A januári 25,7 százalékos infláció majdnem 27 éves csúcsot jelentett, azonban azzal tetőzhetett az áremelkedés – vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Februárra már kivétel nélkül alacsonyabb értéket várnak a szakértők, azonban egy ideig még magasan ragadhat az infláció, csak az év második felében várható érdemi csökkenés, de a 10 százalék alatti év végi ráta így sem kerül majd veszélybe.
Váratlanul gyengén kezdte az évet a hazai ipar. Januárban a termelés volumene (szezonálisan igazítva) 5,1%-kal elmaradt a decemberitől. Az egy évvel korábbi teljesítményhez képest 3,2%-os a visszaesés.
A devizapiaci pozícionáltságból arra lehet következtetni, hogy időnként próbálkoznak a magyar deviza ellen pozíciókat felvenni a befektetők, azonban a jelenlegi kamatszintek mellett továbbra is öngyilkosság ezeket hosszú ideig fenntartani. Az igazán érdekes majd az lehet, hogyan reagál a forint az esetleges kamatcsökkentésre, bár az MNB legutóbbi kommunikációja alapján az továbbra sincs a küszöbön.
A magyar gazdaság jelentősen lassul az idei első félévben, de az év második felének felpattanása az év egészében pozitív növekedést hoz majd - vélik az ING Bank közgazdászai, akik a jövő vére már masszív növekedéssel számolnak. A forint erősödése a közeljövőben elakadhat, de az év egészében folytatódhat, és a kötvénypiacon is a hozamok normalizálódására számítanak a banknál.
Lakóhelytől függően a befektetők teljesen eltérő preferenciákkal rendelkezhetnek a befektetésekhez használt eszközosztályok kiválasztásakor. A kriptovaluták ezt remekül példázzák. Az Európai Unión belül - ahol egyébként relatív gyors adoptációt láthatunk – például a kriptovalutás befektetésekkel kapcsolatos attitűdben jelentős eltérés mutatkozik az egyes országok és régiók tekintetében. Az Eurobarometer egy korábbi felmérése azt vizsgálta, hogy mégis mekkora népszerűségnek örvendenek a kriptopénzek az EU-ban a befektetők körében. Emellett összehasonlították a kriptovalutáknak való kitettséget a részvényekkel, a befektetési alapokkal és a kötvényekkel.
Nemcsak az átlagvagyonnal bíró befektetőknek volt nehéz tavaly pénzt keresnie a piacokon, hanem a gazdagoknak is, a Knight Frank friss elemzése szerint globálisan 10%-kal esett vissza a dollármilliomosok vagyona, a legnagyobb ütést az európai gazdagok vagyona kapta. Idén viszont már derűlátóbbak a vagyonosok, érdemi emelkedésre számítanak a vagyonukban, ezzel párhuzamosan pedig többet is terveznek költeni. Kiderült az is, miben tartják pénzüket a milliomosok.
A szőlészet-borászat azon ritka területek egyike, ahol a klímaváltozás kedvező hatásokkal is jár, Magyarországon több borvidék esetében is tapasztalható már néhány előny, amely az éghajlat átalakulásával egyre jellemzőbbé vált az elmúlt években. Az összkép így sem egyértelmű: a szélsőségessé váló klíma a régi termesztési és borkészítési gyakorlatok újragondolására kényszeríti a borászokat, egyre problémásabb a szüret megfelelő időzítése, és komoly gondot okozhatnak a különböző borbetegségek is. Ezek a kihívások ugyanakkor egyelőre kezelhetők, cserébe pedig finomabb érés, részletgazdagabb ízvilág és elegánsabb, zamatosabb tételek jelentik az odafigyelő borászok jutalmát.
Utoljára 2016 elején, a mostani CSOK bevezetésekor vett fel kevesebb lakáshitelt a magyar lakosság az idén januári 41 milliárd forintnál, ami éves összehasonlításban 62%-os zuhanást jelent. A fogyasztási és a vállalati hitelek is gyengén muzsikáltak az év első hónapjában, utóbbi adatait csak a Vodafone-felvásárlás kozmetikázta ki. Az MNB ma közzétett januári statisztikáiban azonban a lakossági betétek alakulása a legszomorúbb: az itt tapasztalt nettó 334 milliárd forintos pénzkivonásra korábban még soha nem volt példa, és minden bizonnyal a csúcson lévő infláció váltotta ki.
