A magyar kormány újabb változtatásokról döntött a a minimálbért, a garantált bérminimumot és a pedagógusok béreit érintő rendeleten. A Pénzügyminisztérium által bemutatott rendelettervezet egyik legfontosabb, hogy ezzel párhuzamosan a települési önkormányzatok is támogatást kapnak a béremelésekhez.
Nem mindenhol vált rugalmasabbá a munkavégzés a koronavírus-járvány hatására. Számos helyen még keményebbé vált a munka: kémszoftverekkel figyelik az embereket, akik még a szabadságukon is dolgoznak, míg máshol ragaszkodnak az irodai munkavégzéshez, illetve a túlórákhoz.
Míg egyes vállalatok fenyegetésekkel és ultimátumokkal igyekeznek visszaterelni a kollégákat az irodába, mások épp ellenkezőleg: pluszjuttatásokkal, vonzó közeggel és - az ingázás terhéért cserébe - rövidített munkaidővel ösztönöznek.
Miközben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) negyedévről negyedévre megközelítőleg ugyanannyi dohánycsempészési kísérletet hiúsít meg Magyarországon, a mennyiség - amivel lebuknak a csempészek - csökkenő tendenciát mutat. Ebből következik, hogy az átlagos szállítmány mérete is egyre kisebb, azt azonban nem tudhatjuk, hogy a technológia fejlődésével (pl. drónos szállítás) mennyi a sikeres behozatal.
Ursula von der Leyen az EU állapotáról szóló szerdai beszédében egy politikai bravúrral talált egyetlen mondatot, amelyet minden szereplő a maga kedve szerint értelmezhet az egész államszövetségét meghatározó intézményi reform vitájában. Az Európai Bizottság elnöke bár azt mondta, hogy támogatja, hogy a hatalmi és döntéshozatali egyensúlyon változtasson, de óvatosan hosszútávú folyamatot ígért az uniós alapszerződésekről szóló változtatások kapcsán. Ezzel együtt is új politikai eszköztár keresésére kényszerítheti Orbán Viktort és kormányát az EU-s tárgyalásoknál: a tanácsi vétójog elvesztése, az Európai Parlament jogköreinek bővítése mind olyan pontok, amelyek ellentétesek a magyar kabinet irányvonalával. Bóka János EU-ügyi miniszter már jelezte is, hogy ellenzik az intézményi reformot.
Az önszántából különböző okok miatt határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók aránya Magyarországon meghaladja azokét, akik azért vállalnak ilyen munkát, mert nem találtak határozatlan időre szóló állást – ezt mutatják az Eurofound munkaerőpiaci jelentésének legfrissebb, 2021-re vonatkozó adatai. A szociális, foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó uniós ügynökség elemzéséből kiderül: Nyugat-Európában a kelet-európai EU-tagállamokhoz képest alacsonyabb a teljes munkaidőben, határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók aránya. Ezekben az országokban az atipikus módon foglalkoztatott legtöbb munkavállaló önkéntes alapon választott részmunkaidőben dolgozik.
Hamarosan következik a finis a szlovák parlamenti választások előtt. A kampány nem nevezhető visszafogottnak, azonban 2018 óta még mindig a legfontosabb téma a korrupció és az állítólagos maffiaügyek a vezető politikusok körében. Az elmúlt években ehhez a korrupcióellenes üzenetekkel hatalomra jutott kormánykoalíció botrányokkal tarkított irányítása is párosult. Az elmúlt öt év igen sok izgalmat tartogatott a szlovák belpolitikában, akár egy bűnügyi regénynek is beillene. Közben ez a választókat kevésbé érdekli, a főgengszternek kikiáltott politikus lehet újra a kormányfő Pozsonyban. A kampány utolsó heteiben ráadásul a magyar politikában ismerős nevek is feltűnnek, Soros György és Orbán Viktor nevét emlegetve fordulnak rá a hajrára a szlovák politikai formációk.
