Évközi nyugdíjemelést tart indokoltnak a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET), és az erre irányuló kérésüket Orbán Viktor miniszterelnöknek is megírták – írják közleményükben.
Szándékosan növeli a kormány a jövedelmi távolságot az aktívak és az időskorúak között, de valószínűleg csak így lehet kordában tartani a nyugdíjkiadásokat – vélekedett Zsiday Viktor a Kontroll podcastműsorában. A szakember szerint nyilvánvalóan szükség lesz majd a nyugdíjkorhatár emelésére is.
3,6%-kal emelkednek jövő januárban a nyugdíjak, idén novemberben pedig átlagosan 40 ezer forintos nyugdíjkorrekciót kaphatnak a nyugdíjasok – jelentette be Nagy Márton a csütörtöki kormányinfón. A nemzetgazdasági miniszter azt is elmondta, hogy a gyorsuló gazdasági növekedésnek köszönhetően 2026-ban nyugdíjprémium kifizetésére is sor kerülhet.
Tovább szélesedett a szakadék a nők és a férfiak nyugdíja között, de a nemek közti különbségen túl sok más dimenzió mentén is rendkívül nagy egyenlőtlenségek tapasztalhatók. 2024-ben összességében rosszabbodott a nyugdíjasok relatív anyagi helyzete a társadalom egészéhez képest, mivel a nyugdíjak kevésbé emelkedtek a béreknél. A KSH friss nyugdíjjelentéséből csemegézünk.
A nyugdíjakkal kapcsolatban hozzám ömlő kommentek, vélemények, kérdések és kérések áradata alapján három olyan kérdéskört azonosítottam, amelyekben a tények tanúsága szerint a nyugdíjasok és a nyugdíjba készülők valódi és azonnali változtatásokra vágynak.
Megérkezett az ígéretcunami a nyugdíjasok számára. A Fidesz a 13. havi nyugdíj fenntartását, nyugdíjemeléseket és részleges áfa-visszatérítést ígér, míg a Tisza Párt SZÉP-kártyás támogatást, alacsonyabb áfát és szja-mentességet javasol a dolgozó nyugdíjasoknak. A a javaslatok anyagi fedezete igencsak kérdéses.
Fejenként átlagosan 39 600 forintnyi elmaradt nyugdíjemelés érkezhet novemberben, miután az infláció magasabb pályán jár, mint azt a kormány eredetileg tervezte. Nagy Márton a Facebook-posztjában azt írja, a kormány inflációs várakozása 4,5%-ra emelkedett, ezért a nyugdíjasoknak kompenzáció jár.
Egyre rosszabb képet fest a 2025-re várható infláció: az árstabilitásért felelős Magyar Nemzeti Bank a friss prognózisában már 4,5-5,1% közötti éves átlagos drágulással kalkulál. Ezzel szemben a nyugdíjasok csak 3,2%-os nyugdíjemelést kaptak az évre, ami azt jelenti, hogy átmenetileg ismét csökkenő pályára állhat a nyugdíjak reálértéke. Ezzel egy régóta ismert probléma üti fel a fejét: idővel a kormány ugyan kompenzálja a nyugdíjasokat az évközi veszteségért, de addig is a magyar állam használja a nekik járó pénzt, azaz a nyugdíjasok (köztük a kisnyugdíjasok is) megint hitelezni fogják az államot, még ha a múlt hónapban folyósított 13. havi nyugdíj gyógyítja is a sebeiket. A nyugdíjak értékvesztését könnyedén ki lehetne küszöbölni erre irányuló szándék esetén, de ehhez másmilyen nyugdíjemelési metódus lenne szükséges.
