Míg két-három évvel ezelőtt nagy átlagban húsz millió forint elegendő volt egy ingatan megvásárlásához, addig ma már legalább harminc millió forint kell egy átlagos lakás vagy telek megvételéhez a Duna House elemzése szerint.
Előre hozták az eredetileg november 15-tel kezdődő téli kilakoltatási moratórium kezdetét a fővárosi önkormányzati bérlakások bérlőinél, a folyamatban lévő végrehajtásokat pedig felfüggesztik - döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán.
Az idei Lakás Kiállításon tartott előadások fő témája a fenntarthatóság, és az energiafogyasztás csökkentése volt. A Megújuló Energia Workshopon a meghívott szakértők bemutatták saját projektjeiket és megvitatták a lakosság számára is elérhető megoldásokat. Az előadásokból kiderült, hogy mennyibe kerül egy okosotthon és mik a szükséges lépések a rezsiszámlák minimalizálásához.
Ha van 30% önerőnk, akkor egy átlagos, 22 milliós használt ingatlan hitelből történő megvásárlásához elméletileg elég, ha 243 ezer forintos havi jövedelemmel rendelkezünk. Ha viszont Budapesten szeretnénk egy átlagos új építésűbe költözni szintén 30%-os önerővel, akkor már 1 millió forint fölé kúszik a bankok által elvárt nettó jövedelem. Ez utóbbi duplázódást jelent négy év alatt. Megnéztük, hogy alakul a piaci hitelből vásárolt használt és a fővárosi új építésű lakások megfizethetősége az átlagos és a medián keresetűek számára Magyarországon. Van, ahol egészen drámai a romlás a lakások drágulása és a kamatok egyidejű emelkedése miatt.
Egy hét múlva, szeptember 23-án nyit a MOMsport Uszoda és Rendezvényközpontban a Portfolio Lakás Kiállítás, amely idén is várja a lakáspiac iránt akár személyes okokból, akár befektetőként érdeklődőket. A rendezvényen jelen lesznek az ingatlanfejlesztő cégek, bankok, szolgáltatók és szakértők, a kiállítók pedig konkrét ajánlatokkal is várják a látogatókat.
Ronald Reagan elnöksége óta nem látott, 37 éves mélypontra romlott a a hitelből finanszírozott lakhatás megfizethetősége az USA-ban – figyelmeztet a Yahoo Money szerzője.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének keddi adása. A mai műsor első részében röviden foglalkoztunk Michael O’Leary Ryanair-vezér kedd délutáni, budapesti sajtótájékoztatójával, melynek keretén belül a ultra-low-cost légitársaság vezetője Budapestről elérhető desztinációk megszüntetését és járatritkítást jelentett be. A témával kapcsolatban Kövesy Károly, a Portfolio Részvény rovatának elemzője volt a Checklist vendége, aki lapunkat élőben tudósította a sajtóeseményről. Az adás második részében azzal foglalkoztunk, hogy megjelent a Portfolio negyedéves lakáspiaci hangulatfelmérése, melynek segítségével reális képet kaphatunk arról, hogy milyen folyamatok határozzák meg a hazai lakóingatlanpiacot.
Az Egyesült Államokban a héten a hosszú lejáratú jelzáloghitelek kamatai 2008 óta a legmagasabb szintre emelkedtek a Freddie Mac állami jelzáloghitel-finanszírozó vállalat számításai szerint.
Egy év alatt 40-50%-kal emelkedett meg az újonnan felvehető lakáshitelek törlesztőrészlete – derül ki a Portfolio friss gyűjtéséből. Jelenleg 8,1- 8,6% közötti átlagkamattal futnak a tipikus piaci lakáshitelek, a piaci referenciaértékek viszont már 11-12%-os lakáshitelkamatokat indokolnának. Aki tehát hitelt venne fel, érdemes mielőbb megtennie, mert a nyári lassulás után gyorsulva drágulhatnak tovább a lakáshitelek. Megnéztük az egyes bankok ajánlatait.
A pénzügyi szektor gyors zöldítése az egyik legfontosabb feladat a zöld átálláshoz, a hatalmas vállalati vagy akár a kisebb lakossági beruházási költségekre, az új programokra elő kell teremteni a pénzt. Milyen zöld forrásbevonási lehetősége van most egy vállalatnak? Lesz-e egyáltalán és mikor, uniós támogatás az ország klímapolitikáját is érintő nagyberuházásokra? Számíthat-e a lakossági szektor és a bankok, a Zöld Otthon Programhoz hasonló kedvezményes lehetőségekre a jegybanktól? Vajon a kormányzati támogatások és a piaci alapú zöldítés, a zöld kötvények, a zöld jelzáloglevél-vásárlási program, a zöld vállalati hitelezés elegendő lesz a jövőbeli beruházási tervek megvalósítására és a befektetőknek való megfelelésre? Többek között ezekről a kérdésekről beszéltek a szakértők a Portfolio Sustainable World 2022 konferenciájának második szekciójában.
