Kihirdették a felsőoktatási ponthatárokat; ilyenkor nemcsak az albérletek piaca pezsdül fel, hanem a lakásvásárlás iránt is nagyobb az érdeklődés, amit a szülők többsége jórészt hitelből tud fedezni gyermeke számára. Örökzöld kérdés, vegyünk vagy béreljünk – alábbi számításunk erre ad választ reális feltételezésekkel élve, kizárólag pénzügyi nézőpontból.
Egyszerűen nem söpörhetők szőnyeg alá a magyar biztosítási ágazat szereplőnek a kihívásai - mondta a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. elnök-vezérigazgatója a társaság hétfői sajtóeseményén, részletesen ismertetve a biztosítói és biztosításközvetítői szektor nehézségeit, kiemelten az extraprofitadót, amelyet szerinte optimalizálni kell. Beszélt Keszthelyi Erik az általuk elindított Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége első eredményeiről és kérdésünkre a Hungarikum új online lába, a biztositasipiac.hu lakásbiztosítási kampányban elért számairól is. A szakember a Portfolio szeptember 17-ei Future of Finance 2024 konferenciáján is előadást tart, érdemes mielőbb regisztrálni a teljes pénzügyi szektort megmozgató szakmai rendezvényre.
Aki jogosult rá, annak számára a 11 millió forintig felvehető kamatmentes babaváró hitel, az 50 millióig felvehető, legfeljebb 3%-os kamatozású CSOK Plusz vagy a 15 millió forintig felvehető 3%-os falusi CSOK-hitel verhetetlen ajánlatnak számít. Most azonban megnéztük azt is, mi van azokkal, akik ezekre nem jogosultak: milyen kamatokat és törlesztőrészleteket ajánlanak a kereskedelmi bankok az ő számukra, illetve azoknak, akik az említett lehetőségekhez képest tovább nyújtózkodnának? Bemutatjuk a legkedvezőbb piaci kamatozású lakáshiteleket és személyi kölcsönöket.
Több mint egy éve már, hogy Nagy Márton miniszter kijelentette: 1300 milliárd forinttal több állampapírt kell venniük a bankoknak, cserébe a felére csökkenthetik az extraprofitadójukat. A tavaly még 200 milliárd feletti extraprofitadó idén le is feleződött, ám a bankok mindössze átrendezték az állampapír-portfóliójukat, az erről szóló rendelet szövege alapján ugyanis ez is elegendő volt hozzá. A kormány ezt mintha zokon vette volna, és július elején visszamenőleg is a teljes állomány növelését írta elő a bankoknak, ellenkező esetben nem felezhetik le az idei adójukat. Most úgy néz ki, a bankok jó része nem is fogja, mert ennyi állampapírt idén már nem éri meg vásárolniuk, inkább adóznak. Ha így lesz, döntésükkel idén inkább a költségvetés, jövőre viszont ők maguk járhatnak jobban.
2026 középéig adott haladékot a kormány nemrég azoknak a babaváró hiteles házaspároknak, akiknek nem sikerül teljesíteniük a kamatmentességhez szükséges gyermekvállalást öt éven belül. Ez látszólag jó hír, van azonban egy nagy hátulütője is azok számára, akiknél továbbra sem jön a baba: a kamattámogatás szabályait változatlanul hagyta a kormány, és épp egy olyan időszakra esik az akár kétéves haladék, amikor a hozamkörnyezettel együtt a kamattámogatás és a büntetés is nagyon megugorhat. Hét év után tehát rosszabb lehet a helyzet, mint öt év után, ami ellen mielőbbi végtörlesztéssel lehet védekezni. Mutatjuk a számokat.
6,75%-ra csökkent tegnap az alapkamat, és 6,5% a tízéves állampapír referenciahozama. Ilyen körülmények között összetehetik a két kezüket azok, akik 6-7% közötti kamattal jutnak lakáshitelhez, hiszen azon a kamatszinten vehetnek fel kölcsönt, mint maga az állam. Márpedig a hitelfelvevők többsége meg tudja ezt tenni, köszönhetően a bankok közötti versenynek. Megnéztük, mit üzen a múlt azoknak, akik mégsem szeretnének lakáshitelt felvenni, mert túl magasnak találják a 6% feletti piaci lakáshitelkamatokat; kereken egy évtizeddel ezelőtt ugyanis ugyanazon a szinten tartózkodtak a hitelkamatok, mint ma. Jó híreink vannak számukra.
