Idén is erős évet várnak a lakossági finanszírozásban a pénzügyi szolgáltatók: a Világgazdaságnak nyilatkozó bankok többsége a tavalyinál lassabb, de mindenképpen két számjegyű bővülésre számít.
Tíz éve nem látott csúcsra emelkedett októberben a britek jelzáloghitel-kiváltási aktivitása, így szeretnék elkerülni a Brexit körüli bizonytalanság miatti kamatemelkedést.
Nemcsak a megtakarítási helyzetük rosszabb, de amikor hitelt vesznek fel, nagyobb terhet vállalnak magukra az alacsonyabb jövedelműek - derült ki az MNB ma közzétett jelentéséből.
Az Országgyűlés szerdán lehetővé tette, hogy kedvezményesen visszavásárolhassák korábbi ingatlanjukat a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő, a bérleti díjakat rendszeresen megfizető bérlők.
Egyáltalán nem túlzott a magyar lakosság eladósodottsága ma sem, a devizakockázat eltűnése és az adósságfék-szabályozás pedig sokkal biztonságosabbá tette a lakossági hitelpiacot - hangsúlyozza mostanában több cikk és elemzés is. Ezekkel az állításokkal mi is egyetértünk. Maradt azonban egy probléma, amiről keveset hallunk és olvasunk, talán azért is, mert nem úgy néz ki, hogy bárki is a tömeges megoldásán dolgozna: mintegy félmillió meglévő jelzáloghiteles családot rövid távon is súlyosan érinthet a kamatkörnyezet váratlan megemelkedése, a közjegyzői díjak tavasszal várható emelkedése pedig csak rontani fog a menekülési esélyeiken. Néhány ábrát és adatot mutatunk be a problémáról.
Az öt évvel ezelőtti 164 ezerről 114 ezerre csökkent mára a késedelmes jelzáloghitel-szerződések száma Magyarországon. A válság kitörése után 10 évvel ezen adósok kétharmada már nem a bankjának, hanem valamelyik követelésvásárló cégnek tartozik. Miközben a bankok örülhetnek, hogy szeptember végére egészen jó szintre, 5,2%-ra csökkent a 90 napon túl késedelmes lakossági hiteleik aránya az egykori 19,4%-os csúcsról, eközben 33 ezer család a Nemzeti Eszközkezelőhöz került, 18 ezer családnak pedig el kellett hagynia otthonát. A mindössze néhány száz adós számára vonzó magáncsőd kudarca után nem látszik olyan állami program, amely kimentené az adósságcsapdában vergődőket.
A bajban lévő adósok kétharmada most már nem a bankjának, hanem egy követeléskezelőnek tartozik. Hogy mi most a helyzet és mi várható a követelések piacán a Nemzeti Eszközkezelő programjának lezárása és a családi csődvédelem kudarca után, arról Felfalusi Pétert, a ma már jelzáloghiteleket is nagy tételben kezelő Intrum magyarországi vezérigazgatóját kérdeztük.
Az október 1-je után befogadott jelzáloghitel-igénylések esetében már a szigorúbb adósságfék-szabályoknak kell megfelelniük a hitelfelvevőknek. Mivel a hitelfelvétel átfutási ideje jellemzően több hét, a szabályozásnak egyelőre még csak a "részeredményei" látszódnak az MNB ma közzétett októberi, új hitelszerződéseket mutató statisztikáin: 57%-ra nőtt az 5 évnél hosszabb kamatperiódusú lakáshitelek részaránya az új szerződésekben, és a "szokásosnál" lassabban, évi 30%-kal nőttek októberben az új kihelyezések. Az MNB friss betét- és hitelstatisztikáiból szemezgettünk, amelyekből kiderült: elképesztő ütemben adósodnak el a magyar vállalatok.
Hiába csökkentek a kamatok, a lakásdrágulás miatt magasabb törlesztőrészletet kell fizetniük az új hitelfelvevőknek, mint korábban - gondolják egyesek. Dehogyis, a kamatok olyan alacsonyak lettek, hogy a jelentős lakás-áremelkedés ellenére is jól járnak a hitelből lakást vásárlók - mondják mások. Kiszámoltuk az alábbiakban, mi az igazság. A hitelek egyedi kalkulációjához pedig a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Nem vásárol több lakóingatlant a Nemzeti Eszközkezelő - jelent meg egy friss kormányrendeletben. A hír nem meglepő, hiszen betelt idén a kormány által meghatározott 36 ezer lakásos keret.
