Értesüléseink szerint továbbra sem kapták meg a hálózati csatlakozáshoz elengedhetetlen, annak konkrét feltételeit rögzítő tájékoztatót mindazon napelempark-fejlesztők, akik a csatlakozási stop tavaly májusi kihirdetése után egyedi eljárás keretében nyújtották be csatlakozási igényüket. Ez azt jelenti, hogy egyelőre tovább húzódik több ezer MW-nyi kereskedelmi célú naperőmű-beruházás csatlakozási engedélyezése.
Elképesztően sűrű és eseménydús bő egy héten vagyunk túl a Silicon Valley Bank múlt pénteki becsődölését követően. A technológiai fókuszú startupok egyik legnagyobb hitelező bankjának összeomlása és a kriptopiaci finanszírozás két rendkívül fontos szereplőjének, a Silvergate Capitalnak és a Signature Banknak a bezárása érthető módon benyomta a pánikgombot a globális befektetői közösségnél, elképesztően hektikus mozgásokat láthattunk az európai és az amerikai tőzsdéken. Hol az amerikai szövetségi kormány közbelépésének örülve és az esetleges jegybanki enyhülést vizionálva lőttek ki az indexek, hol a bankcsődök fertőzésétől félve és a 2008-as emlékeket felemlegetve döngölték földbe a börzéket. Semmi sem zárult még le, továbbra is egyedül a bizonytalanság a biztos. Egy ilyen, végletekig fokozott érzelmi közegben úgy véljük, hogy jót tehet a közérzetnek olykor egyet hátra lépni, és megpróbálni egy adaptív megküzdési stratégiával, mondjuk nevetéssel és cinizmussal feldolgozni a helyzetet. Ebben pedig segítséget nyújthat nekünk a tőzsde félhivatalos mémgyára, a WallStreetBets subreddit. Ezen megfontolás mentén kísérletet teszünk a legnagyobbat menő posztokon keresztül narrálni az elmúlt bő egy hét eseményeit, ezzel mintegy bepillatást nyerni azoknak a trédereknek a fejébe, akik egy-egy mémrészvény földbe állásakor "már úgyis elvesztettek mindent", szóval tudnak elbagatellizálva, humorral tekinteni az esetleges összeomlásra.
Felgyorsult a magyarországi háztartási méretű napelemes rendszerek (HMKE-k) összesített beépített teljesítőképességének növekedése 2023 első hónapjaiban, ami nagy valószínűséggel a rezsicsökkentés csökkentéséről, valamint a hálózati visszatáplálás átmeneti felfüggesztéséről szóló tavalyi kormányzati bejelentések után megugrott telepítési igénnyel függ össze. A napelemparkok összesített beépített teljesítőképessége is remekül alakul eközben, a talán itt is várható rekordok azonban rendszerint alaposan tesztelik a villamosenergia-rendszer rugalmasságát, felhívva a figyelmet arra, hogy az időjárásfüggő megújulók felfutásával párhuzamosan szükség van a rugalmassági képesség fejlesztésére is.
Az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás irányítása a tagállamok feladata az Európai Unióban, de most már az egész államszövetséget érintő válsággá duzzadt a munkaerőhiány a szektorban. Az orvosok és ápolók elvándorlása borította fel az unión belüli egyensúlyt, és az érdekvédelmi szervezetek szerint időzített bombaként ketyeg az ellátási válság a legtöbb országban. Magyarországon az egyik legrosszabb a helyzet az uniós jelentések szerint. Bár az Európai Bizottságnak nincs hatalma, már egyre nagyobb a nyomás Brüsszelen, hogy kezelje a problémát.
Már majdnem elfelejtettük, milyen érzés reggel úgy felkelni, hogy a forintért kell aggódnunk, hiszen az utóbbi hónapok sokkal inkább az erősödésről szóltak a magyar deviza piacán. Aztán az amerikai bankcsődök hírére elindult piaci kockázatkerülés bebizonyította, hogy a 18 százalékos irányadó kamat mellett is lehet sérülékeny a magyar deviza, újra meg kellett barátkoznunk a 400-as euróárfolyammal. Valószínűleg a következő napokban kiderülhet, hogy egy néhány napos piaci pánikról van szó vagy valami komolyabb alakul a gazdaságban, ez pedig a forint további sorsát is nagyban befolyásolhatja.
Az elmúlt napok tőzsdei hangulatromlásakor alaposan rácáfolt kritikusaira a bitcoin, miután már több mint 35 százalékot ralizott az árfolyam. A lélektanilag is fontos 25 000 dolláros szint áttörésével pedig nem csak, hogy nyolc hónapos csúcsra ért a jegyzés, de új terület is nyílt a további emelkedés előtt. De minek is köszönhető a mostani emelkedés, és meddig tarthat a lendület?
