Nagy tempóban gyorsul a megújulóenergia-termelő kapacitások növekedése a világban; 2023-ban közel 50%-kal nagyobb új kapacitást telepítettek globálisan, mint 2022-ben. Az elmúlt 20 évben ez volt a legnagyobb arányú éves növekedés, pedig már viszonylag magas bázisról következett be. Így egyre valószínűbbnek tűnik, hogy elérjük a klímaváltozás féken tartásához szükséges egyik legfontosabb részeredményt, és 2030-ig sikerül megháromszorozni a 2022-es megújuló áramtermelő kapacitást, de jócskán akadnak még kihívások e téren is - áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentésében.
A megújuló energiatermelés térnyerése megállíthatatlan Magyarországon és ezt szeretnénk folytatni a továbbiakban is, de a mostanra kiépített 5600 MW-nyi naperőművi kapacitás csak az idő 15-20%-ában képes termelni, éppen ezért kulcsfontosságú kérdés az energiatárolási kapacitások növelése, hogy a megtermelt zöld energiát minél nagyobb arányban fel tudjuk használni a későbbi órákban – hangsúlyozta Steiner Attila egy keddi eseményen.
Nagyon nagy az érdeklődés a hétfőn megnyitott új lakossági napelemes pályázatra, hiszen eddig „már több, mint 17 ezer előregisztrációt töltöttek fel a honlapra, és így már jól látszik, hogy ez egy nagyon népszerű program lesz” – jelezte egy kedd délelőtti sajtóeseményen Steiner Attila.
A családoknak szóló Napenergia Plusz Program mellett hétfőn megnyílik a gazdasági társaságokat megcélzó pályázat is. A 62 milliárd forintos keretösszegű felhívás vissza nem térítendő beruházási támogatással és bevételkompenzációval ösztönzi a cégeket ipari energiatárolók létesítésére és legalább tízéves üzemben tartására - közölte az Energiaügyi Minisztérium Kommunikációs Főosztálya.
A zöld energiaátállás és a kiegyensúlyozott villamosenergia-ellátás biztosítása terén egyre fontosabb szereppel bírnak az akkumulátoros energiatárolási rendszerek (BESS), amelyek éves telepítése becslések szerint 2022 és 2030 között tízszeresére fog nőni. Bár növekszik a telepített akkumulátorrendszerek száma, azok hosszú megtérülési ideje továbbra is az egyik fő akadálya a hálózatra kapcsolt akkumulátorrendszerek fejlődésének. Az, hogy milyen típusú akkumulátorokból állnak fel a jövőben a versenyképes rendszerek, majd az igények és az adott piaci lehetőségek döntik el: különböző üzleti és technikai célok és lehetőségek más-más modellt igényelnek.
Ott vállalunk szerepet, ahol a piac még fejletlen, vagy piaci kudarc, esetleg piaci rés van jelen - fogalmazott a Portfolio-nak adott interjújában Katona Bence, a Nemzeti Tőkeholding Zrt. elnök-vezérigazgatója. Elmondása szerint Tőkeholdingnál az idei év egyértelműen az energetikai beruházások ösztönzéséről szólt, hiszen ez volt a legnagyobb kihívás a vállalati szektor számára. A Tőkeholding első embere azt vallja: a naperőmű-fejlesztéseket gyakran csak tőkéből lehet megkezdeni. Azt is elárulta lapunknak, hogy a holding gyors reagálású hadtestként tud működni a kormányzati gazdaságpolitika, valamint a vállalatok szemszögéből is, és hogy a jövőben a növekedési tőkére, a magántőke szerepére fognak fókuszálni.
Módosította a rendszerhasználati díjak alkalmazásáról szóló rendeletét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), ami lehetőséget teremt arra, hogy az újonnan létesülő villamosenergia-tárolók átmeneti díjkedvezményben részesüljenek. A rendeletmódosítás a lakossági fogyasztók által fizetendő rendszerhasználati díjakat nem érinti.