Az előző napokat kivárás jellemezte a vezető európai tőzsdéken. Nem véletlenül, hiszen a némiképp csalódást keltő augusztusi inflációs számok, valamint az Európai Unió legnagyobb gazdaságának egyre romló kilátásai igencsak feladták a leckét az Európai Központi Bank döntéshozóinak a csütörtöki kamatdöntést megelőzően. Az EKB végül kisebb meglepetésre 25 bázisponttal, 4 százalékra emelte az irányadó rátát, emellett pedig a Kormányzótanács erős kijelentést tette arra vonatkozóan, hogy a mostani lehetett az utolsó emelés a mostani szigorítási ciklusban. Ennek hatására az euró gyengülni kezdett, a vezető európai részvényindexek pedig felpattantak. A lendület kitart a hét utolsó kereskedési napján is, a német DAX index pedig máris kulcsfontosságú szinthez ért.
Ma kora délután közölte a Magyar Telekom, hogy 123 milliárd forintos beruházási programot indít, a magyar kormány pedig megerősítette, hogy a hírközlési szolgáltatókat terhelő közműadó fizetési kötelezettséget 2024 januárjától, a távközlési pótadót pedig 2025 januárjától megszünteti. A bejelentés hatására kilőttek a Magyar Telekom részvényei, már közel 11 százalékos pluszban is volt a jegyzés. A vállalat papírjai nagy utat tettek meg a tavaly októberi mélypontról, ahonnan már kis híján duplázott az árfolyam, a mostani emelkedéssel együtt pedig több mint 6 éve nem látott szintre emelkedett.
Már csaknem 2 millió bankkártya költözött a mobiltelefonokba, közel kétszer annyit kültünk kártyával, mint amennyi pénzt veszünk fel velük, és bővült az ATM és a POS-terminál hálózat is. Az azonnali fizetések száma és értéke is emelkedik, a mobilfizetési, a fizikai és a netes kártyás forgalom egyaránt gyors ütemben bővül, a bankok pénzforgalmi bevételei pedig az infláció és a forgalombővülés hatására nagyot emelkedtek. Részletesen foglalkozunk a fizetések és a bankolás jövőjével szerdai Future of Finance 2023 konferenciánkon, nem érdemes lemaradni a rendezvényről!
A tegnapi tőzsdei debütálás bombasiker volt az idei év legnagyobb tőzsdei bevezetését bonyolító Arm számára. A vállalat részvényárfolyama csaknem 25 százalékkal emelkedett a bevezetési ár fölé, majd a zárás után még tovább menetelt felfelé az árfolyam. Az IPO sikere egyesek szerint fordulatot jelenthet az elsődleges nyilvános részvénykibocsátások piacán.
A kormány hosszú távú elképzeléseit tartalmazó Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) közelmúltban felülvizsgált, frissített verziója szerint a háztartási méretű (HMKE) megújuló kapacitások elterjesztésének új, kiemelten fontos célcsoportját a vállalkozások képezik, melyek ezáltal képesek megtermelni a saját maguk által felhasznált energia egy részét. A stratégiai dokumentum ugyan az ezzel kapcsolatos konkrétumokkal is adós marad, de az energiaválság megmutatta, hogy milyen irányban elindulva lehetne ösztönözni a cégek napelem-telepítéseit.
Október 15-én parlamenti választásokat és négykérdéses népszavazást tartanak Lengyelországban. A tét: harmadik ciklusát kezdheti-e egyhuzamban a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) vezette kormány, vagy 2014 után visszatér a miniszterelnöki bársonyszékbe a Brüsszelt is megjárt Donald Tusk. Bár a PiS vezet a közvélemény-kutatásokban, a Tusk-féle Polgári Koalíció (KO) két középpárttal koalíciót kötve akár többséget is szerezhet a lengyel parlamentben, így abszolút kétesélyes a játszma. A kampány egyre személyeskedőbb és durvább, miközben a kormánypárt a népszavazással akar minél több választót maga mellé állítani. A PiS Magyarországon már bevált módszereket másol látványosan – kérdés, a lengyel választók mennyire lesznek vevők ezekre.
