A 100 milliárd forintos keretösszeggel februárban elinduló Demján Sándor Tőkeprogram szerdai bejelentése után egy 48 milliárd forintos vissza nem térítendő eszközbeszerzési támogatási programot jelentett be csütörtökön a kormány Demján Sándor "1+1" KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program néven. A programban 5-200 millió forint összegre pályázhatnak a cégek januárban 50 százalékos támogatási intenzitás mellett, haszongépjárművek vásárlása 25 millió forintig lehetséges.
Százmilliárd forintos keretösszeggel indul februárban a Demján Sándor Tőkeprogram, amelynek keretében a Kft. vagy Zrt. formában működő cégek 100-200 milliós forrást igényelhetnek jelképes, 1 százalékos tulajdonrész átadása és évi 5%-os kamat fejében. Legalább két lezárt üzleti év és 300 milliós árbevétel szükséges a részvételhez, az MFB jegyzi a befektetési jegyeket, az MKIK pedig a tőkealap kezelésérért lesz felelős. Az ingatlanvásárlást kizárták a lehetséges felhasználási célok közül.
Új fogyasztóvédelmi hatóságot állít fel a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság néven. Az új hivatal 2025. január 1-én indul, vezetője Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság korábbi elnöke Pintér István lesz. Egyik fő céljuk az online visszaélések visszaszorítása lesz. Az ázsiai dömping ellen közös európai fellépés készül, de legvégső esetben akár az oldal magyarországi elérhetetlenné tétele is felmerülhet - hangzott el egy, a témában tartott tájékoztatón.
A magyar startupok sikerét és az innovatív ötletek kibontakozását számos tényező akadályozhatja Magyarországon. Ide tartozik a szabályozási környezet, a befektetők alacsony kockázatvállalási hajlandósága, vagy a pénzügyi eszközök szűkössége. A Nemzeti Innovációs Ügynökség ezeknek a gátaknak a lebontásán dolgozik, aminek az eredménye nem csak egy kiterjedtebb magyar startup ökoszisztéma lehet, de az is hogy a magyar ötletek „láthatóvá válnak” a nemzetközi porondon. Erről kérdeztük Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkárt, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatóját.
Az önkormányzati piac 2014 óta, a konszolidáció befejezését követően folyamatos bővülést mutat, és ezzel párhuzamosan az OTP Bank piaci részesedése is növekszik, az elmúlt öt évben meghaladta a piac bővülésének ütemét. A konszolidáció óta eltelt időszakban az önkormányzatok hitelállománya ötszörösére, betétállománya pedig háromszorosára nőtt. 2016 végétől, a feladatok átszervezését követően, megtakarításaik jelentős mértékben emelkedtek, követve az adóbevételek éven belüli ciklikusságát. Az energiaválság és az infláció azonban jelentősen megnövelte a működési költségeket - ezzel egyidejűleg a központi kormányzat egyes adóbevételeket, például az iparűzési adót csökkentette. Ennek következtében számos önkormányzat, különösen a kisebb településeken, likviditási problémákkal küzd, ami azt is jelenti, hogy megnövekedett az igény a likvid hitelezés iránt. Az OTP Bank októberben megjelent, egyszerűsített önkormányzati folyószámla-hitele ebben segít: a Portfolio a termék részleteiről és az önkormányzatok gazdálkodásának kihívásairól kérdezte Aladics Sándort, a pénzintézet Kereskedelmi Banki Divízójának igazgatóját.
A revíziós politikával, mint fogalommal a legtöbben a történelmi kontextusban találkozhatnak, ugyanakkor ez a kifejezés más, kevéssé ismert jelentéstatalommal is rendelkezik: rendkívül fontos fogalom a statisztika szótárában. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) időről időre felülvizsgálja a közzétett statisztikáit, becsléseit és az újonnan rendelkezésre álló források, új módszertani előírások vagy előre nem tervezhető események miatt módosítja a korábbi publikációt. Ezt teljesen transzparensen teszi, hiszen az európai és más nemzeti statisztikai hivatalok körében általánosan bevett és elfogadott gyakorlatról van szó, amely a statisztikák minőségének javítását és ezáltal – a statisztika céljával összhangban – a jellemezni kívánt valóság minél pontosabb tükrözését segíti. Ezek szerint nem pontosak a KSH publikációi? Mikor szükséges revíziót folytatni, és egyáltalán mi értelme a statisztikák utólagos korrekciójának? Mindezekre választ adunk a KSH revíziós politikáját áttekintő cikkünkben.