A 2025-ös nyugdíjmegállapítás során alkalmazandó valorizációs szorzók 13,3%-kal emelkednek – derül ki a március 19-én társadalmi egyeztetésre bocsátott kormányrendelet tervezetéből. Ez azt jelenti, hogy a korábbi évek kereseteit az országos nettó átlagbér 2024-es szintjéhez igazítják, ami jelentős hatással van az idén nyugdíjba vonulók ellátására. Az utóbbi években egyre nagyobb különbségek alakultak ki az eltérő időpontban nyugdíjba vonulók között, mivel a valorizációs szorzók növekedése miatt a későbbi években igényelt nyugdíjak magasabb összegűek lehetnek. A később nyugdíjba vonulók jellemzően magasabb ellátásra számíthatnak, és ez hosszú évek óta feszültséget okoz a rendszerben, mivel a hasonló életpályát befutó, de eltérő időpontban nyugdíjba vonulók ellátása között egyre nagyobb különbség alakulhat ki.
Először érkezett hivatalos megerősítés arra vonatkozóan, hogy a 3,2%-os kormányzati várakozásnál magasabb lehet az átlagos infláció 2025-ben. Ez pedig azt is jelenti, hogy eldőlt, novemberben érkezik a nyugdíjkompenzáció több millió érintett számára. Az átlagnyugdíj és mediánnyugdíj összege szintjén mutatjuk be, hogy ez mit jelent számukra a gyakorlatban.
A napokban megjelent, várakozásokat meghaladó februári infláció miatt szinte biztosra vehető a pénzromlás ütemére vonatkozó egész éves kormányzati prognózis felülvizsgálata. Ez pedig azzal a következménnyel jár, hogy novemberben kompenzációt kaphatnak a nyugdíjasok, számításaink szerint ez a költségvetésnek akár 160 milliárd forintba is kerülhet.
Márciusban várható a 2025-ös valorizációs szorzószámok közzététele, amelyek 13,2 százalékkal lehetnek magasabbak a tavalyinál. A nyugdíjszámítás kulcsfontosságú elemének számító mutatók jelentősen befolyásolják az idén nyugdíjba vonulók ellátásának összegét - írta Farkas András nyugdíjszakértő a nyugdíjguru.hu oldalon.
A keresetek tavaly 13,2%-kal, a nyugdíjak 6%-kal emelkedtek. Az idei nyugdíjemelés 3,2% volt, miközben a keresetek 2025-ben átlagosan 8-10%-kal emelkedhetnek (egyes hivatásrendekben 20-30%-kal). Tovább nyílik az olló az aktív korú dolgozók és a nyugdíjasok jövedelme között, folytatódik a nyugdíjasok relatív elszegényedése. A kormányzat a kockázatok mérséklése érdekében egy évközi nyugdíjemelési korrekció vagy egy speciális nyugdíjprémium kifizetése helyett unortodox módot választott, hogy a nyugdíjasokat plusz bevételhez juttassa: a nyugdíjasok számára részben visszatérítik majd az általuk vásárolt zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek áfáját.
A kormány új rendeletben módosította a politikai üldöztetést szenvedett személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetét szabályozó jogszabályokat - derül ki a Magyar Közlönyből.
A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát a kormányzat nem látja problémásnak, így egyelőre nem tervez reformot, pedig a rendszer több strukturális gondot hordoz. A legnagyobb probléma a nyugdíjmegállapítás és a járandóság emelésének eltérő mechanizmusa, amely miatt a nyugdíjasok relatív és abszolút elszegényedése elkerülhetetlen. A valorizációs szorzók gyorsabb ütemben növelik az új nyugdíjakat, míg a meglévő nyugdíjak csak inflációkövető emelést kapnak, így a "régebbi" nyugdíjasok relatíve egyre rosszabb helyzetbe kerülnek.
Sértené a biztosítási elv érvényesülését a kormány szerint, ha engednének az ellenzéki felvetésnek, és rendkívüli nyugdíjemelést hajtanának végre a legkisebb nyugdíjak esetében – írta meg a 24.hu.
Az amerikai elnök szerint ha ő nem lépett volna, megsemmisül a város.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
