2025-ben várhatóan 0,8%-kal bővül a magyar gazdaság, ez lényegesen alacsonyabb a tavaly őszi 1,8%-os prognózisnál – derül ki az Európai Bizottság hétfőn ismertetett gazdasági előrejelzéséből. A növekedés még 2026-ban is csak 2,5%-ra pörög fel a korábban várt 3% feletti dinamikával szemben. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a költségvetési hiány idén a GDP 4,6%-a lehet, ahonnan jövőre ismét emelkedhet a kormány által a közelmúltban bejelentett intézkedések miatt.
Az októberi időközi választásokra készülve Javier Milei argentin elnök a peso erősítését tűzte ki fő stratégiai céljául – számol be róla a Bloomberg. Az export fellendítését, a belső pénzügyi tartalékok mozgósítását, valamint a devizapiac kereslet-kínálati viszonyainak egyensúlyba hozását elősegítő intézkedések jelentősen javíthatják az argentin gazdaság megítélését és csökkenthetik az inflációs kockázatot. A fizetőeszköz erősítése azonban nem kockázatmentes lépés, ugyanis kiegészülve a jelentős adóterhekkel és általános bizonytalansággal jelentős kihívások elé állíthatja a gazdaság több szektorát is.
Elszálló élelmiszerárak, zsugorodás az első negyedévben, nemzetgazdasági jelentőséggel bíró autóipar - ismerős jelenségek. Mindez igaz Japánra, ahol nemrég csalódást keltő GDP-adatról adott tájékoztatást a kabinetiroda. A szigetországnak nem csupán egy ott évtizedek óta nem tapasztalt problémával, a magas inflációval kell megküzdenie, de a vámháború is fájó pontokon érinti.
Bár sokan úgy vélik, hogy a magyar ipar és kereskedelem fókusza továbbra is Budapest köré összpontosul, a valóság ennél jóval sokszínűbb: az ország keleti felében is dinamikus fejlődés tapasztalható. Debrecen mára nemcsak az egyik leggyorsabban növekvő hazai várossá, hanem az ország egyik legjelentősebb gazdasági és ipari központjává nőtte ki magát. A nemzetközi nagyvállalatok beruházásai, az infrastruktúra fejlesztése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a térség egyre vonzóbb célponttá váljon a befektetők és a vállalkozások számára. De milyen irányt vehet a régió fejlődése a jövőben és mik lesznek a legnagyobb kihívások? Többek között erre keresi a választ a Portfolio által 2025. június 4-én Debrecenben megrendezésre kerülő Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum. A rendezvény átfogó képet nyújt a régió gazdasági kilátásairól, a legfrissebb finanszírozási lehetőségekről és vállalkozásfejlesztést támogató programokról.
A kereskedelempolitikai feszültségek miatt rendkívül nagy bizonytalanság jellemzi a külső gazdasági környezet alakulását 2025-ben, amely a magyar gazdaság teljesítményére is rányomhatja a bélyegét – derült ki a CIB Bank legfrissebb makrogazdasági előrejelzéséből. Utóbbi azt jelenti, hogy a korábban vártnál jóval szerényebb – kevéssel egy százalék feletti – ütemben növekedhet a magyar GDP. Trippon Mariann, a bank vezető közgazdásza úgy véli, hogy az MNB-nek változatlanul szűk a mozgástere: a jegybank az előttünk álló hónapokban várhatóan nem változtat az alapkamaton, miközben a forint euróval szembeni árfolyama tartósan a 400-as szint felett marad.
Komoly csapkodást láthatunk mostanában a világ tőzsdéin, elsősorban az amerikai vámokkal kapcsolatos bejelentések és az inflációs adatok befolyásolják a hangulatot. Ma fontos makrogazdasági eseményre nem igazán lehet számítani, a piac szereplők már a holnapi euróövezeti és amerikai inflációs közlésekre várnak, de még Jerome Powell, az amerikai jegybank elnöke is beszédet mond holnap, ami fontos lehet a monetáris politika kilátásait illetően. Ami pedig a konkrét mai elmozdulásokat illeti, Ázsiában kifejezetten jó hangulatú kereskedést láthattunk, Európában azonban a kezdeti iránykeresést lefordulás követte a tőzsdéken, míg Amerikában a Nasdaq vezetésével többnyire emelkedést láthattunk.
A magyar tőzsde jócskán felülteljesített szerdán, elsősorban a Magyar Telekomnak köszönhetően, amely reggel a vártnál erősebb első negyedéves számokat közölt. A BUX után az OTP is új történelmi csúcson zárt.