Debrecenben az EVE Power és a CATL beruházásai is haladnak, de a Népszava hétfői cikke szerint egységes környezethasználati engedélye egyelőre egyik üzemnek sincs. Frissítés! Hétfő este a cikkben érintett egyik akkumulátorgyár, a CATL kommunikációs ügynöksége cáfoló közleményt juttatott el szerkesztőségünknek (lásd alább), amelynek a lényege az, hogy 2023 februárja óta igenis rendelkezik egységes környezethasználati engedéllyel a beruházó, és "az időközben többször módosított engedély jelenleg is végleges és végrehajtható". Frissítés 2! A sajtóhírre kedden Facebook-posztban reagált Joó István, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója és a Külgazdasági és Külügyminisztérium befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztosa is, aki azt hangsúlyozta, hogy igenis van végleges egységes környezethasználati engedélye a debreceni CATL-nek. Emellett a Samsung SDI gödi gyáráról és a szintén debreceni Eve Power beruházásának engedélyeiről is rögzített tényeket.
A fűtési időszak közeledtével mindig több figyelem kerül a földgázpiacok aktuális helyzetére, és az ország ellátásbiztonsági felkészültségére. Bár jelenleg a gáztárolók telítettsége közel maximális, és az ország téli ellátása biztosított, nem lehet a jövőt érintő feladatokat halogatni. Az elmúlt 2-3 év nem volt eseménytelen a gázpiacokon sem, a megugró árak, a szállítási útvonalak fejlesztési lehetőségei és az ellátásbiztonságot és diverzifikációt szolgáló nemzetközi összeköttetések is napi témát szolgáltattak. A turbulens időszak valamelyest nyugvópontra ért, de számos tanulsággal szolgált, amely a hosszútávú – nemzeti és regionális – fejlesztési stratégiákba is bekerült. A földgázpiaci aktualitásokon kívül számos infrastrukturális beruházás, például a Vertikális Folyósó projekt is szóba került az Európai Bizottság által összehívott, a régiós országok hatékonyabb összekapcsolását szolgáló projektekkel foglalkozó magas szintű energiaügyi testület (CESEC) hét eleji budapesti ülésén, amelyen Ferencz I. Szabolcs, a hazai nagynyomású földgázszállító vezetékrendszer tulajdonosának és üzemeltetőjének, az FGSZ Zrt. elnök-vezérigazgatója is részt vett.
A vállalatok elektromos járművek beszerzését támogató pályázat (RRF-10.10.1-24) feltételrendszerében módosításokat vezettek be, melynek köszönhetően a pályázati lehetőségek köre kibővült, lehetővé téve a fiatalabb cégek részvételét is, emellett eltörölték az előző évi árbevételre vonatkozó korlátozásokat - írta meg a Villanyautósok.hu.
A szaúdi kormány újabb gigaprojekt megvalósítására készül: egy hatalmas, kocka alakú felhőkarcoló építését tervezi, amellyel - térfogatát tekintve - a világ legnagyobb épületét valósítja meg. A Mukaab névre keresztelt épület a tervek szerint Rijád Új Murabba nevű városrészének lesz a központi eleme - írja a Bloomberg.
Újabb mérföldkőhöz érkezett Paks II. építése: augusztusban megérkezett az első nagyberendezés, a zónaolvadék-csapda, amely a legkorszerűbb passzív biztonsági berendezések egyike. A 730 tonnás eszköz az orosz Energotex gyárból igazi nemzetközi logisztikai projekt keretében 42 nap és több mint 4000 kilométer út után jutott el Paksra. A gyártást rendkívül szigorú dokumentációs és engedélyeztetési eljárás előzte meg: a folyamat végén az átadott gyártási dokumentáció jegyzőkönyvekkel, műbizonylatokkal, hőkezelési diagramokkal együtt összesen közel 500 kilogrammot nyomott. A következő nagyberendezés, amelyik elkészül, várhatóan az 5-ös blokk reaktortartálya lesz, mely már az alapanyaggyártási fázisban van a Szentpétervár melletti Kolpinóban. A félkész termék elkészülte után kerül át Volgodonszkba, ahol elnyeri végleges állapotát. Paks II. építéséről szóló cikksorozatunk második részében Bánki Attilával, a Paks II. Zrt. gyártandó és beszerzendő rendszerek, rendszerelemek programelem-felelősével tekintettük át az építkezéshez tartozó berendezések főbb mérföldköveit, a nyomottvizes technológia működését, és a zónaolvadék-csapda műszaki részleteit.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a jövő heti kormányülést követően tervez részletesen bemutatni egy átfogó gazdasági akciótervet, amely három fő célkitűzést tartalmaz: a megfizethető lakhatás biztosítása, gyors bérkonvergencia elérése, és a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) támogatása a Demján Sándor-program keretében.
Albániának már régen bent kellene lennie az Európai Unióban - közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten, az Edi Rama albán kormányfővel folytatott tárgyalása után adott sajtónyilatkozatában.
