Nem megalapozottak azok a kritikák, miszerint a kormány választási költségvetést készített 2026-ra - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Kisgergely Kornél, a Nemzetgazdasági Minisztérium nemrégiben kinevezett államháztartásért felelős államtitkára, aki a jövő évi büdzsé korai elfogadásának előnyeiről is beszélt lapunknak. Úgy fogalmazott, hogy a kész büdzsét már be tudják mutatni a fontosabb piaci szereplőknek, és már beszéltek két jelentős hitelminősítővel is, többek között a költségvetési folyamatokról. Azt elismerte az államtitkár, hogy már az idei évben reagálni kellett a fejleményekre, jelentős zárolásra került sor 2025-ben emiatt, de a fontosabb bevételi tételek alakulásával nincs gond. A háztartásoknak nyújtandó komoly támogatásokhoz pedig nagy reményeket fűz a minisztérium, az így kialakuló, tartósan magasabb nettó jövedelmek hatása ugyanis előbb-utóbb lecsapódik a magyar gazdaságban, és ezáltal az államkasszában is.
Egyetlen európai ország sem költött annyit 2024-ben kamatokra, mint Magyarország, több százmilliárd forintjába került a költségvetésnek az, hogy a lakossági befektetőknek a piacinál magasabb kamatot fizetett. Ennek vannak előnyei is, hiszen a kifizetett összeg az országban maradt, a fogyasztáson és a megtakarításokon keresztül élénkítette a gazdaságot. Ugyanakkor valószínűleg a kormány is kezdi belátni, hogy ez nem ér meg minden pénzt, hiszen nemrég már Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is arról beszélt, hogy a legfontosabb az adósság minél olcsóbb finanszírozása, nem pedig a hatalmas lakossági kamatok kifizetése.
Az Egyesült Államokat újra fenyegeti az államcsőd réme: a pénzügyminiszter figyelmeztetése szerint a kormány már augusztusban kifuthat a működéshez szükséges készpénztartalékból, ha a Kongresszus addig nem emeli meg vagy nem függeszti fel az adósságplafont – számolt be az ABC News. A kongresszus költségvetési hivatala szerint már szeptemberben fizetésképtelenné válhat a világ legnagyobb gazdasága. A Committee for a Responsible Federal Budget elnöke is figyelmeztet, hogy fenntarthatatlan a helyzet.
Most látszik igazán, hogy mit okozott a 2025 év eleji hatalmas állampapír-pénzeső: a PMÁP-kamatfizetések közepette viszonylag enyhén, névértéken 26,9 milliárd forinttal nőtt háztartások állampapír-állománya. Az első hónapok nagy nyertesei a befektetési alapok, a lakosságra fókuszáló szegmens idén 465 milliárd forintnyi növekedést könyvelhetett el. Az adósságszerkezet is átalakult az első negyedévben: csökkent a lakossági kézben lévő államadósság részaránya, két szektor azonban kisangyalként vásárolta a magyar állampapírokat. A banki állampapír-állomány névértéken számolva idén 1573 milliárd forintos nettó növekedést produkált, míg az extraprofitadó-felezés szempontjából releváns november végi állapothoz képest 2462 milliárd a növekedés, így jó eséllyel sikerülhet az extraprofitadó-felezés. A biztosítói és pénztári szektor az első negyedévben nettó 132 milliárd forintnyi névértékes állománynöveléssel állt be a sorba.
A minden várakozásnál rosszabb magyar GDP-adat tudatosította a többször beígért növekedési fordulat újbóli késlekedését, akár teljes elmaradását. Az újraiparosítás jegyében kifejlesztett gazdasági szerkezetben a GDP fenntartható, természetes növekedési üteme immár valahol a másfél és kettő százalék közé esik. Az idei növekedés azonban talán még ezt a szintet sem éri majd el.
Rosszabb a 2025-ös gazdasági teljesítmény, emiatt elcsúsznak a bázisfolyamatok, kedvezőtlenebbek a 2026-os növekedési kilátások, rendkívül alacsony az általános tartalék, az uniós forrásokkal kapcsolatban jelentősek a bizonytalanságok, furcsa a jövő évi béremelkedési várakozás, két beépített (vagyonkiadások és védelmi tartalék) akna is van, ráadásul a korai költségvetés-elfogadásból fakadó kockázatokat csak tovább fokozza a jelenlegi vámháborús helyzet - így lehet összefoglalni a Költségvetési Tanács vasárnap késő este, a 2026-os költségvetésről kiadott véleményének főbb üzeneteit. A Horváth Gábor KT-elnök, Varga Mihály jegybankelnök és Windisch László számvevőszéki elnök által jegyzett dokumentum szerint komoly veszélyek övezik az államadósság csökkentését is. Mindezektől függetlenül a Tanács ezúttal sem tartotta indokoltnak az egyet nem értés jelzését. Mutatjuk a 28 oldalas KT-vélemény legfontosabb érdekességeit, és a jövő évi költségvetés legérdekesebb bevételi és kiadási tételeit.
