385 és 400 forint közötti euróárfolyamra számít az év hátralévő részében a K&H vezető elemzője, az infláció 2024 végére 5,0%-ra gyorsulhat. Az alapkamat 6,25%-on zárhatja az évet Németh Dávid szerint, az idei gazdasági növekedés pedig várhatóan nem fogja meghaladni a 2,5%-ot. A közgazdász a bank szegedi sajtóútján tartott előadást a makrogazdasági kilátásokról.
Egyszerre sújtja a követeléskezelőket az extraprofitadó, a magas kamatkörnyezet és az adatvédelmi szigor. A megbízásos követeléskezelés régóta marginális üzlet, a követelésvásárlások frontján pedig évek óta csekély a kínálat nemteljesítő hitelekből. Volt tehát miről beszélgetnünk a növekedési kilátásokat boncolgatva Felfalusi Péterrel, az Intrum vezérigazgatójával, akit a magyarok fizetőképessége mellett először is a cégcsoport körüli fordulatos fejleményekről kérdeztünk.
Hétfőn este megjelent a végleges feltételeket tartalmazó felhívás a július 1-jén induló új Otthonfelújítási Programhoz, amely energetikai korszerűsítésre lesz igényelhető az 1990. december 31-e előtt használatba vételi engedélyt kapott családi házakra. A felhívás további újdonságokat tartalmaz a kormány napközbeni közleményéhez képest, ezért az alábbiakban összefoglaljuk a program tudnivalóit a friss részletekkel együtt.
A jelenlegi szabályozás szerint június 30-án véget ér a jelzáloghitelek kamatstopja. Az intézkedés eddig 300 ezer háztartást óvott meg a magasabb kamatkörnyezet hatásaitól, a bankszektornak pedig több mint 400 milliárd forintjába került. Nagy Márton miniszter beszélt már az újabb meghosszabbításról, de az erről szóló jogszabály még mindig nem jelent meg. A BUBOR még mindig 7% közelében jár a bevezetéskori 2%-kal szemben, az érintett hiteladósok eloszlása alapján viszont szerencsére viszonylag kevesen vannak most már azok, akiket elviselhetetlen sokként érne a kamatstop hirtelen kivezetése.
UPDATE: június 20-án végül bejelentette a kormány a kamatstop meghosszabbítását december 31-éig.
Július 1-jén indul az új otthonfelújítási hitelprogram az OTP, az MBH és a Gránit Bank MFB Pontként üzemelő bankfiókjaiban az 1990 vége előtt használatba vett családi házak energetikai korszerűsítésére. A hitel a korábban tervezett 8 év helyett akár 12 évre felvehető, így a törlesztőrészlet mindössze 14-25 ezer forint lehet. További változás, hogy sokak kérésére hőszivattyús fűtés kiépítésére, fa szerkezetű nyílászárók beszerelésére és kőzetgyapot hőszigetelésre is igénybe vehető lesz. A legfeljebb 7 millió forintnyi korszerűsítési számlára elszámolható program minimális önrésze 1 millió, vissza nem térítendő támogatási része járástól függően változatlanul 2,5-3,5 millió forint lehet, a maradék 2,5-3,5 milliót kell kamatmentes hitelként törleszteni.
Az alacsonyabb jövedelműek 6,7%, a magasabb jövedelműek 6,2% környéki kamatokkal tudnak most lakáshitelt felvenni a magyar bankoknál. Ez 10 millió forintonként 76 ezer, illetve 73 ezer forintos törlesztőrészletet jelent egy 20 éves lakáshitel esetében. Év eleje óta néhány kisebb változástól eltekintve gyakorlatilag beragadtak a lakáshitelkamatok a 6-7% közötti sávba, és a hozamkörnyezet alapján nem érdemes mostanában alacsonyabb kamatokra várni. Egyre nagyobb az esélye, hogy az év nagy részét ebben a 6-7%-os sávban töltik a lakáshitelek.
Öt éve, 2019. július 1-jén indult el a babaváró hitel. Idén júliusban jár le tehát a gyermekvállalásra megszabott ötéves határidő azok számára, akik az elsők között igényelték a kamatmentes kölcsönt. Akiknél nem teljesült a gyermekvállalás, azoknak 120 napon belül vissza kell fizetniük a már igénybe vett kamattámogatást, és magas kamatozású kölcsönné alakul a hitel, ami jelen állás szerint a havi törlesztőrészlet duplázódását fogja jelenteni. Hogy hányan lehetnek az érintettek, arról az MNB adott tájékoztatást nemrég, a napokban pedig egy halvány reménysugárnak kinéző törvénymódosítást is elfogadott a parlament.