Az Európai Központi Bank rendkívüli kommunikációs bravúrt hajtott ma végre: kitartottak a korábbi kamatemelési tempó és a beígért monetáris szigor mellett, miközben úgy nyitották ki az ajtót a kamatemelések esetleges leállítása előtt a bankcsődökre reflektálva, hogy a bankrendszer veszélyeiről alig beszéltek. Ezzel azt az érzetet keltették, hogy a bankrendszer stabilitása miatt nem kell aggódni, továbbra is az infláció elleni harcra fókuszál a jegybank. Ennél több nem is kellett most, de a nehézségeket egyelőre csak elodázta a jegybank.
Folytatódik a kötvényalapok menetelése, csak februárban újabb 216 milliárdnyi friss tőkét tettek ide a magyarok. A legnépszerűbbek a rövid kötvényalapok, de ezen belül vonzóak az euróövezeti befektetésekkel bíró alapok is. A friss adatok szerint a hazai befektetési alapok egyre közelebb kerülnek a 10 ezer milliárdos kezelt vagyonhoz, miközben a kötvényalapok vagyona már átlépte a 3000 milliárdos szintet.
Februárban ugyan mérséklődött a magyarországi áramfogyasztás éves összevetésű visszaesésének üteme nagyrészt az enyhe időjárás hatására, de ezzel már megszakítás nélkül sorozatban 9 hónapja tart a negatív folyamat. Egészen a 2008-as gazdasági válságig kell visszatekintenünk ahhoz, hogy ennél hosszabb ilyen időszakot találjunk.
70 évvel ezelőtt halt meg az egykori Szovjetunió legismertebb és leghírhedtebb vezetője, Sztálin, és éppen 80 éve annak, hogy a Vörös Hadsereg megverte a náci Németország haderejét, a Wehrmachtot a sztálingrádi csatában, ami fordulatot hozott az oroszok által csak „Nagy Honvédő Háborúnak” nevezett második világháborúban, és végül német vereséghez és szovjet győzelemhez vezetett. Az évfordulók ismét fókuszba helyezték a néhai szovjet diktátort, akinek népszerűsége és kultusza egyre jobban terjed a putyini Oroszországban. E terjedés láthatóan a Kremlnek sincsen ellenére, ahogy az sem, hogy egyre többen hasonlítják a jelenlegi orosz elnököt Sztálinhoz. Miközben a Nagy Honvédő Háború győztes vezetőjét finom állami hátszéllel rehabilitálják, a több millió ember haláláért felelős diktátor a feledésé lesz, a Szovjetunió bűneivel való szembenézés helyébe pedig a szovjet múlt dicsőítése lép.
Vészhelyzeti mentőövet dobott a Credit Suisse-nek a svájci jegybank, aminek most úgy tűnik, a befektetők is örülnek, a bank jelentős pluszban nyitott ma reggel. Vannak azonban még csontvázak abban a szekrényben és a svájci nagybank elhasznált már pár életet.
A szerdai magyar munkaszüneti nap melletti újabb forintzuhanás 400 feletti euróárfolyamot is hozott átmenetileg, így megnéztük, hogy mit üzen most a technikai elemzés és milyen árfolyam szintekre érdemes rövid távon figyelni. Azt is rögtön hozzá kell persze tenni, hogy az ilyen ideges piaci időszakokban, amikor a hangulati tényezők és az amerikai, illetve európai bankrendszer aktuális hírei rángatják leginkább az árfolyamokat, a technikai elemzés befolyása az árfolyam alakítására gyengül.
Nem kevesebb mint 500 ezer munkavállaló bevonása. Ez a kormány legújabb foglalkoztatási célja. Az elmúlt több mint tíz évben közel 1 millió fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, most pedig mindössze egy-két év alatt vizionálnak félmillió új dolgozót. Ez sokkal gyorsabb növekedés lenne, mint az elmúlt évtizedben látott bővülés, amikor még a hegy derekáról indultunk, a mostani magasságban viszont már „sokkal ritkább a levegő”. Cikkünkben bemutatjuk, hogy van-e esély ennek a célnak az elérésére.