A Szerémi út – Hauszmann Alajos utca, valamint a Szerémi út – Barázda utca sarkán két új lakóingatlan épül, amelyekben összesen 506 lakás és 246 kollégiumi szoba kap helyet. Az Újbuda Garden és Campus Residence nevet viselő ingatlanfejlesztési projektek részét képzi egy közel 1200 közpark létesítése is.
A lakáshitel-szerződéseket már 7%, a céges hiteleket 10% feletti piaci átlagkamattal kötötték meg a bankok júliusban. A kamatok emelkedésének a hatása a lakossági hitelpiacon már jól látható: az MNB friss adatai szerint 31%-kal kevesebb lakáshitelt vettek a háztartások, mint egy évvel korábban, és ez a járvány legnehezebb időszaka, tavaly február óta nem látott havi mélypontot jelent. Már a lakossági betéteknél is 7% feletti kamatot mutatott ki az MNB, de ennek nem sok köze van a tömegek számára elérhető kamatokhoz. A lakossági betétállományban a háború kitörése óta stagnálást látunk, a vállalatoknál pedig egyre jobban terjednek a devizahitelek.
Nagy mozgás egyelőre nem, de finomhangolás már látszik a rezsiárak emelkedése miatt az új időszak előtt álló ingatlanpiacon: a keresési mutatók augusztusi statisztikáinak összegzése után érezni némi elmozdulást, a nagy költségigényű családi házak iránti kereslet mérséklődik és a téglalakás lehet az új sláger, derült ki az Otthon Centrum felméréséből.
Meghatározó BUBOR-adatokat közölt ma az MNB: ezekhez a bankközi kamatokhoz kötik a szeptemberi kamatfordulós lakossági jelzáloghitelek kamatát a bankok. A friss számok alapján egy átlagosnak mondható kamatstopos ügyfél már jóval több mint 20 ezer forintot takarít meg havonta a kamatstopnak köszönhetően, és ha most megszűnne az intézkedés, mintegy 40%-kal ugrana meg a törlesztőrészlete. 330 ezren benne vannak az év végéig meghosszabbított rendszerben, mintegy 130 ezer jelzáloghitelest viszont nem véd meg a kamatstop sem a 2021 közepe és 2023 közepe között esedékes törlesztőrészlet-emelkedésétől.
Ugyan eredetileg már július elseje óta nem lehet Magyarországon BB-nél alacsonyabb energetikai besorolású lakásra használatba vételi engedélyt kiadni, most a kormány mégis visszakozott és még két évvel kitolta a szigorítás határidejét - vette észre a bank360.hu egy múlt heti kormányrendeletben. A döntés több szempontból is fejvakarásra adhat okot.
Átlagosan hatszorosára nőtt 2022 júliusában a hőszivattyúkkal kapcsolatos lakossági megkeresések száma a Daikin budapesti márkaboltjában az előző év hasonló időszakához képest, és a cég közel 300 főt számláló partnerhálózata is hasonló nagyságrendű bővülésről számolt be, de van, ahol tízszeresére nőtt az érdeklődés. Az érdeklődő fogyasztók a legkülönbözőbb ingatlantípusokkal rendelkeznek, és azonnali megoldást szeretnének a gázról történő leválásra, még akár azok is, akik újszerű lakásokban laknak, ugyanis még az új lakóingatlan-állományon belül is rendkívül magas a gázfűtést használók aránya.
Több mint 1100 ingatlant árvereztek el Magyarországon egyetlen hónap alatt, miután június 15-én véget ért a lakóingatlanok kényszerértékesítési- és kilakoltatási moratóriuma – tudta meg az rtl.hu.
„Jelzálogot tetettem a házamra, és elutazgattam, elbuliztam a kölcsönt, még most is törlesztem” – esztelenül hangzik, igaz? Pedig a kétezres években óriási volt a kereslet a nem lakáscélú, hanem szabadon felhasználható, de jelzálogfedezetű kölcsönök iránt Magyarországon: egykor 400-500 ezer adósnak volt ilyen tartozása. Az igazsághoz tartozik, hogy főleg devizában vették fel ezeket a hiteleket, a többség viszont értelmesebben költötte el a fentinél: például lakásfelújításra, autóvásárlásra használták fel a milliókat. Megnéztük, mi maradt az egykor oly népszerű szabad felhasználású jelzáloghitelekből.