Az építőanyaggyártók költségeit hónapok óta növeli az energia és a fuvarozás drágulása, ráadásul az alap- és nyersanyagpiaci árak az első fél évben tapasztalt magas szinten stabilizálódtak, így a gyártók több terméküknél (épületgépészeti termékek, szálas hőszigetelő anyagok) 10-20 százalékos áremelésre kényszerülnek 2022-ben - közölte a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség hétfőn.
Az alapanyaghiány, a chiphiány, az ellátási láncok problémája az egész világgazdaságot megrázza, és úgy tűnik, hogy Magyarországon is egyre súlyosabb gondokat okoz. A Covid miatti korlátozások időszakában a kereslet hiánya volt a legnagyobb gondjuk a vállalatoknak, a kilábalás időszakában viszont az alapanyag és a kapacitáshiány korlátozza a termelésüket. A feldolgozóipar és az építőipar egyaránt küzd ezzel, és könnyen lehet, hogy a következő időszakban fennmarad ez a probléma.
Az elmúlt másfél évben a logisztika az egyik, ha nem a legprosperálóbb ágazata lett az ingatlanpiacnak. Az ilyen irányú fejlesztések egyre inkább bekerültek olyan ingatlancégek profiljába is, akik korábban egészen más területen voltak érdekeltek. Közéjük sorolható a Biggeorge Property is, aki meglátva a szektorban rejlő lehetőséget a tavalyi évben „LogStar” néven elindította új logisztikai üzletágat. Hogy pontosan mi a célja ezzel, milyen fejlesztéseket tervez megvalósítani, hogy látja az ágazat jövőjét, arról a cég tavaly év végén kinevezett fejlesztési igazgatójával, Lippai Ritával beszélgettünk.
Az elmúlt egy évben sokat lehetett olvasni arról, hogy a koronavírus miatti kényszerhelyzet katalizátorként hatott a kkv-k működésének digitalizációjában és lendületet adott az egész szektor modernizációjához. A legfrissebb felmérés szerint azonban ezek a várakozások csak részben teljesültek, a fejlődés megtorpant, miközben jól látszik, hogy azok a vállalkozások, amelyek éltek a lehetőséggel és a digitális transzformáció útjára léptek, hosszútávú versenyelőnyre tehetnek szert.
Az ingatlanszakma és az építőipar felelőssége a klímaváltozásban és a globális károsanyag-kibocsátásban tagadhatatlan, hiába mutagunk sokszor inkább mégis a légi közlekedésre vagy akár a húsfogyasztásra. Épületeink ugyanis a globális kibocsátás 40%-áért felelnek, amiben olyan tényezők játszanak szerepet, mint a beton gyártása, alapanyagok szállítása vagy később az üzemeltetés során fellépő szennyezés. Az alapanyaggyártás és szállítás során fellépő klíma-terhelést egyesek az épületek újrahasznosításával orvosolnák, miközben alternatív alapanyagok felé is lehet fordulni: ilyen például a fa is, amiből ma már nem csak kerti házikót vagy lombházakat lehet építeni, hanem 20 emeletes kulturális központokat vagy akár egyetemeket is.
Enyhén növekedett a kínai feldolgozóipar teljesítménye novemberben az energiaellátási problémák enyhülését és a nyersanyagárak egy részének mérséklődését követően.
Várt mértékben romlott az euróövezet gazdasági hangulatindexe novemberben, amikor felfutó ágban volt a koronavírus újabb hulláma több országban. Az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága (EcFin) honlapjára hétfőn felkerült adatok szerint az euróövezetben 1,1 ponttal 117,5 pontra süllyedt a gazdasági hangulatindex (Economic Sentiment Indicator, ESI) értéke. A mutató júniusban 119 pontos rekordszinten állt.
