Újabb módosítással bővülhet az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciókat szabályozó rendelet, amely ezúttal a járványhelyzet által sújtott állattartóknak nyújtana célzott pénzügyi segítséget. A tervezet kamat- és díjmentes támogatási lehetőséget vezetne be, miközben az uniós szabályokkal is összehangolja a hazai rendszert – írja az Agrárszektor.
Rengeteg okot fel lehet sorolni a mostani bizonytalan makrogazdasági környezetben az arany mellett, ráadásul a Donald Trump amerikai elnök gerjesztette rendszerszintű bizonytalanság és a növekvő globális költségvetési hiányok mellett van egy nagyon izgalmas érv, amiről egyelőre kevesen beszélnek, de akár paradigmaváltó is lehet a nemesfém megítélése szempontjából – és nem mellékesen jelentős átalakulást hozhat a globális pénzügyi rendszerben. A fejlett világ pénzintézeteire vonatkozó szabályozások 2019-es változása alapján a legbiztonságosabb eszközök közé minősítették át az aranyat, 2025 júliusában pedig az USA is el fogja ismerni és be fogja építeni ezt a módosítást, ami hatalmas volumenű aranyvásárlást indíthat el a legnagyobb amerikai pénzintézeteknél. A Basel III szabályrendszer amerikai "változatának" módosítása várhatóan jelentősen növelni fogja az intézményi aranykeresletet, ezzel pedig tovább hajtja a már dübörgő aranypiaci ralit.
Érdemben módosít az állami beruházási törvényen a kormány új rendelete, amely a költségellenőrzés részletszabályait fekteti le, és részben orvosolja azokat az aggályokat, amelyeket korábban az Európai Bizottság fogalmazott meg a közbeszerzési eljárások átláthatóságával, az összeférhetetlenségi szabályok hiányosságaival és az uniós források felhasználásának kockázataival kapcsolatban. Retorzióként újabb forrásfelfüggesztést is belengetett Brüsszel. A most kihirdetett szabályozás minden, az értékhatárt elérő állami vagy uniós támogatású építési beruházásra egységes költségellenőrzési mechanizmust ír elő, szigorú monitoring és dokumentációs kötelezettségek mellett.
Nagyrészt az elemzői várakozásoknak megfelelő első negyedéves számokat publikált ma reggeli gyorsjelentésében a Richter, nagyobb meglepetést egyedül az adózott eredmény okozott, az előre nehezen becsülhető pénzügyi eredménynek köszönhetően. A neuropszichiátriai üzletág továbbra is erős, kétszámjegyű bevételnövekedést produkált a Vraylarnak köszönhetően és az időszakban a devizaárfolyam-változások is segítették a Richtert, míg a nőgyógyászati üzletág bázishatás miatt kissé gyengébb növekedést mutatott. Mind az árbevétel, mind a kiemelten figyelt eredményességi mutató, a tisztított EBIT a teljes évre megcélzotthoz képest valamivel lassabb növekedést ért el a devizaárfolyamváltozások hatásait kiszűrve, de jó hír, hogy ennek ellenére a menedzsment megerősítette az idei évre vonatkozó célkitűzéseit.
Az idei év egyelőre nagyon kedvezően alakul a hazai autósok számára, hiszen Donald Trump amerikai elnök vámintézkedéseinek és az OPEC-országok ténykedéseinek köszönhetően nagyot esett az olajár, a forint pedig remekül teljesít a dollárral szemben, ezek hatására valósággal bezuhant a benzin és a dízel ára a hazai kutakon. Van viszont egy érdekes mechanizmus, amire a nagy áresés közepette talán kevesen figyeltek fel: széles kilengések mentén december óta egyre jobban szűkült az árkülönbség a benzin és a dízel között, sőt, nemrég ez a különbség átfordult negatívba. Elemzésünkben utánajárunk, hogy mi áll a rég nem látott jelenség hátterében.