A hazai naperőmű-kapacitás további növekedése és az áramellátás biztosítása szempontjából is lényeges az a jövő januárban uniós forrással induló kormányzati pályázat, amely energiapiaci szereplők számára nyújt támogatást villamosenergia-tárolók telepítéséhez és működtetéséhez. A pályázat úgy kínál jelentős részben megoldást a naperőművek termelésének kiszámíthatatlanságából eredő, a villamosenergia-rendszer egyensúlyát veszélyeztető problémára, hogy enyhíti a földgázfüggőséget, egyúttal elősegítheti a telepítő cégek bevételeinek optimalizálását is. A tartalmában és formájában is különleges pályázattal a lakosság, a kkv-k és a hálózatüzemeltető társaságok után a villamosenergia-ipari érintettségű vállalatok számára is megnyílik egy kifejezetten az energiatárolók terjedését támogató program, a magyarországi energiaátmenet új korszakba lépését is jelezve.
Az ipari energiatárolók számára kedvezményes rendszerhasználati és csatlakozási díjakat engedélyez a kormány, hogy ezzel is elősegítse a zöld energia tárolásának telepítését – hangsúlyozta szombati közleményében az Energiaügyi Minisztérium. Ez arra épül, hogy amint külön cikkünkben megírtuk: megjelent a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének rendelete a Magyar Közlönyben, amely a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályait módosította, és benne van az a kétféle díjkedvezmény, amelyről a tárca közleménye szól.
Megemeli a kormány a januárban induló lakossági napelemes pályázatnál a maximális rendszerméretet, azaz 4 kW-os helyett akár 5 kW-os rendszert és 8 kWh-s tároló helyett akár 10 kWh-s tárolót is engednek telepíteni - jelentette be a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség pénteki konferenciáján tartott beszédében Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium energiaátmenetért felelős helyettes államtitkára.
A hazai villamosenergia elosztóhálózat nem elmaradottabb, mint európai társai, a kontinensen mindenhol hasonló kihívásokkal küzdenek az elektrifikáció és a megújuló energia integrálása kapcsán. Az elosztóhálózat jelentős része, valamint az alállomások és kompakt transzformátorházak bár bizonyos szinten már digitalizáltak, de sok esetben még kevésbé használják ki a szolgáltatók az új technológiákban rejlő potenciált. Az eszközök, a kapcsolóberendezések, az energiaátvitel és a terhelés folyamatos monitorozásával tervezhetőbbé válhatnak a karbantartások és könnyebben meghatározhatóak a kritikus fejlesztési pontok. A hálózat digitalizálása, a megújuló energiaforrásokon alapuló erőművek szabályozott betáplálásának hosszútávú megoldása, illetve a várható fogyasztásnövekedés elképesztő méretű és költségvetésű beruházásokat igényel, amely csak komoly szemléletváltással és a legmodernebb megoldásokkal valósítható meg. A Portfolio Vass Józsefet, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure terület villamosenergia hálózattal kapcsolatos és digitalizációs üzletfejlesztésért felelős szakemberét kérdezte a hálózat előtt álló kihívásokról, megoldandó problémákról, az elektromobilitás igényeit kiszolgáló infrastruktúráról, valamint az idő- és erőforrásmegtakarítást jelentő megoldásokról.
Megjelent a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal rendelete a legfrissebb Magyar Közlönyben a villamosenergia-tárolók bevételkompenzációjának részletszabályairól. Ez az új szabályozás a „Hálózati energiatárolók telepítése energiapiaci szereplőknél” című, januárban induló 62 milliárd forintos keretösszegű pályázati kiíráshoz kapcsolódik - emeli ki a Hivatal közleménye. A jogszabály célja az energetikai szektor támogatása és az új projektek ösztönzése, különös tekintettel a zöldenergia-hasznosítás elősegítésére.