Az elmúlt öt évben a hazai építőipar tevékenységét legnagyobb mértékben akadályozó tényező a szakmunkás- és mérnökhiány volt. A COVID járvány okozta nehézségek között is az építőipar komolyabb leállások nélkül tudott tovább dolgozni, ehhez pedig még növelni is tudta a foglalkoztatottak számát. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) közleménye szerint azonban ez még mindig kevés a teljes potenciál kiaknázásához - a hazai építőipar munkaerőpiaci problémáit a külföldön dolgozó magyarok hazahívásával, több vendégmunkás alkalmazásával és extenzívebb tehetséggondozással lehetne orvosolni.
Anglia lakosai hamarosan visszakapják büszkeségüket, az évek óta tartó felújítás vége felé közeledve egyre több látszódik a brit parlamentáris demokrácia jelképéből.
Ahogy arról a Portfolio-n is beszámoltunk korábban, az építőipari alapanyagok és építőanyagok jelentős drágulásának megfékezésére a kormány idén különböző intézkedéseket hozott, melynek során exportregisztrációt és néhány bányászati céget érintő látványos extraprofitadót vezetett be, és ösztönözte a gyártókat, hogy belföldön és egy bizonyos árszinten értékesítsék termékeiket. Ezt követően jött a hír, hogy zártkörű tenderen értékesítették az ország egyik legnagyobb, 303 hektáros területen fekvő kavics- és homokbányájának kitermelési jogát, amit a Bayer Construct cégcsoporthoz tartozó Kvarchomok Kft. nyert el. Ennek indulása kapcsán nemrég körbejártuk, hogy melyek ma az ország legnagyobb kavics és homokbányászati cégei, melyre válaszul a legnagyobb hazai szereplő, az osztrák tulajdonban lévő magyar cég, a Lasselsberger Hungária Kft. is elküldte észrevételeit. Hogy a pénzügyi kimutatások alapján az elmúlt 3-4 évben látványos hasznot termelő (átlagosan 20-30%-os EBITDA-val rendelkező) bányászati vállalkozások között dúl-e a háttérben valamilyen "háború", vagy ez csak egyfajta kommunikációs helyezkedés és piacnyugtatás, azt egyelőre mindenkinek a saját fantáziájára bízzuk. Mindenestre az eddig mindig a háttérben lévő, csöndes szektor, most egyre több fényt kap, amivel remélhetőleg egy sokkal transzparensebb, egyre inkább versenyző, így egyre jobb minőségű árút, egyre jobb kiszolgálással, egyre hatékonyabban, és egyre olcsóbban kínálva fognak tudni értékesíteni a vásárlóknak. Lássuk mit reagált a Lasselberger a rövid körképünkre.
Az elmúlt hét-nyolc évben a melegen hengerelt tekercselt acél átlagára 400-450 dollár körül volt tonnánként, ez a szám az elkövetkező években akár 600 dollár fölé emelkedhet a Tata Steel vezérigazgatója szerint - szerepel a CNBC cikkében.
A Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) 2021. októberi ülésén a lakáspiac aktuális helyzetét és folyamatait vitatta meg. A Testület kiemelten foglalkozott az építőipari költségek alakulásával, az otthonteremtési intézkedések hatásaival és az MNB által elindított NHP Zöld Otthon Programmal. Az MNB Lakáspiaci Jelentése alapján részleteiben is megnéztük az egyes témákat.
Több évtizedes problémája a hazai építőipari beruházásoknak, hogy azok bekerülési ára rendre lényegesen magasabb a tervezettnél és ez későn derül ki. Főleg a közszféra magasépítési beruházásaira jellemző ez a helyzet, ami az összes közreműködő számára nagy gond. Az építtető késve tudja meg, hogy mibe is kerülne a beruházása, a tervezőt túltervezéssel vádolják, a kivitelezőre az árdrágító jelzőt illesztik. A nagy értékű állami és önkormányzati építési beruházások pontos, kiszámítható költségtervezésének átgondolására kapott felkérést az ÉVOSZ.
Új vasúti híddal könnyítené meg a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) a személyi közlekedést Ferencváros és Kelenföld között - derül ki Vitézy Dávid Facebook bejegyzéséből. Az átemelés célja, hogy a teher és személyi forgalom ne keresztezze egymást és ne kelljen egymásra várnia a vonatoknak, így a vonatok pontosabban tarthatják a menetrendet. Az átemelés terve elkészült, az engedélyezési eljárás folyamatban van, a kivitelezési tender pedig jövő év elején várható.