Januárban még minden szépnek és jónak tűnt, februárban viszont jött a kijózanodás, amit a vártnál magasabb infláció és a jegybankok szigorúbb hangvétele is elősegített. A részvénypiacok kapcsán most már sokkal óvatosabbak a hazai potfóliómenedzserek, a többségük távolságtartással figyeli, mi lesz ebből. A kötvénypiaci befektetések viszont új virágkorukat élik, hiszen olyan helyzet állt elő, hogy gyakorlatilag kockázatmentesen lehet szép hozamokat zsebre tenni.
Ahogy a régiós bankpiacon az OTP a legnagyobb akviráló, úgy jó esély van arra, hogy a biztosítási piacon hamarosan a magyar állam és a nevében eljáró Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. lesz a legnagyobb felvásárló. Az első lépéseket az Aegon és az Union biztosítók 45%-ának már lezárt és a Posta Biztosító 67%-ának még folyamatban lévő megvásárlásával már megtette a magyar állam, de messze még a cél, az 50% fölötti hazai tulajdon elérése. Ebből a szempontból is érdekes a Deloitte friss tanulmánya, amely bemutatja a közelmúltban megvalósult régiós biztosítási piaci tranzakciókat és az egyes résztvevők mozgatórugóit. A magyar tulajdonosok biztosításpiaci terjeszkedésével szerdai Biztosítás 2023 konferenciánkon is foglalkozunk.
A szigorú járványügyi korlátozások feloldása és a hatósági szabályozások lazítása után rég nem látott kedvvel zsákolták a kínai részvényeket a befektetők az év első heteiben. A mesterséges intelligencia egyre jelentősebb térhódításával pedig új sztárok is születtek a tőzsdén, az elmúlt napokban azonban mégis erős falba ütközött az emelkedés. Csak egy egyszerű korrekcióról van szó vagy eddig tartott az újranyitási bumm? Milyenek a tőzsdei kilátások? Valóban a lazuló hatósági szabályozások következtében kialakuló árháborúk vihetik be az újabb ütést az egykori sztárszektoroknak?
A Nemzeti Tőkeholding ma bejelentette: 600 milliárd forintnyi új, tőkefinanszírozási forrás kerül a magyar gazdaságba a Baross Gábor Tőkeprogramon keresztül. A három pilléres tőkeprogram ingatlan- és értékpapíralapok lába március elsején indult el, 150 milliárd forint keretösszeggel. Az egykörösre tervezett pályázat forrásaira erős piaci igény mutatkozik a Tőkeholding szerint. Az ingatlapalokra fókuszáló alprogramban alaponként minimum 4,5, alapkezelőnként maximum 30 milliárd forintra pályázhat az a mintegy 6-8 szereplő, amely képes teljesíteni a feltételeket. Az értékpapír ágon maximum 5 milliárd forintra pályázhatnak az alapkezelők - derült ki a programot bemutató sajtótájékoztatón.
A szuperintelligens chatbot fejlesztője, az OpenAI szerdán este bejelentette, legújabb nyelvi modellje mostantól nemcsak a mezei felhasználók, hanem a fejlesztők számára is elérhetővé vált. Az OpenAI API-ján (Application Programming Interface - alkalmazásprogramozási felület) március elsejétől elérhető a GPT-3.5-ös nyelvi modell szinte bármilyen feladatra, illetve a Whisper leiratozó és fordító modell fejlettebb változata is.
Egyedülálló színes film készült az 1938-ban Budapesten megrendezett Eucharisztikus Világkongresszusról. A mozgókép készítője, az akkor mindössze 28 éves Zombori Vilmos azonban néhány hónappal az eseményt követően tragikus légibaleset áldozata lett. A filmtekercsek jelenleg magántulajdonban vannak, de néhány éve a magyar állam védett műtárggyá nyilvánította őket. A celluloidszalag azonban – természeténél fogva – pusztulásra van ítélve, így szükség lenne minél gyorsabb restaurálására és digitalizálására. Vajon láthatja-e a közönség valaha a szomorú sorsú fiatal művész felmérhetetlen értékű alkotását?