A korai költségvetési tervezés bevált gyakorlat, bár az idei évben a hiány a tervezettnél magasabb lehet, részben a rezsitámogatások és a bírságok miatt. A nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága nem kizárólag gazdasági, hanem demográfiai és családpolitikai kérdés. Magyarország uniós tagsága alapvető gazdasági érdek, Ukrajna gyors csatlakozása viszont irreális. A 2026-ra tervezett családtámogatási lépések nem jelentenek választási osztogatást, az egészségügyi kiadások pedig reálértéken is jelentősen nőttek az elmúlt másfél évtizedben – mondta el az Indexnek adott interjújában Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium leköszönő államháztartásért felelős államtitkára, aki május elsejétől a Magyar Nemzeti Bankban folytatja pályafutását.
A Költségvetési Tanács egyelőre nem hozta nyilvánosságra véleményét a 2026-os költségvetésről, pedig a kormány már múlt csütörtökön benyújtotta a tervezetet. Információink szerint a testület dolgozik az értékelésen, így döntésük legkésőbb vasárnapig várható, mivel eddig kell törvény szerint állást foglalniuk. Közben a költségvetés makrogazdasági alapjai is megváltozhattak, azonban a kormány a friss GDP-adatok ellenére sem módosítja a korábbi, március végén kiadott előrejelzést.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy miért nem bíznak az emberek a saját kormányaikban, az állam működésében, mekkora problémát jelent a magas államadósság az egyes országokban, és képesek-e az országok alkalmazkodni a technológiai és gazdasági változásokhoz. Vendégünk Szabó Dániel volt, a Portfolio uniós ügyekkel foglalkozó elemzője. A második részben az európai autóipar versenyképességi problémáiról beszélgettünk, amelyek már szabad szemmel is jól láthatók – elég csak a kínai gyártók piaci részesedésének növekedésére gondolni. Erről Kövesy Károlyt, a Portfolio részvénypiaci elemzőjét kérdeztük.
A kormányoknak újra kell gondolniuk, hogyan kezelik a városi keresletet és az infrastruktúra-fejlesztést egyre szűkösebb költségvetések mellett. Az államadósság terhei, az urbanizáció gyorsulása és a klímacélok mind sürgetik az innovatív, rendszerszintű megközelítéseket. Az Egyesült Királyság keresletkezelési stratégiái és Norvégia versenyalapú útépítési modellje kézzelfogható megoldásokat kínálnak. A példák azt mutatják: jól célzott reformokkal egyszerre lehet spórolni, fenntarthatóságot javítani és élhetőbb városokat építeni – hangzott el az OECD Kormányzati döntéshozatal és infrastrukturális beruházások konferenciáján. A felvázolt jó gyakorlatok hasonlítanak az unió új kohéziós politikai terveire, de az eddigi brüsszeli tapasztalatok felemásak.
Negatívra rontotta az eddigi stabilról a hosszú és rövid futamidejű külső és hazai szlovák államadósság-kötelezettségek "A plusz/A-1" elsőrendű befektetői besorolásainak kilátását az S&P Global Ratings.
30 milliárd forinttal több lakossági állampapírjuk volt a magyaroknak április közepén, mint december végén, vagyis ismét pluszba került a mérleg a márciusi kilengést követően. Ez a névértékes növekmény az eddigi 950 milliárd forintnyi kamatfizetéshez képest elenyésző, de ez nem jelenti azt, hogy a kifizetett kamatok szinte teljes egészében elhagyták volna az állampapírpiacot: úgy tűnik, ennek egy része az intézményi papírokban landolt. Az év első három és fél hónapjában kamatot fizető, de nem lejáró prémium állampapírok állománya összesen több mint 1260 milliárd forinttal csökkent, ennek két nagy nyertese továbbra is a FixMÁP és a BMÁP.
A mai napon a kormány átadta a 2026-os költségvetés tervezetét a Költségvetési Tanácsnak - közölte Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter.
A világ országainak államadóssága 2030-ra a globális GDP csaknem 100 százalékára nő az amerikai importvámok és a lassuló gazdasági növekedés következtében - áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentésében.
Az anyák élethosszig tartó szja-mentessége alaposan megterheli az államháztartást, a jegybank szakértőinek számítása szerint a költségvetési hiány csaknem 1 százalékponttal lehet magasabb, amikor már a kétgyermekes anyák is teljes körben igénybe vehetik.
Nem ért még véget a pénzeső a prémium állampapíroknál, a következő pár napban közel 100 milliárd forint landol a magyarok számláin. Ezzel pedig három PMÁP-sorozat kamata fog visszaesni az egyik esetben 19% körüli szintről 4-5% környékére, a másik két kamatfizetés pedig most más lesz, mint az eddigiek. Mutatjuk a részleteket és a tudnivalókat.
Velük indulhat a béketárgyalás.
Hatalmas várakozások vannak.
A füstfelhő még 80 kilométerről is látható volt.
Van olyan terület, ahol 700 ember munkáját képes elvégezni az MI asszisztens.
A háború kezdete óta nem találkozott az ukrán és az orosz vezető.
Az OTP lehet a nap nyertese?
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