A lakásbiztosítások díjának a biztosítók által önkéntesen vállalt korlátozása 15-25 milliárd forint összértékben nyújt segítséget 3 millió magyar család számára – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A múlt héten mi is beszámoltunk arról, hogy biztosítók sora jelezte: 2025 közepe és 2026 közepe között nem emel lakásbiztosítási díjain. Ha a 15-25 milliárdos becslés helytálló, akkor a szektor tavalyi 48 milliárd forintos nyereségének a harmadáról-feléről van szó.
Nem megalapozottak azok a kritikák, miszerint a kormány választási költségvetést készített 2026-ra - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Kisgergely Kornél, a Nemzetgazdasági Minisztérium nemrégiben kinevezett államháztartásért felelős államtitkára, aki a jövő évi büdzsé korai elfogadásának előnyeiről is beszélt lapunknak. Úgy fogalmazott, hogy a kész büdzsét már be tudják mutatni a fontosabb piaci szereplőknek, és már beszéltek két jelentős hitelminősítővel is, többek között a költségvetési folyamatokról. Azt elismerte az államtitkár, hogy már az idei évben reagálni kellett a fejleményekre, jelentős zárolásra került sor 2025-ben emiatt, de a fontosabb bevételi tételek alakulásával nincs gond. A háztartásoknak nyújtandó komoly támogatásokhoz pedig nagy reményeket fűz a minisztérium, az így kialakuló, tartósan magasabb nettó jövedelmek hatása ugyanis előbb-utóbb lecsapódik a magyar gazdaságban, és ezáltal az államkasszában is.
Egyetlen európai ország sem költött annyit 2024-ben kamatokra, mint Magyarország, több százmilliárd forintjába került a költségvetésnek az, hogy a lakossági befektetőknek a piacinál magasabb kamatot fizetett. Ennek vannak előnyei is, hiszen a kifizetett összeg az országban maradt, a fogyasztáson és a megtakarításokon keresztül élénkítette a gazdaságot. Ugyanakkor valószínűleg a kormány is kezdi belátni, hogy ez nem ér meg minden pénzt, hiszen nemrég már Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is arról beszélt, hogy a legfontosabb az adósság minél olcsóbb finanszírozása, nem pedig a hatalmas lakossági kamatok kifizetése.
Amióta Franklin Delano Roosevelt az 1932-es megválasztása után 100 napos programot hirdetett, szokássá vált az amerikai elnökök első bő három hónapját kiemelten kezelni, és a hivatalt elfoglaló politikusok is rendszerint erre az időszakra időzítik legjelentősebb vagy legszimbolikusabb intézkedéseiket. Donald Trump múlt hét szerdán támogatói körében egy michigani nagygyűlésen ünnepelte a jeles napot, ahol „hamisnak” nevezte azokat a közvélemény-kutatásokat, melyek a rohamos népszerűségvesztéséről adnak képet. Trump egyre lejjebb bukdácsoló megítéléséről a Portfolio-n több ízben beszámoltunk, hiszen az egykori ingatlanmogul népszerűsége rekordalacsonyra csökkent 100. hivatalban töltött napjára, gyakorlatilag a felmérések kezdete óta, Rooseveltig visszamenően nem volt példa ilyen kedvezőtlen számokra. Emellett azonban egy másik érdekes trend is kirajzolódik a kutatási adatokból: bekapcsolt ugyanis az amerikai közvélemény termosztatikus működése.
A francia villamosenergia-rendszer stabilitási kihívásokkal néz szembe, a rendszerben egyre nagyobb az egyensúlyhiány elsősorban a naperőművek robbanásszerű terjedése miatt - hívta fel a figyelmet az Électricité de France (EDF) távozó vezérigazgatója, Luc Rémont, aki ezért az állami támogatási mechanizmusok átalakítását is szükségesnek tartja. Megállapításának extra súlyt ad, hogy Franciaország az Európai Unió egyik legnagyobb áramtermelője és fő áramexportőre, szerepe pedig kiemelkedő az európai ellátásbiztonság fenntartásában.