A tranzakciós illeték augusztus 1-jei megemelése és októberi 1-jei kiterjesztése előtt olyan cikk jelent meg hétfőn az MNB honlapján, amely nagymértékű díjemelések helyett az elektronikus fizetések használatának az ösztönzésre, az ingyenes átutalások elterjesztésére és mértékletes díjemelésre szólítja fel a bankokat. A jegybanki szakértők cikkében bravúros módon nem szerepelnek olyan kifejezések, mint adó, illeték vagy kormány.
Tíz év alatt a másfélszeresére nőtt a kötelező biztosítással közlekedő gépjárművek száma Magyarországon, csak személygépkocsiból 4,3 millió biztosított jármű fut az útjainkon. A károk gyakorisága egyre kedvezőbb: tavaly a gépjárművek 2,2 százalékát érte olyan kár, amit bejelentettek a biztosítónak, ez a Covid legkevésbé forgalmas időszakához hasonló alacsony szám. A kárinfláció viszont tombol: az átlagos kár nagysága csaknem megduplázódott tíz év alatt, miközben a biztosítási díjak a 23%-os adó megjelenésével együtt is „csak” másfélszeresükre, az utóbbi időben az infláció alatt emelkedtek. Nem a biztosítók szedték meg tehát magukat a kedvező baleseti statisztikákon: tavaly mindössze 4 milliárdot kerestek a kgfb-n, és 123 milliárd ment a károkra, miközben az állam több mint 50 milliárd forintot szedhetett be adóként a kötelező biztosításokból.
Miután az OTP Bank július 1-jével megemelte a kamatait, sokan hasonló lépést vártak a többi banktól is, de egyelőre nem drágultak meg tömegével a lakáshitelek. A 7,3%-os önkéntes THM-plafon megszűnése és a szinte minden piaci várakozást felülmúló lakossági kereslet egyaránt indokolná a drágítást, a bankok közötti éles verseny és a hozamok újbóli csökkenése viszont éppen ellenkezőleg hat. Érdemi és pláne tömeges kamatcsökkenésekre viszont továbbra sincs nagy esély, ezért nem éri meg várni a lakáscél megvalósításával a hitelkamatok miatt. Mutatjuk a bankok aktuális ajánlatait.
A kormány eredeti terveihez képest négyhetes csúszással, július 1-jén, hétfőn elindul az új Otthonfelújítási Program, amelyben legfeljebb 6 millió forintra lehet pályázni. A programban húszezer, 1991 előtti használatba vételi engedéllyel rendelkező családi ház legalább 30%-os energiahatékonyság-növelése valósulhat meg 108 milliárd forintnyi uniós forrásból. 10 pontban foglaljuk most össze, mire érdemes odafigyelniük a kérelmezőknek.
2024. június 30-ával véget ért volna a már felvett jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstop, de a kormány a múlt héten meghosszabbította az intézkedést december 31-éig, így az érintetteknek az év második felében sem kell jelentős törlesztőrészlet-emelkedésétől tartaniuk. Véget ért viszont az önkéntes banki THM-plafon, így az újonnan elérhető piaci kamatozású lakáshiteleknél drágulás várható, ez rossz hír azoknak, akik a következő hónapokban kölcsönből vásárolnának lakást.
Május végén Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt kérte a bankoktól, hogy június 30-áig tartsák fenn az újonnan felvehető lakáshitelek önkéntes THM-plafonját, amely az utóbbi időben 7,3%-ban maximálta a lakáshitelek hiteldíját. Az OTP Bank az első adandó alkalmat kihasználva lakáshitelkamatai emeléséről döntött július 1-jével.
Fennállásának első öt hónapjában 6000 kérelem érkezett be a bankokhoz a január 1-jén elindult CSOK Pluszra 160 milliárd forint összegben, átlagosan 26 millió forintot igényeltek a házaspárok – jelentette be mai sajtótájékoztatóján Hornung Ágnes államtitkár. Időarányosan jól áll tehát a kedvezményes hitelprogram az egész évre jelzett korábbi, 12 ezer darabos szerződésszámról és több mint 300 milliárd forintos igénybevételről szóló várakozások teljesítésében. Ismertette a falusi CSOK számait is az államtitkár: az adatok alapján a megemelt összegű támogatás iránt a viszonylag gyenge tavalyi évihez hasonló az érdeklődés.
Két évvel ezelőtt, amikor a háború kitört, az infláció meglódult és már a járvány miatt bevezetett moratóriumok nagy része is véget ért, arra számított a magyar bankszakma, hogy hét év után először újra egy jelentős bedőlési hullám veszi kezdetét a lakossági hiteleknél, és 2024-ben fogjuk elérni az új, az előzőnél persze alacsonyabb nemteljesítési csúcsot. Ma 2024-et írunk, de a várt portfólióromlásnak nyoma sincs, ami persze nem jelenti azt, hogy ne lennének figyelmeztető jelek, mutatjuk a számokat.