A home office térhódítása alapvető változásokat hozott az irodaépületek életében. A dolgozók visszacsábítása a legtöbb cég számára kihívást jelent. Ma már alapelvárás a magas szintű IT lefedettség és megjelent a kényelem és a relaxációt szolgáló megoldások iránti igény is. Szolgáltatói oldalon előtérbe kerül a robotika és az automatizálás, aminek megjelenése sokkal inkább a munkaerő-hiánynak és nem a pandémiának köszönhető. Az idei utolsó negyedévi létesítménygazdálkodási hangulatindex kifejezetten jó értéken zárt (53,06), a Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetsége a következő évet – a kihívások ellenére is – pozitívan látja és a piac további növekedését várja.
Egyelőre nem kiugró a 2021 harmadik negyedévében elindított társasházi lakásépítések értéke, az 5%-os lakásáfa hatása így még várat magára. Amennyiben nem lesz újabb bejelentés a következő évben, hogy mégsem kell a fejlesztőknek megszerezni az építési engedélyt (vagy egyszerű bejelentést tenni) 2022. december végéig, hogy 5%-os áfával értékesíthessenek, akkor hamarosan - egy éven belül - toronymagas új lakásépítési értékekre számíthatunk.
Tíz évvel ezelőtt a KPMG felmérése szerint az európai vállalatvezetők 85%-a a gazdasági, pénzügyi tényezőket emelte ki, mint legnagyobb kockázat a gazdaságra nézve - a környezeti szempontok, a klímaváltozás vagy a járványhelyzet szinte egyáltalán nem is szerepeltek a listán. Nagyot fordult ehhez képest a világ egy évtized alatt, hiszen ma már egyértelműen a járványok és a klímavészhelyzet az egyik legmeghatározóbb kockázati tényező az ingatlanpiacon. Dános Pál MRICS, a KPMG Ingatlan tanácsadásért felelős vezetője, társult partnere ennek kapcsán egy panelbeszélgetés keretei között arról kérdezte az ingatlanpiac szegmenseinek képviselőit, hogy ők hogyan is alkalmazkodtak a járványhelyzethez, milyen hatással volt rájuk az alapanyagárak emelkedése és milyen jövőt látnak az ingatlanpiacon a digitalizáció terén.
Tovább emelkedtek a hazai lakásárak. A vidéki városokban kiemelkedő mértékű drágulás volt tapasztalható, de Budapesten – egy év stagnálást követően – szintén emelkedtek az értékesítési árak. 2021-ben szűkült a Budapest és a megyeszékhelyek közti árolló. Országos átlagban a lakásárak éves növekedési üteme 13,3 százalékra gyorsult 2021 második negyedévére, míg ugyanebben az időszakban Budapesten 9,1 százalékos, a vidéki városokban 18,2 százalékos éves árdinamika volt megfigyelhető - derül ki az MNB legfrissebb Lakáspiaci Jelentéséből.
Bemutatták a 2024-ig tartó építőipari teljesítményre vonatkozó előrejelzést a 92. Euroconstruct konferencián. Az összehangolt nemzetközi fellendülés, az infrastruktúra mint klasszikus fiskális politika, az épületek felújítására és korszerűsítésére irányuló nagyvonalú ösztönző intézkedések mind támogatják a pozitív kilátásokat. Az építési teljesítmény 2021-es szintjét 1740 millió euróra becslik, mely a kemény tavalyi év után jelentős, 5,6%-os növekedést jelent. Magyarországon még ennél is több, évi 7%-os növekedést várnak a következő években.
Nemrég írtunka arról, hogy az erős második negyedév után jelentősen mérséklődött az építőiparban megkezdett kivitelezési munkák értéke az év harmadik negyedévében Magyarországon. Az EBI Építésaktivitási Jelentés alapján megnéztük, hogy mit jelentett ez az ország egyes területei között, vagyis melyik országrészben mérséklődött és hol bővült a hazai építőipar.