Havonta több ezer forintot, húsz év alatt pedig akár 2 milliót buknak azok, akik a legjobb kamatozású lakáshitelek helyett "csak" az átlagos kamatozású lakáshiteleket választják 10 milliós összegre. Csak magára vethet, aki nem néz körbe a lakáshitelek piacán. Mi most a Pénzcentrum kalkulátorával megnéztük minden kamatperiódusra, melyek a legjobb lakáshitelek, és mennyivel járnak jobban a piaci átlagnál, akik ezeket választják.
Románia után Magyarországon adták el a bankok a legnagyobb arányban nem teljesítő hiteleiket 2015-2017-ben, mára azonban jószerivel kiszáradt a hazai piac - hangzott el a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének mai konferenciáján.
Elkezdődött, amitől sokan tartanak: megugrott nyár végén, ősz elején az újonnan bedőlő jelzáloghitelek darabszáma - derült ki egy mai konferencián a Központi Hitelinformációs Rendszer adataiból. A régi nevén BAR-listán lévők kétharmada ma már nem a bankoknak, hanem a hitelüket megvásárló követeléskezelőknek tartozik. A teljes pénzügyi rendszerben velük együtt még mindig 18% a nem teljesítő hitelek aránya, és 700 ezer végrehajtás mellett 300 ezer fizetési meghagyás van folyamatban. Aktív a fedezetlen fogyasztási hitelek és a jelzáloghitelek piaca is, de ma már egyre kevesebb csomagot értékesítenek a bankok.
Kalkulációink alapján nem feltétlenül igaz az az állítás, hogy a fogyasztóbarát minősítéssel rendelkező lakáshitelek olcsóbbak, mint normál piaci versenytársaik. A hitelfelvevők egy részét megvédi a szélsőségesen magas költségektől és banki időhúzástól a minősítés, de szép számmal akadhatnak olyan esetek, amikor egy tudatos hitelfelvevő számára nem egy minősítéssel rendelkező lakáshitel a legkedvezőbb.
Az Országgyűlés kedden elfogadta a kormány legfrissebb adócsomagját, amely egyebek mellett 8 millió forintról 12 millió forintra emelte az egyéni vállalkozások alanyi adómentességének értékhatárát, továbbá 2023 végéig meghosszabbította a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazását azon új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek idén november 1-jén végleges építési engedéllyel rendelkeztek.
Idén szeptemberben éves alapon továbbra is igen dinamikusan, 25,8%-kal nőtt a magyar építőipari termelés, de havi alapon szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva 0,2%-os csökkenést mért a KSH. A rendelésállományi és új megrendelési számoknál év/év összevetésben azonban már látszik egy "legörbülés", igaz nagyon magas szinten stabilizálódtak a megrendelések.
A nettó keresetek dinamikus, kétszámjegyű emelkedésének és az alacsony inflációnak a hatására gyorsan bővül a lakossági fogyasztás, így már csaknem 89 ezer forint az egy főre jutó havi háztartási költés. Gyakorlatilag mindenből többet veszünk, mint korábban, miközben a fogyasztási szerkezet érdemben nem változik, de a lakosság tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága javul. Előretekintve a háztartások fogyasztása lassabban bővülhet, miután az idei második félévben már egyre magasabb az infláció és a keresetek növekedési üteme is lassul. A korábbi években tapasztaltnál a következő időszakban is gyorsabb lehet az áremelkedés, miközben a béremelkedés lassabb.
Híresen magas a saját tulajdonú lakásban élők részaránya Magyarországon. Az MNB ezen a héten közzétett Növekedési jelentéséből az is kiderült, hol állunk Európában: csak négy ország előz meg minket e téren az EU-ban. A hitelből vásárolt lakások aránya viszont bőven átlag alatti nálunk.
A lakástakarékok korábbi 30%-os állami támogatása, a legnagyobb lakáskassza új, 5%-os kamatbónusza, valamint a nyugdíjcélú termékek 20%-os adójóváírása kiváló ügyfélvadász fegyver az értékesítők kezében, hiszen első ránézésre sokkal magasabb, garantált többlethozammal csábítják az ügyfeleket, mint bármilyen más termék a piacon. A különféle hangzatos támogatások azonban csak az éves befizetéseink arányában kerülnek jóváírásara, így a teljes tőkére vetítve lényegesen alacsonyabb éves hozamot jelentenek, mint az a jól csengő értékesítési szlogenekben áll.
A kormány javaslata alapján 2023. december 31-ig továbbra is a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazható azon új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek 2018. november 1-én végleges építési engedéllyel rendelkeztek. Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentése egy fontos jogbizonytalanságot rendez, de a lakáspiacnak valószínűleg nem ad újabb lökést.
A pályázók töredékével számolt csak el a hatóság.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Vannak, akik már alig várják az önállóságot.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