Még soha nem volt ekkora a magyar bankok nyeresége – járta be a hír a médiát az elmúlt hónapokban, az adatok közzététele napján mi is beszámoltunk a tavalyi 1451 milliárdos szektorszintű profitról, amely kimagasló, 21%-os tőkearányos megtérülést jelentett. Már akkor felhívtuk a figyelmet a jobbára felfelé torzító egyedi hatásokra, majd azóta több piaci figyelemfelhívás is napvilágot látott arról, hogy ezek nélkül nem is számít magasnak a bankok megtérülése. Mostani cikkünkben arra a következtetésre jutunk, hogy a megtérülés alacsony vagy magas voltának a megítélése nagyon nem egyértelmű: elsősorban attól függ, meddig merészkedünk el a bankok nyereségének a részekre bontásában.
Az egész Európai Unión belül nálunk a legkisebb a háztartások lakáshitel-tartozása, a GDP-arányos lakossági eladósodottságban pedig az utolsó előtti helyen állunk. Végre egy jó hír – gondolhatják sokan, csakhogy az alacsony hitellel való ellátottság a lakossági kilátások bizonytalanságáról, a magyar hitelpiac fejletlenségéről árulkodik, még ha rövid távon vannak is biztató jelek. A lakáshitelek kétharmadát a legmagasabb jövedelmű egyötöd veszi fel Magyarországon, a babaváró hitelnél viszont csak egyharmad ez az arány, ami arra utal, hogy a hitelek „demokratizálása” egy kitörési pont lehetne a híresen alacsony magyar hitelpenetráció növelésére.
Izgalmas jelenségre figyelt fel a Portfolio az utóbbi hetekben: az MNB statisztikáiban utólag 970 milliárd forinttal felfelé módosították a háztartások külföldi megtakarításainak összegét 2023 végére vonatkozóan. Megkérdeztük a jegybankot, mi áll a háttérben, és mint kiderült, olyan adatrevíziók zajlanak, amelyek alapjaiban írhatják át azt, amit a külföldi megtakarítások képzésének a mértékéről, annak időbeni változásairól tudni vélünk.
Áprilisban már több mint 6700 lakáshitel-szerződést kötöttek Magyarországon 121 milliárd forint összegben, és ebből 85 milliárd piaci kamatozású volt – derült ki kedden. Most megnéztük, mégis mit tudnak azok a lakáshitelek, amelyek ennyire népszerűek, hiszen 2022 júniusa óta nem látott csúcsokat látunk a hitelpiacon. Február óta nem sok változás történt a lakáshitel-kamatokban, most június elején annyi, hogy az UniCredit Bank kamatot emelt, az MBH Bank viszont kamatot csökkentett, így helyet cseréltek más bankokkal a listákon. A 7,3%-os önkéntes lakáshitel THM-plafon továbbra is érvényben van, hosszabb távon azonban a Magyar Nemzeti Bank szerint negatív következményei lehetnek.
Rekordprofitot mutatott ki az MNB a bankrendszerben: 499 milliárd forintos adózott banki nyereségre még soha nem volt példa az első negyedévben. A külföldről kapott osztalékok nélkül viszont nem volt kiugró a szektor megtérülése, és az osztalékbevételek mellett az extraprofitadó lefelezése is kellett az új csúcs eléréséhez. A kamatkörnyezet csökkenése eközben már látszódik a kamateredmény visszaesésében, és ez fokozni fogja a nyomást a banki jövedelmezőségen.
16 milliárd forintos nyereséggel és 8,6%-os díjbevétel-növekedéssel zárták az első negyedévet a magyar biztosítók, a körülményekhez képest mindkettő tűrhetőnek számít. Az MNB friss adatai szerint tovább szűkült a pótadó által sújtott egyszeri díjas életbiztosítások piaca, a lakossági vagyon- és felelősségbiztosítások pedig nem úszták meg az inflációkövető drágulást, a biztosítók idén ezzel az eredményüket is javíthatják.
Felrobbant a lakossági hitelezés az év első hónapjaiban Magyarországon. Áprilisban már több mint háromszor annyi lakáshitelt vettek fel a háztartások, mint egy évvel korábban, pedig a kamatok 6% fölött ragadtak. A lakáshitelek 121 milliárd forintos havi új kihelyezése csaknem kétéves csúcsot, a személyi kölcsönök 68 milliárdja pedig történelmi rekordot jelent, miközben a lakossági betétállomány stagnált. Az év eddig legerősebb hónapját produkálta a vállalati hitelezés is, a vállalati betétállomány pedig már 11%-kal nőtt egy év alatt.