Hosszú évek tapasztalatai alapján nyáron költenek a legtöbbet a magyarok, legalábbis ha a személyi kölcsönök igénybevétele alapján mérjük ezt. Idén ráadásul úgy megyünk bele a nyárba, hogy még soha nem indult ilyen erősen az év a személyikölcsön-piac szempontjából. Megnéztük, most milyen ajánlatokkal csábítják a bankok azokat, akiknek 1. a lakáshitelekénél jóval kisebb összegre van szükségük, 2. gyorsan és egyszerűen hitelhez szeretnének jutni, és 3. ehhez nem terhelnék meg jelzáloggal a lakásukat.
A mesterséges intelligencia jelenleg még csak mintakövető: adatalapon utánozza az emberi gondolkodást, de intuícióra nem képes. A tisztán adatalapú fejlesztés zsákutca; az emberi gondolkodás sajátosságainak, megkötéseinek a beépítésével lehetne az AI-t továbbfejleszteni – mondták a Szegedi Tudományegyetem kutatói a K&H Bank sajtóútján.
385 és 400 forint közötti euróárfolyamra számít az év hátralévő részében a K&H vezető elemzője, az infláció 2024 végére 5,0%-ra gyorsulhat. Az alapkamat 6,25%-on zárhatja az évet Németh Dávid szerint, az idei gazdasági növekedés pedig várhatóan nem fogja meghaladni a 2,5%-ot. A közgazdász a bank szegedi sajtóútján tartott előadást a makrogazdasági kilátásokról.
Egyszerre sújtja a követeléskezelőket az extraprofitadó, a magas kamatkörnyezet és az adatvédelmi szigor. A megbízásos követeléskezelés régóta marginális üzlet, a követelésvásárlások frontján pedig évek óta csekély a kínálat nemteljesítő hitelekből. Volt tehát miről beszélgetnünk a növekedési kilátásokat boncolgatva Felfalusi Péterrel, az Intrum vezérigazgatójával, akit a magyarok fizetőképessége mellett először is a cégcsoport körüli fordulatos fejleményekről kérdeztünk.
Hétfőn este megjelent a végleges feltételeket tartalmazó felhívás a július 1-jén induló új Otthonfelújítási Programhoz, amely energetikai korszerűsítésre lesz igényelhető az 1990. december 31-e előtt használatba vételi engedélyt kapott családi házakra. A felhívás további újdonságokat tartalmaz a kormány napközbeni közleményéhez képest, ezért az alábbiakban összefoglaljuk a program tudnivalóit a friss részletekkel együtt.
A jelenlegi szabályozás szerint június 30-án véget ér a jelzáloghitelek kamatstopja. Az intézkedés eddig 300 ezer háztartást óvott meg a magasabb kamatkörnyezet hatásaitól, a bankszektornak pedig több mint 400 milliárd forintjába került. Nagy Márton miniszter beszélt már az újabb meghosszabbításról, de az erről szóló jogszabály még mindig nem jelent meg. A BUBOR még mindig 7% közelében jár a bevezetéskori 2%-kal szemben, az érintett hiteladósok eloszlása alapján viszont szerencsére viszonylag kevesen vannak most már azok, akiket elviselhetetlen sokként érne a kamatstop hirtelen kivezetése.
UPDATE: június 20-án végül bejelentette a kormány a kamatstop meghosszabbítását december 31-éig.
Régen nagyon rossz volt, minden vagyon a kiváltságos kevesekhez vándorolt, a királyok és földesurak dőzsöltek,...
A napokban nagyon sok Youtube hirdetést kaptam, amiben egy humanitárius katasztrófa nevében kérték a hozzájárulásom....
Az ESG tanácsadói akkreditációt szabályozó rendeletek után nem sokkal, augusztus közepén jelent meg az ESG beszámoló... 
Letört a 72800-as szint, ami értelmezésemben azt jelenti, hogy immár sokkal nagyobb az esélye a déli irányú mozgásnak...
Év végéig öt új pályázat, véglegessé vált a K+F pályázati menetrend. Minden lényeges pályázatról lehullott... 
Közép-Európa országainak gazdasága akkor tud tovább erősödni, ha részben eltérő geopolitikai és gazdasági megközelítések...
Rekord magas volt a hiány most augusztusban.
Dénes Ferenc sportközgazdász és Karakas Ádám, a BCG partnere a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
Óriási tüntetések zajlanak az országban, a tűzszünet pedig csak nem akar összejönni.
