• Megjelenítés

On the other hand

Lázadás lesz a vége annak, hogy emberek fáznak és éheznek

Lázadás lesz a vége annak, hogy emberek fáznak és éheznek

A globális elit világa és a való világ realitása közötti szakadék egyre nagyobb. A legtöbb ember megszenvedi a koronavírus-járványt, az élelmiszer- és energiaárak növekedését, az általános inflációt, és aggódik a recesszió miatt. Mégis, az elit tagjai Davosban vagy Aspenben tartott konferenciákon azt hangoztatják, hogy a legnagyobb, közvetlen veszélyt a klímaváltozás, a környezeti katasztrófák és a biodiverzitás csökkenése jelenti. Ez semmibe veszi a minket leginkább fenyegető kihívásokat. Idén közel egymilliárd embert fenyeget az éhezés, amit a fosszilis energiaforrások használata mellett gyártott műtrágyák – klímavédelmi alapon történő – ellenzése csak súlyosbít.

Mit tanulhatunk az energiaválságból?

Mit tanulhatunk az energiaválságból?

A nyár végén néhány hét leforgása alatt megduplázódtak az európai energiaárak. Így a gázárak augusztus végére a tavalyi nyár végéhez képest nyolcszorosára nőttek, az elektromos áram ára pedig ötszörösére – a 2020-as árakhoz képest pedig már kétszámjegyű szorzószámokat kell használni. Ezt a sokkoló áremelkedés olyan energiaválságot vetít elénk, ami a háztartások és a vállalatok számára jelentős, esetenként megoldhatatlan kihívással jár Európaszerte. Az elszálló költségek sok vállalatot a működés korlátozására vagy beszüntetésére kényszerítenek, ami fizetéscsökkentést, elbocsátásokat is magával von. A lakosság pedig az emelkedő megélhetési költségek miatt visszafogja nem létszükségleti célú fogyasztását. A borítékolható reálgazdasági hatás tehát a növekedés lelassulása, sőt, valószínűleg a negatív tartományba csúszása, vagyis a recesszió. Azonban akadnak olyan országok is, melyek esetében az energiaválság a recesszión túlmenően súlyos makrogazdasági stabilitási problémákhoz is elvezethet már rövid távon is. Magyarország közéjük tartozik. Ez a cikk arról szól, hogy miért van ez így, valamint arról, hogy ez milyen tanulsággal szolgálhat.

Nyakunkon a recesszió: fáziskéséssel, de a munkaerőpiacot is eléri a fordulat

Nyakunkon a recesszió: fáziskéséssel, de a munkaerőpiacot is eléri a fordulat

A munkaerőpiac a gazdaság egyik tankerhajója, amely ha lendületben van, sokáig tart, mire lefékeződik vagy képes irányt váltani. Az elmúlt évek keresleti vagy jelöltorientált munkaerőpiaca jelenleg még teljes lendülettel dübörög, miközben már javában gazdasági recesszió felé robog a piac. Mindez számos új kihívás elé állítja a munkáltatókat és a munkavállalókat is.

Szép új tanév

Szép új tanév

Ma megkezdődik a régi rutin: arcukon a lelkesedés különböző fokát jelző grimaszokkal több, mint egymillió kiskorú árasztja el azokat a nagy házakat, ahol a pedagógusok tanítanak. Ott több, mint százezer pedagógus várja őket, akik már túlvannak a majdnem kéthetes beszoktatáson, ezért ők is a lelkesedés különböző fokának megfelelő érzelmi állapotban kezdik a tanévet. Lássuk, mivel örvendezteti meg őket a kormányzat a következő tanév első felében!

Ez most a tőzsdék legnagyobb problémája - Meddig tarthat az illúzió?

Ez most a tőzsdék legnagyobb problémája - Meddig tarthat az illúzió?