A bankok erős, a biztosítók gyenge évet zártak 2023-ban a május 31-éig megjelent éves beszámolóik alapján, legalábbis jövedelmezőségi szempontból. A bankokat elsősorban a jegybanktól kapott kamatbevételek hizlalták, de ha korrigálunk az átmeneti tételekkel, így sem volt náluk kiugró a tavalyi megtérülés. A biztosítók eredményét a különadók és viharkárok tépázták meg, így még a nagyok közül is többen veszteséget jelentettek, miközben kellemes meglepetés is akad.
Harmadik egymást követő évben volt veszteséges tavaly a Magyar Nemzeti Bank: 1763 milliárd forintos mínusszal zárta 2023-at. A rekordszintű veszteség oka egyszerű: az infláció leküzdésére alkalmazott magas kamatlábak miatt nettó 1643 milliárd forintnyi kamatot fizetett ki tavaly a jegybank, döntő részben a kereskedelmi bankok felé. A pénteken közzétett éves jelentés alapján -1855 milliárd forinttal most először negatív tartományba került az intézmény saját tőkéje, ám ez az idei költségvetést nem kell, hogy terhelje: a jegybanktörvény őszi módosítása értelmében csak „hosszabb idő” után kell az MNB saját tőkéjét a jegyzett tőkének megfelelő 10 milliárd forintos szintre feltornázni.
Mintegy 90 hazai cég vette igénybe a magyar gazdaságtörténet egyetlen valamire való, széleskörű vállalati kötvényprogramját, amelyben 2019 közepétől 2022 elejéig összesen 1550 milliárdnyi jegybanki, és nagyjából ugyanennyi banki forrást vontak be a vállalatok. Jellemzően 10 évre adósodtak el a kötvénykibocsátók, de már kezdetben sejteni lehetett, hogy nem mindegyük számára lesz fáklyásmenet az adósságtörlesztés, ráadásul időközben egy recesszión is átesett a magyar gazdaság. A tőketörlesztések még szinte el sem kezdődtek, de az egyik hitelminősítő értékelése alapján már veszélyzónába került mostanra több cég is a Növekedési Kötvényprogram résztvevői közül, őket a korai beváltás és ezzel a likviditás elvesztésének a kockázata fenyegeti.
A bankszektor átlagát jelentősen meghaladó mértékben, 14,5%-kal gyarapodott az elmúlt egy évben az MBH Bank hitel- és 18%-kal a betétállománya, ezen belül kiemelkedett az első negyedév, amelyben először jelentek meg a Fundamenta mérlegtételei a teljes csoport számai között. A lakáskassza nélkül számított számviteli nyereség 49,1 milliárd, a korrigált adózott eredmény 79,3 milliárd forint lett, utóbbi 13%-kal elmarad a tavalyi első negyedévestől, miután a kamateredmény már csökkent.
A tavalyinál lassabban, de még mindig két számjegyű mértékben nőtt az első negyedévben a CIG Pannónia: adózott eredményét 59%-kal, díjbevételét 14%-kal növelte az első negyedévben a biztosító – derült ki a csütörtök reggel közzétett gyorsjelentésből. A növekedés motorjai a banki és az alternatív értékesítési csatornák voltak, amelyek 20% körüli mértékben növelték értékesítési teljesítményüket, termékportfólió szinten pedig a unit-linked életbiztosítások, a vállalati vagyonbiztosítások és a csoportos baleset- és egészségbiztosítások húzták felfelé a bevételeket. Az alacsony bázisról növekvő nem-életbiztosítási üzletág bevételi dinamikája elmaradt most az életbiztosításitól.
Egy éve már, hogy Nagy Márton miniszter kijelentette: 1300 milliárd forinttal kell növelniük a bankoknak az állampapír-állományukat, cserébe a felére csökkenthetik az extraprofitadójukat. A tavaly még 200 milliárd feletti extraprofitadó idén le is feleződött, ám a bankok nemhogy növelték volna, 400 milliárddal még csökkentették is állampapír-állományukat. Utánajártunk, hogy fordulhatott ez elő.
Azok, akik jobban megnézik az IB költségeit, rájönnek, hogy nem olyan könnyű árazási csomagot választani. Persze...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! 5%-ban maximalizálják a lakáshitelek THM-jét! A kormány megint nagyot...
A teherhajók, a szonárrendszerek, a szeizmikus felmérések, a katonai gyakorlatok és a víz alatti építkezések mind...
Az egyik hazai nyugdíjpénztár az összes versenytársát lepipálja - legalábbis abban a versenyben, hogy átlagosan...
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer jelentése... 
Az adatkezelő személyének változásával járó jogügyletek ("eszközértékesítések") során gyakran merül fel...
Ha az adatok mögé nézünk, már messze nem olyan szép a kép.
Közel 90 éves cég megy csődbe?
A Checklistben Kókai Ádám meteorológust kérdeztük.