Elképesztő a bizonytalanság a tőzsdéken a Silicon Valley Bank pénteki becsődölése óta, csak úgy kapkodjuk a fejünket, olyan gyorsan változik a hangulat: hol a tovagyűrűző bankválság 2008-at idéző rémképe villan fel a befektetői kollektíva frontális lebenyében, hol nyugtatóként kapkodják be a piaci szereplők a megenyhülő és újabb pénznyomtatásba kezdő jegybank koncepcióját. Ebben a környezetben csak a bizonytalanság a biztos, a tőzsdei félelemindex az egekbe szökött és senki sem tudja igazán, hogy mit várhat a holnaptól, milyen szabályozói lépések jönnek, mit reagál a Fed, hol roggyan meg egy újabb nagybank térde. Egy ilyen miliőben reflexszerűen nyúlnak a régen jól bevált menekülőeszközök felé a befektetők, a mostani sajátos környezetben pedig arra is van esély, hogy a bitcoin végre bizonyítsa a "digitális aranyként" betöltött szerepét.
Valóságos bombaként robbant a hír múlt héten Amerikában, hogy a 16. legnagyobb pénzintézet, a Silicon Valley Bank a betétkivonási hullámot követően működési problémákkal küzd. Nem sokkal később a bank végleg csődöt jelentett, ám akkor még kevesen gondoltuk, hogy ezt követően tovább sokasodhatnak a bankszektort érintő problémák és bizalmatlanságok. A Fed és az amerikai kormány beavatkozásának köszönhetően ugyan sikerült megfékezni a szélesebb körű pénzügyi fertőzést, de az elemzőket és a hitelminősítőket továbbra is aggasztják a problémák, csakúgy, mint a befektetőket, akik az elmúlt napokban széles körben kezdtek szabadulni nem csak a regionális bankok, hanem a nagyobb pénzintézetek részvényeitől is világszerte.
Kiadta a részletes, budapesti újlakáspiacra vonatkozó adatait az ELTINGA, így a Budapesti Lakáspiaci Riport legfrissebb számai alapján megnéztük, hogy a fővárosi kerületekben mennyibe kerül ma egy új lakás. Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, a jelenlegi átlagos négyzetméterár Budapesten 1,43 millió forint, ami mögött most is hatalmas kerületi különbségek vannak. Nézzük, hol, mennyibe kerül ma egy átlagos új építésű lakás!
Az infláció féken tartása nem a Gazdasági Versenyhivatal dolga, de felmerül a kérdés egy ilyen inflációs helyzetben, hogy maradhat-e passzív a hivatal. Álláspontom szerint nem maradhat passzív - jelezte egy keddi háttérbeszélgetésen Rigó Csaba Balázs, a hatóság elnöke. Ezzel van összefüggésben, hogy a GVH az elmúlt időszakban két gyorsított ágazati vizsgálatot is indított az élelmiszerek piacán, melynek keretében bizonyos termékkörök és gazdasági szereplők árgyakorlatát ellenőrzik, olyan eszközökkel például, mint a hajnali rajtaütés.
Az Európai Központi Bank eddigi leghatározottabb kamatemelési ciklusa közepén van, amelynek egy következő állomása a most csütörtöki ülés. Legalábbis az lett volna, az amerikai bankcsődök ugyanis alapvetően megkérdőjelezték a kamatkilátásokat mind Európában, mind az USA-ban. Az EKB-nak eddig sem volt nehéz dolga, az eddigi leghatározottabb kamatemelés sem éreztette még ugyanis hatását a makacs inflációval szemben. A pénzügyi rendszer kockázatai óhatatlanul megjelenítik a jegybank rémálom-szcenárióját, amelyben választania kell az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás között. Szerencsére ez ma csak egy lehetőség, nem is a legvalószínűbb - de az biztos, hogy a további kamatemelések terén már egy újabb fontos szempontra kell figyelemmel lennie a jegybanknak.
A közös agrárpolitika (KAP) uniós kifizetéseinél is problémák vannak a magyar összeférhetetlenségi szabályokkal és közbeszerzésekkel az Európai Számvevőszék jelentése szerint. A KAP-pénzeket nem függesztették fel a jogállamisági eljárás részeként, így rossz előjel, hogy itt is problémákat azonosított az Európai Számvevőszék.
Az elmúlt évtizedben érdemben nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, ami a gazdasági növekedés motorja volt. Egyre inkább úgy tűnik, hogy ez a növekedési modell már nehezen tartható fent, hiszen nagymértékben csökkent a munkaerőpiacra bevonhatók száma. A problémára megoldást jelentene a népesség képzettségi szintjének emelése, ez ugyanis elvezethetné az országot egy magasabb jövedelmi szintre, az elmúlt években azonban elakadt a fiatal diplomások arányának emelkedése. Közgazdászok szerint a képzettségi szint emelése egy járható út lenne a közepes jövedelem csapdájának elkerülésére, a kormány azonban úgy tűnik, hogy a munkaerőállomány tovább növelésében látja a kiutat.