Jim Cramer szerint Donald Trump amerikai elnök váratlan visszalépése a szigorú vámintézkedésektől összezavarta a piacokat, de végül pozitív fordulatot hozott a tőzsdén. - közölte a Cnbc. A megmondóember szerint az elnök felismerhette, hogy a vámok által okozott gazdasági lassulás ellensúlyozására valószínűleg nem érkezett volna kamatcsökkentés, mivel maguk a vámok inflációt okoznak.
Podcastsorozatban meséli el jegybankelnöki és miniszteri szemszögből az elmúlt 12-15 év magyar gazdasági fejlődését Matolcsy György korábbi MNB-elnök.
Az Európai Bizottság 2016 óta először frissítette a megválasztott parlamenti képviselők utazásai során járó naponta elszámolható költségtérítését. Az utóbbi évek inflációja mindenhol meglátszik a költőpénzben, de míg a szállásdíjak tipikusan csökkentek is az EU keleti régiójában, addig Magyarországon mindkét tételt komolyan megemelték.
Áprilisban 33 000 fővel csökkent az alkalmazottak száma az Egyesült Királyságban – számolt be a Bloomberg. A háttérben a korábbi bér- és adóemelések, illetve az USA-val szembeni kereskedelmi háború áll. A munkaerőpiac hűlése csökkenti az inflációs kockázatokat és növeli a Bank of England (BOE) mozgásterét, az óvatos monetáris politika fenntartását azonban továbbra is több kockázati tényező indokolja.
Új szakaszába lépett a Javier Milei elnök által fémjelzett argentin gazdaságpolitikai konszolidáció. Az IMF-fel kötött hitelmegállapodás és a külkereskedelmi egyensúly lehetőséget teremtett a devizapiac liberalizációjára és a piaci bizalom megerősítésére. Az intézkedések azonban nem kockázat nélküliek, ugyanis leértékelődéssel fenyegetik a pesot, nehezítik a devizatartalékok felhalmozását, ezáltal pedig az infláció elleni küzdelmet is. A helyzetet nehezíti a bizonytalan geopolitikai környezet is, ezért a külkereskedelmi egyensúly fenntartása, a devizapiac stabilizálása és az újraéledő infláció újbóli letörése komoly kihívás elé állíthatja Mileit és kormányát – derül ki a Coface elemzéséből.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy csütörtökön a vatikáni konklávé megválasztotta az első amerikai származású pápát, aki a XIV. Leó nevet vette fel. Vendégünk Hortobágyi T. Cirill főapát, a Pannonhalmi Főapátság vezetője volt. A második blokkban a friss inflációs adatot elemeztük Madár Istvánnal, a Portfolio vezető makroelemzőjével.
Áprilisban 4,2%-kal emelkedtek az árak éves összevetésben, ami csökkenést jelent a márciusban látott drágulási ütemhez képest, viszont az elemzői konszenuzust meghaladta. A pénzromlási ütem közzététele után küldött elemzői reakciókból kiolvasható, hogy a részletes adatokban mi okozott leginkább kellemetlen meglepetést, egyesek szerint a kilátások sem túl rózsásak. Abban nem egységesek a szakértők, hogy a jegybanknak a friss adatok fényében milyen mozgástere van.
Áprilisban 4,2%-os volt az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon. Előzetesen az elemzők arra számítottak, hogy a márciusi 4,7%-ról 4%-ig ugrik le az infláció. A kisebb dezinfláció okának első pillantásra az élelmiszerárak vártnál kisebb esése tűnik.
A kormány a drogériákra is kiterjeszti az árrésstopot, de nem 10 százalékos árrésmaximumot határoztak meg, mint az élelmiszerek esetében, hanem 15 százalékosat - jelentette be Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter.
A holnap megjelenő áprilisi inflációs adat a hazai pénzromlási ütem további jelentős csökkenését mutatja majd - állítják egységesen a Portfolio által megkérdezett szakértők. A visszaesést elsősorban egy "mesterséges" hatás, az árrésstop bevezetése okozza, ami a többségi vélemény szerint a választásokig velünk marad.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Teljesen ellentmondanak egymásnak a felek.
Egyre többen vélekednek hasonlóan.
Fókuszban ismét Mike Waltz.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
Az energiaügyi miniszter értékelte Magyarország energiaszuverenitási törekvéseit