Az akkumulátortechnológia fejlődése átformálja az energetikát, és az olcsóbb alternatívák megjelenésével megkérdőjelezi a gáztüzelésű erőművek életképességét. Az energiaellátás stabilizálására és a szakaszos megújuló energiaforrások ellensúlyozására tervezett óriás akkumulátorok egyre versenyképesebbek, mert a beruházási és működési költségek is jelentősen csökkentek ezeknél. A fejlesztők világszerte sorra mondják vissza a gázerőműépítési projekteket – számolt be a Reuters.
A Northvolt svéd akkumulátoripari start-up cég, amelyet olyan befektetők támogatnak, mint a Volkswagen, a BlackRock és a Goldman Sachs, áttörést ért el a nátriumion-akkumulátor technológiában, ami csökkentheti a kritikus fémektől való függőséget és megdöntheti Kína dominanciáját az akkumulátorok piacán. A lítiumot, kobaltot és nikkelt nem tartalmazó új akkumulátor több tízmilliárd dollárt érhet, és az akkumulátoros energiatárolás számára piacokat nyithat meg a Közel-Keleten, Afrikában és Indiában.
Szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között is üzemképes kínai fejlesztésű új lítium-akkumulátort mutatott be a Sencsenben zajló CHTF (China Hi-Tech Fair) fejlett technológiai kiállítás- és vásáron a Shenzhen Institutes of Advanced Technology (SIAT) kutatóintézet.
Ma megjelent a vállalati energiatárolók telepítésére szolgáló pályázat, amelynek keretében 62 milliárd forintnyi forrást oszt szét a kormány az uniós helyreállítási program terhére. Az energiapiaci szereplők jövő január közepétől február 5-ig adhatják be a pályázataikat a beruházási támogatás és a bevételkompenzáció elnyerésére.
A hálózati villamosenergia-tárolók telepítését és működtetését energiapiaci szereplők számára támogató pályázati konstrukcióról újabb részletek derültek ki ma a Hungary Battery Day konferencián. Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára beszélt a támogatási rendszerekről.
A teljes hazai naperőművi kapacitás október elejéig meghaladta az 5400 megawattot a Mavir legfrissebb adatösszesítése szerint, az első három negyedéves bővülés 1389 megawatt, ami több mint 300 megawattal múlja felül a tavalyi rekordévben tizenkét hónap alatt elért gyarapodást - hívta fel a figyelmet az Energiaügyi Minisztérium (EM) pénteki Facebook-bejegyzésében.
Mire tanított minket az orosz-ukrán háború? Többek között arra, hogy az addig készpénznek vett energiabiztonság és ellátás közel sem sziklaszilárd alapokon nyugszik, és bizony alakulhat úgy a geopolitikai helyzet, hogy kirántják alólunk a szőnyeget. Európa megtanulta a leckét, egyre hangsúlyosabb jelszóvá vált az energiabiztonság és az energiafüggetlenség - de mennyi pénzre és milyen intézkedésekre van szükség ezek eléréséhez? Kinek kell végrehajtania a kulcsfontosságú beruházásokat, és honnan lesz erre forrás? Egyáltalán, mikor érhető el az energiafüggetlenség Európa számára? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a Potsdami Éghajlatkutató Intézet tanulmánya.
Az Akvamarin Projekt keretében a Magyar Földgáztároló Zrt. egy 2,5 MW teljesítményű elektrolizáló rendszert és a hozzá tartozó hidrogén gázelőkészítő technológiát létesített a Kardoskúti Földalatti Gáztárolónál. A fejlesztéssel az állami cég a villamos hálózaton keletkező többlettermelést alakíthatja hidrogénné, a felhasználási lehetőségek kiaknázása céljából pedig partnerségre lépett az iparigázok terén több évtizedes tapasztalattal rendelkező Messer Hungarogáz Kft-vel. A két cég vezetőjét, Kriston Ákost (MFGT Zrt.) és Bohner Zsoltot (Messer) a hidrogén felhasználási lehetőségeiről, például a földgázhálózatba való bekeveréséről, energiatárolási alternatívákról, szabályozási hiányosságokról és a klímavédelmi céldátumok tarthatóságáról kérdezte a Portfolio.