Az MVM Csoport céljai és tevékenységei főként a zöld átállásra, a megújuló energiaforrások növelésére és az energetikai hálózat fejlesztésére fókuszálnak, figyelembe véve a pénzügyi stabilitást és a környezetvédelmi szempontokat. Az MVM tovább bővíti és diverzifikálja portfólióját, hosszabbítja Paks I. reaktorainak üzemidejét, napelemparkokat és szélerőműveket fejleszt és akár 5-7 új vízerőmű is épülhet az országban. Energiatároló kapacitása 10 éven belül elérheti az 500 MW-t is. Bár a Mátrai Erőmű bezárása elkerülhetetlennek tűnik, a földgáz azonban nem veszik ki az energiamixből, a tervezett - egyre inkább késlekedő - CCGT-k akár 30%-ban hidrogént is tudnak majd égetni. Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatójának előadása a Portfolio Energy Investment Forumon.
Több jelentés, többek között az európai versenyképességről szóló Draghi jelentés egyértelműen rámutat, hogy energiaárak tekintetében Európa jelentős hátrányban van Észak-Amerikához és Kínához képest. Ez értelemszerűen emeli az európai vállalatok termelési költségeit, amely rontja a versenyképességüket. Ez a földgáz- és villamosenergia árakra is egyaránt igaz. Az európai energiarendszer előtt álló kihívások komplexek és sokrétűek. A gáz- és villamosenergia-árak növekedése, a rendszerek bővítésének költségei, valamint a politikai és gazdasági együttműködés szükségessége mind-mind fontos szerepet játszanak. Az energiarendszerek integrációja és a technológiai innovációk jelenthetik a jövőbeli versenyképesség kulcsát, azonban ezek elérése politikai és szabályozási akadályokat is magában foglal. „Az energiarendszerek költségeinek kordában tartása, a digitális megoldások alkalmazása és a tagállamok közötti bizalom kiépítése elengedhetetlen az európai energiaunió sikeréhez” – mondta el Christian Zinglersen az Európai Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség (ACER) igazgatója a Portfolio Energy Investment Forum 2024 konferencia nyitóbeszédében.
Október 8-án Pécsre érkezett a Portfolio gazdasági konferenciasorozata: a baranyai vármegyeszékhelyen fontos, a kkv-kat érintő információk hangzottak el - többek között a kormány új, a kisvállalkozások fejlesztéséért létrehozott intézkedéscsomagjáról.
Az EU kohéziós politikája, amely az uniós költségvetés egyik legnagyobb és legpolitikusabb tételét képezi, évtizedek óta a szegényebb régiók gazdasági felzárkóztatását célozza. Azonban egyre látványosabban bukik ki, hogy a rendszer folyamatosan csökkenő hatásfokkal éri el a kitűzött célokat, mivel nem a megfelelő földrajzi területekre fókuszál és nem azoknak nyújtja a legnagyobb támogatást, akiknek valóban szükségük lenne rá. Európai Bizottság már dolgozik a fejlesztéspolitika reformján, amely a kisebb területi egységek és régiók bevonására fókuszálna. Csakhogy a Jacques Delors Intézet szakértői szerint nem elég módosítgatni, hanem újra kell írni az egész kohéziós politikát, hogy az valóban hatékony legyen.
Miközben Barcelonában tüntetnek a helyi lakosok a tömegturizmus ellen, Velence pedig belépőt kezdett szedni, vannak még olyan régiók, ahol tárt karokkal fogadják a turistákat, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy több látogatót vonzzanak. A BBC négy országot gyűjtött össze, ami még viszonylag felfedezetlen a turisták körében, de azon dolgozik, hogy ez megváltozzon, mutatjuk, hogy miért lehetnek izgalmasak ezek a helyek az utazók számára.
Az Európai Unió kínai elektromos autókra kivetett büntetővámjai komoly gazdasági és geopolitikai hatásokkal járhatnak. Bár a döntés célja a pekingi állami támogatások által torzított verseny elleni védekezés, a vámok hatása messze túlmutat az árak növekedésén: veszélyeztetheti az EU elektromos járműiparát és a 2035-re kitűzött kibocsátáscsökkentési célokat is. Ráadásul nem véletlen, hogy a német és magyar kormányok ellenálltak a lépésnek, az autógyártók, különösen a németek, súlyos kihívások elé néznek Kína nélkül. Borítékolható, hogy az EU mindent megtesz majd az európai vállalatok támogatására, míg Peking nincs olyan helyzetben, hogy keménykedjen az államszövetséggel. A legvalószínűbb egy kompromisszumos megállapodás lesz, addig pedig haladékot kaptak az uniós cégek a zöld átállásra.