A globális gazdasági körülmények jelenleg is tartó romlása valamikor szűk másfél évvel ezelőtt kezdődött az 5 százalék fölé emelkedő inflációs adatok megjelenésével. Azóta él a részvénypiac az átmenetiség illúziójában. Az inflációtól kezdve, a háborús helyzeten és a várható recesszión át a feszített munkaerőpiacig és a Fed szigorodásáig bezárólag oly sokszor és oly könnyen mondja rá a piac a romló folyamatokra az átmeneti jelzőt, hogy az ijesztő.

Milyen befektetések működhetnek, ha valóban stagflációba fordul a világ?

Milyen befektetések működhetnek, ha valóban stagflációba fordul a világ?

Az elmúlt hetekben, jelentős részt egy vártnál kedvezőbb amerikai inflációs adatot követően a részvény piacokon látványos felpattanás következett be. Úgy tűnik, a piac egy igen kedvező gazdasági szcenáriót kezdett árazni, amikor a világgazdaság épp annyira lassul, hogy az infláció már ne aggassza túlságosan a főbb jegybankokat, de a recessziót azért még éppen elkerülje Amerika és a világ.  Ez persze nem egy teljesen elképzelhetetlen szcenárió, de a gazdasági folyamatokból az látszik, hogy továbbra is számottevők a recessziós kockázatok, míg az infláció elleni küzdelem sem ért véget. Ez növeli a turbulens időszakok kockázatát a piacokon az év hátralevő részében. Az alábbi cikknek nem célja, hogy bármiféle befektetési ajánlást fogalmazzon meg. Csupán arra vállalkozunk, hogy áttekintsük, hogy milyen befektetési eszközök voltak kifizetődők a múltbeli gyenge növekedéssel (illetve gazdasági visszaeséssel) és magas inflációval együtt járó időszakokban.

A körzővel és vonalzóval megrajzolt medvepiaci rally vagy egy új bikapiac születése?

A körzővel és vonalzóval megrajzolt medvepiaci rally vagy egy új bikapiac születése?

Amikor múltbeli analógiákat keresünk az elmúlt nyolc-kilenc hónap amerikai részvénypiaci mozgásaira, akkor kiválóan adja magát a 2001-es és az 1970-es év. Csakhogy a folytatásban óriási a két évjárat közötti különbség. Míg 2001-ben egy körzővel és vonalzóval megrajzolt medvepiaci rallyt láttunk, amit további zuhanás követett, addig 1970-ben egy brutálisan gyenge évkezdet után eljött a főnixmadárszerű feltámadás.

Fellángolhat a chiphiány? A Kína-Tajvan konfliktus rossz hír a világnak

Fellángolhat a chiphiány? A Kína-Tajvan konfliktus rossz hír a világnak

Az utóbbi két-három évben a közbeszéd szerves részévé váltak a globális értékláncok megszakadásáról és a kereskedelem akadozásáról szóló diskurzusok. Előbb a járvány okozta lezárások miatt akadozott a nemzetközi kereskedelem, majd az Ever Given hajó Szuezi-csatornában való elakadása, az idei évben pedig az orosz-ukrán konfliktus okozott hasonló ellátási problémákat szinte a világ minden táján. Az utóbbi időben az amerikai házelnök Tajvanba látogatása borzolta fel a kedélyeket, melynek következményeket pattanásig feszült a helyzet Tajvan (Kínai Köztársaság) és a kontinentális Kína (Kínai Népköztársaság) között. Ebben a cikkben azt járom körül, hogy miért van kiemelkedően fontos szerepük a globális értékláncok a gazdaságok működésében, és milyen következményekkel járna, ha a konfliktus következtében korlátozások alá kerülne a Tajvani külkereskedelem.

