Az Európai Unió és az Egyesült Arab Emírségek (EAE) megállapodtak egy átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások megkezdéséről – jelentették be a felek csütörtökön.
Az elmúlt napokban fájdalmasan egyértelművé vált a piacok számára, hogy Donald Trump amerikai elnök nem csak fenyegetésnek szánta a vámokat: bár tegnap 90 napos szünetet jelentett be, de jelen állás szerint gyakorlatilag az összes kereskedelmi partnerét valamilyen mértékű vámmal sújtja, a helyzet ráadásul kezd látványosan eldurvulni Kína és az USA között. A tőkepiacokon az egyik legérzékenyebb reakciót az olajnál láthattuk, ami nem csoda, hiszen itt rögtön egy kettős hatás érvényesült, a vámok nyomán fellépő globális recessziós félelmekkel párhuzamosan ugyanis az OPEC-hatalmak váratlan mértékű olajtermelés-növelésről döntöttek, a potenciális túlkínálatot és a visszaeső keresletet árazva pedig évek óta nem látott szintre zuhant az olajár. Adódik a kérdés, hogy miért döntött az OPEC a termelés ilyen radikális növelése mellett egy olyan helyzetben, amikor amúgy is nagy zuhanásban van az olajár? Rossz időzítés volt, nem számoltak ezzel a forgatókönyvvel, vagy mindez egy nagyszabású terv része? Mutatjuk, mi lehet Donald Trump nagy mesterterve, ami végül az orosz-ukrán háború végére is pontot tehet.
Az amerikai–kínai vámháború következményeként gyakorlatilag megszűnhetnek az USA-ból Kínába irányuló olajszállítások, ami az ázsiai országot más, potenciálisan kockázatosabb források felé terelheti. Eközben a közel-keleti olajkitermelők, élükön Szaúd-Arábiával, örülhetnek az új keresletnek, hiszen az alacsony olajárak miatt költségvetési problémákkal nézhetnek szembe.
Az olajárak jelentős emelkedést mutattak szerdán, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy tovább emeli a Kínára vonatkozó vámokat, miközben a többi országra korábban bejelentett vámemeléseket csökkenti.
Dicséretes tulajdonság, ha valaki minden nehéz helyzetben igyekszik megtalálni a szépet, a jót. A Donald Trump amerikai elnök által bevezetett globális vámintézkedések padlóra küldték a tőzsdéket, veszélyben a világgazdasági növekedési kilátások, óriási a bizonytalanság, egyre inkább elmérgesedik a kereskedelmi háború Amerika és Kína között. Ebben azért nem olyan könnyű megtalálni a szépet és a jót, de nem lehetetlen: az egész őrület egyik legnagyobb kárvallottja ugyanis az olajár, ebből pedig az következik, hogy alaposan bezuhanhat a közeljövőben a benzin ára, főleg, ha tovább eszkalálódik a helyzet. Más kérdés persze, hogy az amerikai elnöknek van egy olyan intézkedés-terve is a zsebében, amit ha előhúz, akkor szinte mindegy lesz az olajár-esés, a magyar autósok így is brutális drágulással találkozhatnak.
Tőzsdei vérengzés kísérte Donald Trump újabb vámháborús offenzíváját, hiszen az eszkalálódó konfliktus a világgazdaság növekedését fenyegeti, a kilátások pedig továbbra is rendkívül bizonytalanok. A globális piacokon pánikszerű hangulat uralkodott el, a befektetők hirtelen kezdték el csökkenteni kitettségüket a kockázatos eszközökben, miközben a részvény-, nyersanyag- és devizapiacokon is drámai mozgások zajlottak. Bár a vad csapkodásnak valószínűleg még nincs vége, megnéztük, hogy eddig milyen mozgásokat okozott Donald Trump vámháborúja a tőkepiacokon.
Május 8-án lesz a Portfolio Investment Day 2025 befektetési konferenciánk, ahol profi szakemberek osztják meg befektetési ötleteiket, legyen szó a részvény-, állampapír-, nyersanyag-, kripto-, ingatlan- vagy műtárgypiacról. Most érdemes jelentkezni! Információ és jelentkezés.
Sajnos abszolút semmi jót nem lehet mondani Donald Trump amerikai elnök bejelentéseiről, amelyeket a Fehér Ház rózsakertjében nemrégiben tartott "felszabadulás napi" (Liberation Day) eseményen tett. Bármennyire is próbáljuk "józanra mosni" Trump gazdaságpolitikáját, egyszerűen nem lehet koherensen érvelni az állítólagosan "kölcsönös" kereskedelmi vámok mellett.
A Goldman Sachs elemzői szerint a kereskedelmi háború és a növekvő kínálat hatására a Brent nyersolaj ára szélsőséges esetben akár 40 dollár alá is eshet hordónként - számolt be a Bloomberg.
A norvég állami vagyonalap továbbra is eszközeinek 70%-át fekteti részvényekbe, a globális tőzsdék közelmúltbeli zuhanása ellenére - jelentette be Jens Stoltenberg pénzügyminiszter a Reuters beszámolója szerint.
Az olajárak több mint 1 százalékkal emelkedtek kedden, visszapattanva a tegnapi jelentős eladási hullám után, amely közel négyéves mélypontra küldte az árfolyamokat az amerikai vámok miatti aggodalmak következtében.
Május 8-án lesz a Portfolio Investment Day 2025 befektetési konferenciánk, ahol profi szakemberek osztják meg befektetési ötleteiket, legyen szó a részvény-, állampapír-, nyersanyag-, kripto-, ingatlan- vagy műtárgypiacról. Most érdemes jelentkezni! Információ és jelentkezés
Miközben a piacok próbálnak magukhoz térni a reggeli sokkból, megszólalt Donald Trump. Az amerikai elnök elmondta, hogy az Egyesült Államok gazdasági helyzete javulóban van, és
itt az idő, hogy a Federal Reserve kamatot vágjon.
Az orosz Urals típusú nyersolaj ára meredek zuhanással közelít az 50 dolláros hordónkénti szinthez, ami komoly bevételkiesést jelenthet az oroszországi államkasszának. A jelenség a globális olajpiaci gyengélkedés és a nemzetközi szankciók együttes következménye, miközben a Kreml egyre nagyobb összegeket kénytelen a védelmi kiadásokra fordítani az ukrajnai háború miatt - írja a Bloomberg.
Az olajárak jelentős csökkenést mutattak hétfőn, több mint 3 százalékkal estek vissza az amerikai-kínai kereskedelmi feszültségek fokozódása miatt, ami recessziós félelmeket és az olajkereslet várható csökkenését vetíti előre.
Az OPEC+ miniszteri szintű találkozóján várhatóan nem születik új döntés a kitermelési politikáról, miután a héten bejelentett váratlan termelésnövelés már így is a járványidőszak szintjére lökte az olajárakat - írja a Reuters.
India és az Egyesült Arab Emírségek megállapodást kötöttek egy energetikai központ létrehozásáról Srí Lankán, ami tovább erősíti India pozícióját Kínával szemben a térségben. A megállapodás Narendra Modi indiai miniszterelnök látogatása során született meg - írja a Reuters.
Nemrég egy olyan kétpárti javaslat született az amerikai Kongresszusban, amely egy 500 százalékos, Oroszországot célzó másodlagos kőolajvámról szól. Holoda Attila az ATV műsorában beszélt arról, hogy milyen következményei lehetnek ennek az intézkedésnek.