A lendületesen induló januárhoz képest apró megtorpanás következett a Budapesti Értéktőzsdén februárban. A BÉT elsőszámú mutatója, a BUX index enyhe, 1,2 százalékos csökkenéssel, 44 780 ponton zárta a hónapot. A részvénypiac összforgalma jelentős visszaeséssel 151 milliárd forintot tett ki a hónap során, amely napi átlagra vetítve 7,5 milliárd forintot jelent. Februárban is az OTP papírjaival kereskedtek a legnagyobb, 86,8 milliárd forintos értékben, amelyet a Richter 34,1 milliárd, a Mol pedig 24 milliárd forintos forgalommal követett. A befektetési szolgáltatók versenyében a Wood & Company került az élre, maga mögé utasítva a Concorde-ot és az Erste Bankot. A hónap kiemelkedő eseményének a BÉT Legek díjátadó bizonyult, amelynek keretében a Budapesti Értéktőzsde 24 kategóriában ismét díjazta a tőkepiac kiemelkedő teljesítményeit.
Az év eleje kifejezetten erősen indult a tőzsdéken, azonban az egyrészt meglepően erős makrogazdasági adatok, és a vártnál magasabb inflációs számok miatt beindult egy erőteljesebb korrekció. Nemcsak a részvénypiacok adták vissza a januári emelkedés egy részét, de a dollár is komolyabb erősödésbe kezdett a hónapok óta tartó gyengülő tendencia után. Ezzel párhuzamosan a negyedik negyedéves gyorsjelentési szezon is okozott mozgásokat a piacon, nem kivétel ez alól a magyar tőzsde sem, ahol többek között a Magyar Telekom és a Masterplast jelentése hozott nagyobb mozgásokat.
Tavaly október óta a forint az euróval szemben 14, a dollárral szemben pedig 22 százalékot erősödött, egymás után töri át a fontos szinteket, utoljára tavaly április végén volt olyan erős a magyar fizetőeszköz, mint most. A spekulánsokat az MNB a magas irányadó alapkamattal alaposan elijesztette a forint shortolásától, de sok más tényező is szerepet játszik abban, hogy egyre erősebb a magyar deviza. Megnéztük, meddig tarthat még ki a forinterő.
A kontinensre valósággal beömlő LNG-szállításoknak is köszönhetően a súlyos függőségi helyzet után szinte pillanatok alatt sikerült Európának leválnia az orosz gázról. A cseppfolyósított földgáz importjának felfutásában a legnagyobb szerepe az Egyesült Államoknak volt, a kontinens energiaellátásában pedig várhatóan a jövőben is egyre nagyobb szerepe lesz az észak-amerikai régiónak - van azonban egy szcenárió, egy igazi „fekete hattyú” jelenség, aminek a bekövetkezése fenekestül forgatná fel ezt a várakozást.
Már három hét telt el a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító földrengések óta, és miközben szinte naponta robbannak ki a botrányok, még egyetlen török politikus sem mondott le. Történik mindez úgy, hogy az óriási anyagi pusztításon túlmenően emberemlékezet óta nem látott számú halálos áldozatról számoltak már be eddig is, és várhatóan ez tovább emelkedik majd. Törökországban néhány hónap múlva választásokat tartanak, és a hosszú ideje gyengülő gazdasági helyzet közepette a kormány úgy tűnik, úgy értelmezi a helyzetet, hogy most sem szabad a gyengeség jelét mutatni: nem mondhat le senki, és inkább a médiát és a kritikát kell korlátozni, minthogy politikai felelősségvállalásra kerüljön sor. A botrányok sorozata azonban végül talán megváltoztatja ezt a helyzetet, így érdemes végignézni, mi borzolta a kedélyeket az országban az elmúlt héten.
A 2022-es év társadalmi-gazdasági változásai megtörték a régóta csökkenő trendet, és a tavalyi évben 51-ről 59-re nőtt az adónemek száma. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda bemutatja az újdonságokat.
A napokban jelent meg az MNB negyedéves statisztikai jelentés a biztosítási, és ezen belül az életbiztosítási piac...
Egyre többet tesz hozzá a gazdaság növekedéséhez a tisztaenergia: a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss elemzése...
Kevés olyan közvetlen biológiai jellemzőt találunk, ami kiemelne minket a többi faj közül, leginkább fejlett kommunikációs... 
A transzferárazásban és a transzferár dokumentáció készítésében 2022-ben jelentős változások történtek, megtöbbszörözték... 
Most, hogy a Raiffeisen valami okból elkezdte elüldözni a prémium ügyfeleket (pedig nemrég még 50 ezer forintot is...
Olyan ádáz technológiai és mérnöki verseny lapul a jövő egyik legfontosabb trendje mögött, ami alapjaiban kérdőjelezi...
Sokan várják a döntést.
Alig 7 millió forint a hazai lakáshitelesek aktuális, átlagos tartozása, de ettől még ez inkább a gazdagabbak kiváltsága..
Mi lesz velük?
