államadósság

Különleges felhatalmazást kér a kormánynak Varga

Benyújtotta pénteken a kormány az Országgyűlésnek a gazdasági stabilitásról szóló törvény módosítására vonatkozó, az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő törvényjavaslatot.

Szokatlanul kevés állampapírt vett májusban a lakosság

Az elmúlt hónapokra jellemző havi 60-80 milliárd forint körüli ütem után májusban "csak" nettó 25,4 milliárd forint összegben vett a kifejezetten neki szánt állampapírokból a magyar lakosság. A jókora lendületvesztésben egy technikai tényező jelentős szerepet játszik.

Varga: a kamatcsökkentés 100 milliárdos megtakarítást hozhat

A jegybanki kamatcsökkentések miatt olcsóbbá váló adósságfinanszírozás akár százmilliárd forintos megtakarítást is eredményezhet az idei költségvetésben - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán a Gazdasági Rádió "A nap vendége" című műsorában.

Nem tartok választási költségvetéstől (Interjú Kovács Árpáddal)

A fenntarthatóság szempontjából változott az Európai Bizottság véleménye a magyar költségvetésről, ezért született ezen a héten pozitív döntés Brüsszelben a túlzottdeficit-eljárás ügyében. A pálya azonban nagyon törékeny, az idei év sem lesz könnyű, de a tartalékok elegendőek lehetnek - fejtette ki a Portfolio.hu-nak adott interjújában Kovács Árpád. A Költségvetési Tanács elnöke nem tartja valószínűnek, hogy a kormány választási költségvetést készítene 2014-re, a pedagógus életpályamodell bevezetését a legkevésbé sem tartja választási költekezésnek. Elárulta azt is, hogy épp a napokban írt alá szerződést a Gazdaságkutató Zrt.-vel és a Századvég Zrt.-vel, melynek keretében a kutatóintézetek tanulmányokat fognak készíteni a KT számára.

Másfél éves csúcson az államadósság

A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2013 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP -2,3 százalékát tette ki. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 82,2 százalékát érte el 2013 első negyedévének végén. Az adósságot az első negyedévben a forint árfolyamváltozása 468 milliárd forinttal, a nettó adósságfelvétel pedig 491 milliárd forinttal növelte. Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 2013 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,5 százalékát érte el. Az NGM közleményt adott ki az adósságráta másfél éves csúcsra emelkedése kapcsán, amelyben azt hangsúlyozta, hogy csak átmeneti emelkedésről van szó.

Kiállnak a cikkük mellett a Harvard Egyetem professzorai

Carmen Reinhart és Kenneth Rogoff a New York Times-ban közölt nyilatkozatukban továbbra is védik a 2010-ben publikált "Growth in a Time of Debt" című cikküket. Az eredeti cikk az országok adósságállományának mértékét (különös tekintettel 90% fölött) hozza összefüggésbe az illető országok növekedési potenciáljával. Állításuk szerint a felfedezett hibák és megfogalmazott kritikák ellenére, a cikk fő üzenete továbbra is megállja a helyét.

A semmittevés politikája emelkedő adósságrátához vezet

Nem helytállóak azok a vélekedések, amelyek szerint a kormány nem akar (vagy nem akar gyorsan) megállapodni az EU/IMF-fel és nincs B-terv – hangsúlyozta közel két hónapos hallgatás után a Portfolio.hu Forint, Válság, Államadósság címû konferenciáján Fellegi Tamás. A magyar kormány nemzetközi tárgyalásokért felelõs tárca nélküli minisztere azt is elmondta, Magyarország nem adja fel jogát, hogy a vitás kérdésekben az Európai Bírósághoz forduljon; beszélt továbbá az IMF-hitel elképzelhetõ feltételeirõl és a várható konfliktusokról is.

Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke elõadásában arra mutatott rá, hogy nagyon magas az ország adósságfinanszírozási költsége, miközben alacsony a potenciális növekedési üteme. Rámutatott, hogy ez emelkedõ adósságrátához vezet, ha nincs gazdaságpolitikai fordulat, ami növeli a befektetõi bizalmat. Érvelése szerint ezért van szükség az EU/IMF-megállapodásra. Ezzel egyetértett Csaba László, a CEU professzora is, aki úgy fogalmazott: „ha a semmittevés politikáját választja a kormány, akkor a helyzet önmagában is romlik” újabb formabontó gazdaságpolitikai lépések nélkül is.

Fontosabb részletek

• David Lubin (Citigroup) szerint a magyar gazdaság egyik nagy problémája az, hogy évek óta csökkennek a beruházások, a másik pedig az, hogy a bankszektor hitelleépítési folyamatának nem látszik a vége. Mindez emelkedõ adósságpályához vezethet, így nem szabad a törökökhöz hasonlóan az idõhúzásra játszani az EU/IMF-tárgyalások kapcsán.
• Bódis Péter (Pioneer Pekao Investment) szerint nagyon nehéz úgy a befektetõk dolga, hogy Magyarország folyamatosan a hírekben szerepel negatív értelemben, a tartós kiszámíthatatlanság emeli az ország kockázati felárait.
• Pasquale Diana (Morgan Stanley) szerint éppen a rossz megítélés miatt érdeke Magyarországnak, hogy létrejöjjön a hitelkeretről szóló megállapodás. Véleménye szerint a belpolitikai mellett az a kommunikációs ok szól amellett, hogy ne hívjon le pénzt a nemzetközi hitelkeretből, hogy a kormány nagyon sok politikai tõkét fektetett abba, hogy a hitelkeret elõvigyázatossági jellegét hangsúlyozza.
• Bod Péter Ákos (BCE) szerint bár vannak jó irányú kormányzati gazdaságpolitikai lépések, de az összkép rossz, túl sok volt a beavatkozás, amelyek nem voltak elõkészítve és elõre kiszámítva
• Csaba László (CEU) szerint nincs koherens, jól összerakott gazdaságpolitika, „a kormány a kezdetektõl fogva fut az események után”.
• Jelasity Radován (Erste Bank) szerint bár fáj az elmúlt évi jelentõs bankrendszeri veszteség, de legalább megindult a megfelelõ párbeszéd a kormány és a bankok között és rövidesen egy kedvezõ bejelentés is érkezhet.

Orbán Viktor bejelentette az adósságcsökkentést

Az államadósság nem egy közgazdasági probléma, hanem egy ellenség - magyarázta Orbán Viktor, amikor ma délután rövid sajtónyilatkozatban jelentette be, hogy az államadósságot 81%-ról 77%-ra csökkentette a kormány.