Az Abu Dhabi National Oil Company és az osztrák OMV egyesíti műanyagipari üzletágait, létrehozva ezzel egy 60 milliárd dolláros vállalatot, amely a negyedik legnagyobb poliolefin gyártó lesz a világon - írja a Reuters.
Leállt az orosz kőolajszállítás a Barátság vezetéken keresztül Csehországba, de a cseh ipari miniszter szerint az állami tartalékok elegendőek a zavartalan ellátás biztosításához - írja a Reuters.
Az elmúlt évek egyik legforróbb árupiaci terméke, a narancslé, idén jelentős árkorrekciót mutat. 2023 eleje és 2024 vége között az árak többszörösükre nőttek, de most rövid idő leforgása alatt közel 40 százalékot zuhant a jegyzés. Messze nem nem ez volt azonban az egyetlen izgalmas sztori idén a tőzsdéken, hiszen amerikai tech szektor szenvedése, az európai piacok szárnyalása, a kínai AI-sztori, és természetesen Donald Trump piacmozgató lépései is érdekes témákat szolgáltattak. Szokásos módon február lezárultával is megnéztük, hogyan teljesítettek idén a fontosabb tőkepiaci eszközök, és mi állt az árfolyammozgások mögött.
A 2025. február 21. napjának 14:12 órakor közzétett " Több tucat magyart téveszthettek meg olajkutas befektésekkel, feljelentést tett az MNB" című cikkünkben valótlanul állítottuk azt, hogy az OMR OIL LLC több tucat magyart téveszthetett meg.
Szerbia miniszterelnök-helyettese az orosz külföldi hírszerzés vezetőjével folytatott moszkvai találkozóját követően azzal vádolta meg a nyugati titkosszolgálatokat, hogy a hónapok óta tartó kormányellenes tüntetések támogatásával próbálják destabilizálni az országot – írja a Reuters.
Az OPEC+ tagállamai megosztottak, hogy áprilisban növeljék-e az olajkitermelést a terveknek megfelelően, vagy inkább befagyasszák azt. A döntéshozatalt nehezítik az Egyesült Államok Venezuelával, Iránnal és Oroszországgal szembeni szankciói - írta a Reuters.
A Mol a gárdonyi olajszennyezés terjedését egy L alakú izolációs fal kiépítésével állítaná meg, amely egyes szakaszain 27 méter mélyre is lehúzódna - mondta az Indexnek Kozma Szabolcs, a Mol Magyarország logisztikai vezetője.
Lengyelország legnagyobb energiakonszernje, az Orlen tovább akarja növelni a garantált osztalékot az elkövetkező években, mondta Ireneusz Fafara, a cég vezérigazgatója a csoport pénzügyi eredményeinek közzétételét követő sajtótájékoztatón a Reuters beszámolója szerint. Az Orlennel, mint izgalmas befektetési lehetőséggel ebben az elemzésünkben foglalkoztunk.
A várttól eltérően nem léptek életbe csütörtök reggel 6 órakor a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) elleni amerikai szankciók, Washington további 30 napos haladékot adott Belgrádnak - közölte Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök az Instagram közösségi oldalon.
A Mol-csoport és a horvát Janaf vezetéküzemeltető megállapodást kötött 2,1 millió tonna olaj szállításáról 2025 végéig, ám a magyar vállalat elégedetlen a magas szállítási díjakkal és a szerződés rövid időtartamával – írja a Telex.
Megszületett Ukrajna és az Egyesült Államok között a nyersanyag-megállapodás, Kijev belement Washington követelésébe. A megállapodás értelmében létrehoznak egy alapot, amelybe Ukrajna a jövőben állami tulajdonú ásványi erőforrásainak kitermelése utáni bevételek kerülnek majd. Bár Kijev eredetileg amerikai biztonsági garanciákat is szeretett volna a megállapodás részeként, a végleges dokumentum ezt nem tartalmazza. Az ukrán parlament, a Verhovna Rada jóváhagyása még szükséges az egyezséghez.
Az orosz hatóságok őrizetbe vettek egy 17 éves fiút, akit azzal gyanúsítanak, hogy hírszerzési információkat gyűjtött Ukrajna számára a rjazanyi olajfinomító drónokkal történő támadásához - írja a Reuters.
Donald Trump amerikai elnök újra akarja éleszteni az elődje, Joe Biden által blokkolt Keystone XL olajvezeték-projektet a Truth Social közösségi portálon tett üzenete alapján.
Minden eddiginél kiterjedtebb szankciócsomagot jelentett be hétfőn, az ukrajnai háború kitörésének harmadik évfordulóján a brit kormány Oroszországgal szemben.
Az Európai Unió még mindig több pénzt költ orosz fosszilis energiahordozók importjára, mint amennyit Ukrajna pénzügyi támogatására nyújt – számol be a The Guardian egy friss jelentés alapján. Ukrajna legnagyobb támogatói arányosan a balti és észak-európai országok, ugyanakkor ezek az államok még így is csak GDP-jük csekély hányadát fordítják segítségnyújtásra. Mindeközben a szankciók ellenére az orosz állam bevételeinek jelentős része továbbra is a fosszilis energiahordozók exportjából származik. Az Európai Unió is tisztában van ezzel a helyzettel, ezért hétfőn elfogadta a 16. szankciós csomagot, amelynek célja az orosz bevételekre nehezedő nyomás fokozása.
Láthatóan nem tud Moszkva mit kezdeni az ukrán drónok támadásaival, amit bizonyít, hogy immáron harmadik alkalommal éri csapás Rjazany olajfinomítóját csak 2025-ben.
Az Európai Unió hétfőn elfogadta a 16. szankciós csomagot, amely Oroszország gazdaságát és katonai képességeit érintő újabb korlátozásokat tartalmaz. A szankciók kiterjednek egyebek mellett az orosz árnyékflotta működésére, a pénzügyi tranzakciókra, a katonai technológiák kereskedelmére és az orosz propagandát terjesztő médiumokra.
Az iraki olajminisztérium ismét kijelentette, hogy készen áll az észak-iraki Kurdisztán régióból származó olajexport újraindítására a Törökországba vezető vezetéken keresztül, amely közel két éve zárva van – számolt be a Bloomberg. Irak és Törökország ezen patthelyzete veszélyezteti az OPEC terveit is.