegyikének megfelelőnek, fenntarthatónak és korszerűnek kell lenniük. Az alábbi cikkben e szempontok alapján elemzem a magyar nyugdíjrendszer helyzetét, például annak vizsgálatával, hogy az mennyire képes megelőzni az időskori szegénységet, vagy mennyire tükrözi a nemzedékek egymás iránti szolidaritását, illetve mennyire támogatott a tőkefedezeti és egyéb kisebb nyugdíjmegoldások elérhetősége. E szempontok alapján nyilvánvaló, hogy a magyar nyugdíjrendszer reformja elkerülhetetlen.
Minden bizonnyal javul a nyugdíjak reálértéke 2024-ben. Legalábbis ez olvasható ki a kormány által a napokban nyilvánosságra hozott konvergenciaprogramból. A kedvező hír azonban így is csak relatív, hiszen a nyugdíjak lényegesen alacsonyabb ütemben növekednek idén, mint a bérek.
Negatívról stabilra javította az adósbesoroláshoz tartozó kilátást.
A Nasdaq közel 1 százalékot emelkedett a pénteki kereskedésben.
Ismertette 2025-ös terveit és várakozásait az Államadósság Kezelő Központ.
Megjelent a Préda, a Portfolio kiberbűnögyi podcastjének negyedik epizódja.
Van még erő a kriptovalutában?