Túl kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy a helyreállítási alap forrásai valóban elérték-e céljukat, és milyen eredményeket hoztak. Az uniós támogatások kifizetése nem a tényleges teljesítményhez, hanem inkább a végrehajtás üteméhez igazodik, miközben sok esetben még az alapfogalmak sem egyértelműek. Az Európai Bizottság ellenőrzési rendszere nem nyújt elegendő védelmet a pénzügyi visszaélésekkel szemben, a tagállamok közötti különbségek pedig megnehezítik az összehasonlítást. A 2026 végére időzített projektdömping fokozza a kockázatokat, és veszélyeztetheti az alap célkitűzéseinek teljesülését – írja az Európai Számvevőszék egy friss, az RRF-ről szóló, nagyon kritikus hangvételű jelentésében.
Két jemeni húszik által kilőtt ballisztikus rakétát is elvétett az amerikai THAAD légvédelmi rakétarendszer – tudta meg a Times of Israel az izraeli hadsereghez köthető forrásokból.
Egyre több ismert technológiai cég vállalja fel az Egyesült Államokban: a mesterséges intelligencia fejlődése miatt bocsájtanak el dolgozókat. Olyan cégvezetők is akadnak, akik azokat az alkamazottakat értékelik, akik aktívan használják az AI-eszközöket, és ezzel munkaerőt spórolnak. Ám van olyan fintech startup is, amelynek nem jött be a lépés, mert túlázásba estek, és most szép csendben újra elkezdik visszaépíteni a lekukázott "emberi" ügyfélszolgálatot. Érdekes időszak előtt állunk, egyre több szektorban, egyre több állásról derül majd ki, hogy hol van igazán nagy értéke az emberi képességeknek, és hol kap majd jelentős szerepet a mesterséges intelligencia.
Új szintre lépett a lengyel–magyar agrárkonfliktus: a magyar kormány importtilalmat rendelt el a lengyel marha- és sertéshúsra, válaszul arra, hogy Lengyelország márciusban felfüggesztette a magyar hús- és élőállat-behozatalt a ragadós száj- és körömfájás miatt – szúrta ki az Agrárszektor. Kérdés, hogy mi lesz így az itthoni húsárakkal.
A lengyel jegybank aranytartaléka történelmi csúcsra emelkedett: a Narodowy Bank Polski (NBP) jelenleg 509,3 tonna aranyat birtokol, ezzel megelőzve az Európai Központi Bank (ECB) 506,5 tonnás készletét – jelentette be Adam Glapiński jegybankelnök a Notes from Poland szerint.
A héten megkezdődött a 2024/2025-ös tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszaka, mi pedig a Google Trends adatainak segítségével megnéztük, hogyan alakult az internetezők keresési érdeklődése.
Részvénycsomagot kaptak a Mol igazgatósági tagjai - derült ki a tőzsdén megjelent társasági tájékoztatásból. A teljes csomag értéke a jelenlegi árfolyamon nézve 622,4 millió forint.
Sok száz résztvevővel és a szokásokhoz híven bivalyerős húzónevekkel rúgta be a motort a Portfolio Gen Z Fest, ahol hamisíthatatlan fesztiválhangulatban kerülnek terítékre a fiatalokat érintő legégetőbb témák.
Friedrich Merz német kancellár egy fél nap alatt látogatja végig az Európai Unió három szervét, majd a NATO színe elé is járul, ahol az Ukrajnával kapcsolatos, újrakovácsolódni látszó euro-atlanti konszenzusról lesz szó. Bár elmondható, hogy papíron a Nyugatnak kedvező úton haladnak a dolgok, nagy kérdés, hogy Merz milyen áron tudja – ha egyáltalán tudja – egybetartani a német koalíciós kormányt.