Két főbb ok miatt példátlan összegben, csaknem 5,2 milliárd euróval új történelmi csúcsra, 46,57 milliárd euróra ugrottak decemberről január végére Magyarország nemzetközi tartalékai – közölte hétfőn reggel a Magyar Nemzeti Bank.
A szabályozó hatóságok friss számai szerint a brit nyugdíjalapok 2022-ben 425 milliárd fontot veszítettek a kötvénypiaci pánik miatt - jelentette a Financial Times.
Erős volt a vételi érdeklődés a mai államkötvény aukciókon, különösen az 5 éves papírból, amelyen a visszafogott 10 milliárd forintnyi meghirdetett mennyiségre 125 milliárdos vételi ajánlat ömlött be, és mindezeket látva az Államadósság Kezelő Központ az összesen meghirdetett 30 milliárd forint helyett 127,5 milliárd forintnyi ajánlatot fogadott el. Ez azt jelenti, hogy több mint négyszer annyi adósságot dobott a piacra, mint amennyit meghirdetett, igaz az erős vételi érdeklődés a tegnapra megemelkedett hozamelvárásokon is szorított lefelé, de még így is magasabb átlaghozamon ment el mindhárom papír, mint a két héttel ezelőtti hasonló futamidejű kibocsátásokon.
Nagy csatát vívtak tavaly egymással az állampapírok és a befektetési alapok a háztartások megtakarításain belül, a friss számok alapján pedig meg is van a győztes: a befektetési alapok állománya nőtt a legnagyobbat, ebben a kereslet mellett a jó piaci hozamok is közrejátszottak. Érdekes számok jöttek a bankbetétekről és a részvényekről is év végén, és kiderült az is, milyen hatása lett az államadósság tulajdonosi körére a kötelező állampapírtartásnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és családjának jövedelme tavaly 3,7 millió hrivnyára (körülbelül 34,6 millió forint) csökkent az előző évi 10,8 millió hrivnyához (101 millió forint) képest - derült ki az államfőnek az elnöki honlapon vasárnap ismertetett vagyonnyilatkozatából.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Erste Alapkezelő írását olvashatják:
Azzal, hogy egyre közelebb kerül az Európai Központi Bank kamatcsökkentése, olyan nagy amerikai befektetők jelennek meg az európai államkötvények piacán, mint a Vanguard és a Candriam – számol be a hírről a Bloomberg.
Csütörtök este megtörtént az új magyar zöld államkötvény allokációja a befektetők között, illetve az árazás, így már ismertek a végső fő paraméterek az 1,5 milliárd eurós, mintegy 575 milliárd forintos klímavédelmi célú forrásbevonás kapcsán.
A csütörtöki 12 hónapos diszkontkincstárjegy aukción ismét fokozott vételi érdeklődés mutatkozott a tegnapi 6 havi aukció után, és ezt, illetve a hozamelvárásokat látva az ÁKK a meghirdetett 20 milliárd forintnál több, 33 milliárd forintnyi vételi ajánlatot fogadott el 7% alatti átlaghozammal. Az adósságkezelő egy hosszú kötvényből is tartott ma aukciót, ott is a meghirdetettnél több forrást vont be az intézmény.
Az eurózóna kötvényhozamai emelkedtek az EKB vegyes inflációs és kamatdöntési előrejelzései közepette, a piacok 2023-as kamatcsökkentésre fogadtak – írja a Reuters.
A befektetők döntő többségének az a várakozása, hogy a következő 12 hónapban csökkenni fognak a rövid hozamok - írja a Bank of America felmérésére hivatkozva a Reuters.
Hatalmas mennyiségű pénz áramlott 2023-ban a kötvény ETF-ekbe, de a befektetők kedvelték a minőségi részvényekbe fektető tőzsdén kereskedett alapokat is - írta meg a Financial Times.