Bod Péter Ákos: egy új világban került Magyarország a leminősítés küszöbére

Bod Péter Ákos: egy új világban került Magyarország a leminősítés küszöbére

Számít-e a hitelminősítői döntés? A vállalati életben természetesen nagyon is számít. Elismert hitelminősítőktől kapott megfelelő besorolás nélkül ki sem lehet lépni kötvénnyel, részvénykibocsátással a tőkepiacra. A gazdasági szereplőknek pedig sokat segít, ha a Fitch, a Moody’s vagy a Standard & Poor’s elvégzi azt a kockázatelemzést, amelyre a legtöbb potenciális befektetőnek nincs módja. De vajon a szuverén kockázati besorolás számít-e még? Persze, hogy számít: a péntek esti közleményében a Standard & Poor’s megtartotta ugyan a magyar állam BBB besorolását, de a stabil kilátások helyett negatívat adott: a rákövetkező hétfőn a forint az euróval szemben elvesztette értéke kettő százalékát, szinte bizonyosan az országkockázatot érintő bejelentés hatására.

Merre tart Mark Zuckerberg Meta Platformsra keresztelt Facebookja?

Merre tart Mark Zuckerberg Meta Platformsra keresztelt Facebookja?

Tavaly év végén érkezett a bejelentés, hogy vélhetően az adatkezelési botrányaira is reagálva és mintegy "előre menekülve" Meta Platformsra változtatja a nevét a Facebook, mindezzel kapcsolatban az elsődleges kérdés a következő: vajon Zuckerberg másodszor is képes lesz létrehozni valami olyat, ami a saját területén meghatározza az internet fejlődési irányát és teljesen új üzleti ökoszisztémát teremt? Bár a vállalat óriási felhasználóbázisának és magasszintű hirdetési hatékonyságának köszönhetően biztatónak tűnik a futurisztikus "meta biznisz", a részvénypiac azonban az aktuális kihívásokra fókuszál - abból pedig akad bőven, lehet itt gondolni a felhasználószám csökkenő növekedésére, a TikTok hirdetési piacra való agresszív betörésére és az Apple adatkezelési szabályainak szigorítására például. Mindezek után néhány fontos kérdés maradt: hogyan és milyen hatékonyan reagált és reagál a Meta a legújabb kihívásokra? Mi a helyzet a szabályozási környezettel? A körülmények tükrében jó befektetés lehet a Meta?

Szinte borítékolható a gazdasági visszaesés: mekkora recesszió vár Magyarországra?

Szinte borítékolható a gazdasági visszaesés: mekkora recesszió vár Magyarországra?

Közel fél évvel ezelőtt, a háború kezdetén megindult az esélylatolgatás a recesszió kapcsán. Egy fél év elteltével még mindig nagyon vegyes a kép, de az elmúlt két hónap gazdaságpolitikai változásaival együtt már szinte borítékolható a gazdasági visszaesés. A kérdés csupán annyi, technikai lesz ez vagy egy valódi, fájdalmas kiigazodás. A legrosszabb, hogy erre választ a számok talán csak 2023-ban adnak.

Mit tehet az EKB, hogy elkerüljük az adósságválságot?

Mit tehet az EKB, hogy elkerüljük az adósságválságot?

Kedvezőtlen makrogazdasági környezet alakult ki Európában, hiszen a magas infláció mellett jelentős gazdasági lassulás látszik a régióban. Németország és Olaszország ebben a tekintetben kiemelten fontos, hiszen jelentős gázkitettséggel rendelkeznek Oroszországgal szemben, ráadásul az olasz eladósodottság világszinten is kimagasló GDP-arányosan. Éppen ezért nehéz helyzetben van EKB, amely igyekszik egyensúlyozni az infláció visszafogása és a gazdasági növekedés fenntartása között.