Szinte mindegyik nagyobb önkéntes- és magán-nyugdíjpénztári portfólió kezelt vagyona csökkent tavaly az MNB Aranykönyv friss számai szerint, ami leginkább a részvény- és tőkepiacok gyengélkedésének tudható be. Nem meglepő módon a pénztári hozamok is csúnya bukókat mutattak tavaly, igaz, idénre ezeket többnyire már sikerült ledolgozni. Mindeközben a taglétszám mindkét pénztártípusnál csökken, és különösen aggasztó, hogy egyre kevesebb fiatal választja az öngondoskodásnak ezt a formáját. Erről a témáról bővebben is szó lesz a jövő heti Future of Finance 2023 konferenciánkon.
Közzétette a 2023-as év első feléről szóló pénzügyi jelentését az MVM csoport, amelyből kiderült, hogy az energiapiacokon tapasztalható konszolidáció ellenére jelentős mértékben tudott profitálni a cég. A féléves adózott eredmény közel harmada a külföldi leányvállalatok teljesítményéből adódott.
Összeállt a szeptember 19-i Private Health Forum végleges szakmai programja. A legnagyobb magánszolgáltatók tulajdonosai és operatív vezetői, a legnevesebb tanácsadók, valamint szakértők, az állami döntéshozatal képviselői, az ágazat más szegmenseinek szereplői készen állnak arra, hogy szembenézzenek a hazai egészségügy legfontosabb kérdéseivel, és közösen válaszokat találjanak azokra.
Több oldalról is megsínylették a biztosítók a tavalyi évet: a kárinfláció, az aszály és az állami adóterhek növekedése miatt számos kihívással kellett szembenézniük a társaságoknak. Az MNB frissen megjelent Aranykönyve alapján a bankok és az alapkezelők után a biztosítási szektor sorrendjét is felállítottuk a 2022-es számok alapján. A biztosítási szektor jövőjével is kiemelten foglalkozunk a Portfolio Future of Finance 2023 konferenciáján, még nem késő regisztrálni a rendezvényre!
Emel még tovább a kamaton az EKB? Egyértelművé teszi, hogy elértük a szigorítási ciklus csúcsát? – ez a két legfontosabb kérdés, amire választ keresünk az Európai Központi Bank csütörtöki kamatdöntő ülése előtt. Akárhogy is határoz az eurózóna jegybankja, az az árfolyamokra is hatással lehet, az euró-dollár esetleges hevesebb kilengése pedig a forintot is érzékenyen érintheti.
A részvénypiacok és a kötvénypiacok együttes szenvedése jellemezte tavaly a világpiacokat, a nagy hazai alapkezelők azonban mintha meg sem érezték volna az ellenszelet: az MNB Aranykönyv friss számai szerint a profitok a legtöbb nagyobb szolgáltató esetében és piacszinten is emelkedni tudtak. Az OTP Alapkezelő maradt a legprofitábilisabb szolgáltató a piacon, miközben jelentősen tudta növelni kezelt vagyonát is. Mindeközben jelentősen átrajzolódott a legnyereségesebb és a legnagyobb vagyonokat kezelő alapkezelők sorrendje is. A hazai vagyonkezelés jövője is terítékre kerül a Portfolio jövő heti Future of Finance konferenciáján. Ne maradj le róla, gyere el te is!
Az Apple már évek óta szeptemberben mutatja be a legújabb telefonjait, így lesz ez idén is, szeptember 12-én jönnek az újdonságok.
A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában a házasság megromlása, a válás, a válóper, a gyermekelhelyezés... 
Az SPB Befektetési Zrt. vállalati tanácsadási szolgáltatásáról kérdeztük Kosovics Lászlót, az SPB portfóliókezelési...
"A német gazdaság botladozik. A 2024-es évre az Európai Bizottság (2023), az IMF (2024) és az OECD (2024) mind azt...
Újabb áldozatra vadászik az amerikai értékpapír-felügyelet, épp a Robinhood elleni pert készíti elő. Sokadik felvonása... 
A májusi Top 10-es listám hatodik helyezettje. A ROIC miatt figyeltem fel rá, amikor a listát nézegettem, és a chartja...
Új világ van ahhoz képest, mint amit megszoktunk, nem fogunk visszatérni az alacsony kamatok korába – hangsúlyozta...
Mire megy vele?
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