Tavaly ismét lendületet vett a hazai privátbanki szolgáltatóknál kezelt vagyon bővülése, december végével meghaladta a 9500 milliárd forintot. Kevésbé derűlátóak azonban a privátbanki vagyonra ható kockázatok kapcsán a hazai szolgáltatók, a Portfolio friss, Privátbanki Felmérésében a szabályozói és piaci környezet miatt aggódnak leginkább, de a hazai gazdaságpolitika és a magyar gazdaság helyzete is fejtörést okoz. A legnagyobb vagyont továbbra is az OTP Private Banking kezeli, de a többiek sem maradtak tétlenek: az OTP és az MBH mellett már a K&H és az Erste privátbankja is több mint 1000 milliárdos ügyfélállományt kezel.
Az ICMA tanulmánya gyakoribb központi banki beavatkozásokat és szabályozási felülvizsgálatokat javasol a kötvénypiac ellenállóképességének növelése érdekében – írja a Reuters.
Nagy roham volt novemberben a prémium állampapír iránt, és ez a lakosság állampapír-állományában is meglátszott: egy hónap alatt 237 milliárddal 12 422 milliárdra nőtt a háztartások állománya, így november végégig már közel 2300 milliárdos a bővülés. Mindeközben a DKJ iránti kereslet folyamatosan csökken, bő egy éve volt utoljára ilyen alacsony szinten. Mozgolódik a külföld és az alapkezelők is az állampapír-piacon, a bankok viszont nem mutatnak nagy érdeklődést, de idén ez már változhat az extraprofitadó szabályozása miatt. A kormány júniusi várakozásai szerint a bankoktól 1300 milliárd forint plusz kereshet jelentkezhet.
Rég volt olyan év, mint 2023, amikor a kötvények közel annyit hoztak, mint a részvények. Köszönhetően az egész évet végig kísérő piaci hozamcsökkenésnek itthon, látványosan feltámadtak a kötvény- és pénzpiaci alapok, a legjobban teljesítő sorozatok 24% felett hoztak, messze lekörözve a PMÁP 2023-ban kínált kamatát. Több oka is volt annak, hogy a kötvényalapok voltak a tavalyi év nagy slágerei. Főleg rövid kötvényalapokba mentek a nagy pénzek, pedig az igazán jó hozamokat ezúttal a hosszú kötvényalapokkal lehetett leakasztani.
Az újév második munkanapján, azaz már szerdán elindított egy új dollárkötvény kibocsátást a magyar Államadósság Kezelő Központ, a papír futamideje szokatlanul hosszú, 12 éves, hiszen 2036 március 26-án jár majd le – tudta meg a Reuters IFR News. Frissítés! A kötvénypiaci hírszolgáltató információi szerint benchmark méretű lesz a papír kibocsátása, az irányadó 12 éves amerikai államkötvény hozam felett 200 bázispontos az indikatív felár, és a BNP Paribas, a Citi, a Deutsche Bank, illetve J.P. Morgan négyesét bízta meg a kibocsátás lebonyolításával az ÁKK.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Equilor Alapkezelő írását olvashatják:
Hatalmas összegű pénzbeáramlás, a reálhozamok megjelenése, a kötvényalapok térhódítása és az újabb és újabb szabályozói elvárások jellemezték a 2023-as évet az alapkezelői piacon, de vajon miről fog szólni 2024? A Portfolio megkérte a legnagyobb hazai alapkezelők vezetőit, hogy értékeljék a mögöttünk hagyott évet és adjanak előrejelzést 2024-re.
Alábbi kérdéseinkre válaszoltak:
1. Hogy értékeli 2023-at saját alapkezelője és az alapkezelői szektor szempontjából? 2. Mit tekint saját alapkezelője és a szektor előtt álló legnagyobb kihívásnak 2024-re? 3. Mely termékek, szolgáltatások és innovációk területén hozhat növekedést, előrelépést 2024 saját alapkezelőjénél, illetve az alapkezelői szektorban?