Időbüntetés a tőzsdéken: kegyetlen eseteket mutat a múlt

Időbüntetés a tőzsdéken: kegyetlen eseteket mutat a múlt

Időbüntetés a tőzsdéken az, amikor egy instrumentum hosszú időn át nem tud élete új csúcsára emelkedni. Egyedi részvényekben az amerikai piacon a 2021-es és 2022-es évben rengeteg hosszú időbüntetést láthattunk a 80-90 százalékot zuhanó papírokban. Kilenc hónaposnál hosszabb S&P 500 indexszintű időbüntetés azonban 2009 óta nem volt. Sokan nem is hiszik el, hogy létezhet ilyen, ám a részvénypiaci múlt kegyetlen eseteket tud mutatni.

Tévútra kényszerítenék a szegény országokat, miközben a gazdag világ is a fosszilis energiától függ

Tévútra kényszerítenék a szegény országokat, miközben a gazdag világ is a fosszilis energiától függ

A gazdag világ fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos képmutatása teljes mértékben megmutatkozik abban, ahogy reagált az Oroszország ukrajnai invázióját követő globális energiaválságra. Miközben a vagyonos G7-országok arra intik a világ szegény államait, hogy a klímavédelmi aggályok miatt csak megújuló energiaforrásokat használjanak, Európa és az Egyesült Államok könyörög az arab országoknál, hogy azok növeljék az olajkitermelésüket. Németország pedig újraindítja szénerőműveit, miközben Spanyolország és Olaszország az afrikai gázkitermelést pörgeti fel. Továbbá olyan sok európai ország kérte Botswanát a szénbányászatának fokozására, hogy az afrikai országnak meg kell majd háromszoroznia az exportját.

Mit tanulhatunk a tőzsdei pánikból és a gazdasági visszaesésből? 

Mit tanulhatunk a tőzsdei pánikból és a gazdasági visszaesésből? 

Az első félév rekordesést hozott az amerikai részvénypiacokon, mégis közelebb az esés vége, mint azt elsőre gondolnák a befektetők. A történelem azt mutatja, hogy bár sokan prognosztizálnak további részvénypiaci esést, a történelmi tapasztalatok alapján csak rövidtávon lehet igazuk. Azok a befektetők, akik most kezdenek el bevásárolni, 2-3 éves időhorizonton nem hiszem, hogy tévedni fognak.

Ázsiából pótolhatják a dolgozókat: bérfeszültség és fluktuáció lesz Magyarországon?

Ázsiából pótolhatják a dolgozókat: bérfeszültség és fluktuáció lesz Magyarországon?

Könnyebbé vált harmadik országból, így akár az ázsiai térségből érkező munkavállalók minősített munkaerő-kölcsönzőkön keresztüli alkalmazása. Azon túl, hogy egyes szektorok munkaerőhiánya, valamint a bizonytalan gazdasági kilátások miatt a munkáltatók számára egyre előnyösebb munkaerőt kölcsönözni, az új rendelet akár kedvezőtlen következményekkel is járhat a munkaerőpiacon: a harmadik országból érkező munkaerő miatt növekedhet a bérfeszültség és a fluktuáció.

Így lehet energiát megtakarítani az épületeknél

Így lehet energiát megtakarítani az épületeknél

A 2022 februárjában kirobbant orosz-ukrán konfliktus hatalmas lökést adott az energia-függetlenségre való törekvéseknek az egész világon, de legfőképpen Európában, hiszen sajnálatos módon megmutatta, mi történik a primer-energiahordozók világpiaci árának rakétaszerű megugrásakor, ill. amikor kérdésessé válik, hogy holnap érkezik-e egyáltalán bármi is azon a bizonyos csövön keresztül. Ezek a hatások az elmúlt hetekben, sőt hónapokban nemcsak az állami költségvetésekre és nagyvállalatokra, de a kkv szektorra és magára a lakosságra is közvetlen, rendkívül negatív hatást gyakoroltak. Így vagy úgy, de mindenki érintett, a vállalatok között vannak, akik kénytelenek lehúzni a rolót, mások újragondolják stratégiájukat és vannak, akik állami mentőövért állnak sorban.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Raiszi halálának beláthatatlan következményei lehetnek Iránra és az egész világra
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility