Az építőiparban és a közlekedési szektorban, ahol köztudottan lassú a dekarbonizáció folyamata, most példátlan ütemben kell csökkenteni az emissziót ahhoz, hogy az EU továbbra is a klímacéljai elérését biztosító úton maradjon. Ennek érdekében az új emissziókereskedelmi rendszer, az úgynevezett ETS2 2027-től kezdődően karbonárat vet majd ki az ezekben az ágazatokban használt energiahordozókra.
A francia villamosenergia-rendszer stabilitási kihívásokkal néz szembe, a rendszerben egyre nagyobb az egyensúlyhiány elsősorban a naperőművek robbanásszerű terjedése miatt - hívta fel a figyelmet az Électricité de France (EDF) távozó vezérigazgatója, Luc Rémont, aki ezért az állami támogatási mechanizmusok átalakítását is szükségesnek tartja. Megállapításának extra súlyt ad, hogy Franciaország az Európai Unió egyik legnagyobb áramtermelője és fő áramexportőre, szerepe pedig kiemelkedő az európai ellátásbiztonság fenntartásában.
Május 20-án indul az EnergyTalks, a Portfolio energetikai podcastje. A tíz részes, havonta jelentkező sorozatban a hazai energiapiac legfontosabb szereplőivel és legkiválóbb szakértőivel fogjuk körbejárni a Magyarországot érintő legfőbb energetikai kérdéseket. Az első epizódban nem más, mint Lantos Csaba energiaügyi miniszter lesz a vendégünk, akivel többek között átbeszéljük Magyarország energiaszuverenitásának kihívásait, és azt is, hogy mennyire sebezhető a magyar áramhálózat az olyan összeomlásokkal szemben, mint amit a közelmúltban Spanyolországban láthattunk.
Amerikai és orosz tisztviselők továbbra is titkos tárgyalásokat folytatnak arról, hogyan térhetne vissza az orosz gáz az európai piacokra. De nem ingyen: Trump cserébe részesedést szeretne a gázexporthoz tartozó bevételekből. Ehhez viszont kellene az EU is, mint vevő - egyelőre azonban ez nagyon messzinek tűnik.
Az Európai Parlament megszavazta az EU gáztárolási szabályainak enyhítését, ami csökkentheti az energiaárakat.
Négy vállalat nyerte el a jogot, hogy az állami intézményeket földgázzal lássa el a következő három évben, mintegy 525 milliárd forintos keretösszegben. A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) által kiírt tender győztesei azonban olyan mértékű árréseket kínáltak, amelyek tízszeresen haladják meg a piacon szokásos értékeket.
Az európai ipari energiafogyasztók gázszerződései szinte teljes mértékben a holland TTF gáztőzsdéhez, vagy valamely európai gáztőzsdéhez vannak indexálva, és öngól lenne, ha továbbra is csak egyetlen indexre tennék fel a vállalatok „az életüket” – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Szabó Gergely. A MET Central Europe régiós elnöke három konkrét érv, köztük a potenciális árelőny, miatt azt szorgalmazza, hogy a cégek a gázbeszerzéseik egy részét az amerikai Henry Hub-hoz indexálják. Szerinte hiába várnak a cégek állami, vagy uniós szintű segítségre, az nem fog jönni, és a Henry Hub-indexáláson kívüli lehetőségekre utalva leszögezte: „nem nagyon látunk olyan érdemi megoldást az ipari energiafelhasználóknak, amellyel saját hatáskörben lehet javítani a gázbeszerzés költség oldalán.” Rámutatott: „már egy részleges Henry Hub indexálás is természetes védelmet nyújthat az emelkedő árkörnyezet ellen”, a csökkenő árkörnyezetben pedig nem olyan lényeges versenyképességi tényező az iparnak a gázár.
Egy olyan nagy üzemzavar és nagy területre kiterjedő tartós áramkimaradás után, mint ami 2025. április 28-án hétfőn történt az Ibériai-félszigeten, teljesen jogos a kérdés, hogy nálunk ilyen megtörténhet-e, illetve mit tanulhatunk a spanyolok és portugálok problémáiból. Úgy is megfogalmazhatjuk ezt a kérdést, hogy nálunk jobb vagy rosszabb a helyzet? A kérdést részben már érintettem 2025. április 30-i, a Portfolio-n megjelent írásomban, de szeretnék most kicsit a magyar villamosenergia-rendszerre koncentrálni. Ehhez pedig egy közelmúltbeli magyar eseményre érdemes visszatérni.
Az OPEC+ már a második egymást követő hónapban döntött úgy, hogy felgyorsítja az olajkitermelés növelését. A tervek szerint júniusban napi 411 ezer hordóval emelik a termelést, annak ellenére, hogy az olajárak csökkennek és a kereslet gyengülésére számítanak.
Már hallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében a szerdán publikált, a várakozásokat is alulmúló első negyedéves hazai GDP-adatról volt szó. A témában itt volt velünk Madár István a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. A második részben a MAVIR, a spanyol áramhálózati összeomlásról szóló exkluzív háttéranyagát beszéltük át Weinhardt Attilával, a Portfolio energiapiaci elemzőjével. Végül Bencze Balázzsal, a Portfolio Trader kereskedési vezetőjével az április végi tőkepiaci eseményeket és a jövő heti lehetséges irányokat tekintettük át.
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) a napelemeket a villamosenergia-piacok új királyaként jellemezte a technológia elmúlt évekbeli árzuhanása és terjedése miatt, ezzel együtt a szervezet szisztematikusan alábecsülte a napenergia globális térnyerésének sebességét. Míg a megújuló technológiák, különösen a napelemek és szélturbinák terjedésének várható ütemét sokszor megközelítőleg pontosan sem sikerült modelleznie, a mértékadó jelentéseiről ismert szervezet az olyan fő mutatók jövőbeli alakulását viszonylag pontosan prognosztizálja, mint az energiaigény. A fosszilis források és a nukleáris energia területén viszont az IEA rendre túlbecsülte a várható növekedést.
Hétfőn kora délután szinte teljes sötétségbe borult Portugália és Spanyolország, miután az ibériai nagyfeszültségű hálózatban váratlanul dominóhatás indult el. A portugál átviteli rendszerirányító, a REN közleménye szerint a kiesést nem hazai, hanem spanyol oldali hálózati hiba váltotta ki, amely egy „ritka légköri jelenséggel” hozható összefüggésbe.
Az európai villamosenergia-hálózati rendszerüzemeltetők szövetsége (ENTSO-E) hétfői jelentésében arra tett javaslatot, hogy Németország egységes áramiacát öt árzónára bontsák fel azért, hogy a különböző régiók eltérő áramtermelési költségei jobban kiütközzenek a piaci árakban, és ez hozná a legnagyobb gazdasági hatékonyságot a lefuttatott szimulációk alapján.
Újabb árcsökkenés várható a benzinkutakon - írja a holtankoljak.
Az év elején drámaian megugró áramárak után áprilisra érezhetően enyhült az európai energiafogyasztók terhe: a kontinens legtöbb országában gyakorlatilag megfeleződtek a nagykereskedelmi villamosenergia-árak a februári csúcsokhoz képest. A háttérben az áll, hogy véget ért a téli fűtési szezon, ezzel együtt pedig jelentősen visszaesett a földgáz iránti kereslet, miközben a napenergia-termelés látványosan megindult.
Az energiaátállás új szakaszában a hangsúlynak át kell kerülnie arra, hogy az időjárásfüggő megújuló erőművek az idő egyre nagyobb részében legyenek képesek a termelésre, ezért a fő feladat a meglévő kapacitások és csatlakozási pontok kihasználtságának fokozása. Erre már Magyarországon is jó lehetőséget kínál a naperőművek akkumulátorral és/vagy szélturbinával való hibridizációja, ami a cégek számára stabil, fenntartható energiaellátást biztosíthat az olyan új üzleti modellekkel együtt, mint az itthon is egyre népszerűbb hosszú távú fizikai zöldáram-vásárlási szerződések.
A Portfolio-MAGE Járműipar 2025 konferencián Tóth András István, az E.ON Hungária Csoport megoldásértékesítési igazgatója az energiapiac jelenlegi helyzetéről és jövőbeli kilátásairól tartott előadást. A szakember kiemelte az energiaárak alakulását és a rugalmasság energiapiacon betöltött szerepét is.
Idén februárban apró, de annál fontosabb jogszabályváltozás lépett életbe: 2029-ig kivezetik az ipari naperőművek döntő részét érintő KÁT (Kötelező Átvételi Tarifa) rendszerből az éves inflációkövető indexálást, illetve megkönnyítik az energiatárolók telepítését a termelők számára. Ezzel új modell nyílik meg, sokkal vonzóbbá válhat a szabadpiaci működés, ráadásul jelentős mértékű állami támogatás is igényelhető az energiatárolós beruházásokhoz. Nem olcsó belekezdeni, de a jelenlegi árkörnyezetben 3-5 év alatt is megtérülhet a projekt, utána pedig évente több 10 millió forintokat hozhat az beruházónak. Rengeteg a megválaszolandó kérdés: mennyibe kerül 1 MW/h kapacitású akkumulátor? Hová lehet telepíteni? Hogyan kell kiszámolni a megtérülést? Melyik gyártó terméke lehet a legjobb választás? Ki finanszírozza meg, és ki építi fel? Nagy Zsolt Dáviddal, a SOLARKIT Europe Kft. ipari rendszerek szakértőjével keressük mindezekre a válaszokat.
Iparági szereplők szerint nehéz értelmezni a megújuló energia kötelező átvételi rendszerének szabályozásában év elején történt kormányzati változtatást. A kiszámíthatóságra és a befektetői bizalomra negatív hatást gyakorló, az érintettekkel való konzultációt nélkülöző lépést követően a hazai fejlesztők figyelme a vonzóbb lehetőségeket kínáló környező piacokra irányult, de egyelőre nem tűnik célszerűnek elhagyni a KÁT rendszert. Van, aki a fogyasztói oldalon nagyon örülne annak, ha a KÁT szabályozáséhoz hasonló állandóság uralkodna az üzleti élet más területein is - derült ki a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2025 konferencia a nap- és szélerőművek üzleti környezetét, további kapacitásbővülési kilátásait és kihívásait körüljáró panelbeszélgetésből.
Miközben Kína a vártnál jobb gazdasági teljesítményről számolt be a szerdai napon, addig az ázsiai LNG-piac egy váratlan és aggasztó jelzést küldött: közel 10 százalékos mínuszban nyitotta meg a kereskedést. Ez nemcsak az energiakereskedőknek, de Európának is figyelmeztetés, hiszen a régió egyre inkább az LNG forrásokra építi gázellátását.
Ezúttal az érintett légitársaságnál vizsgálódtak a hatóságok.
Azt is megnéztük, miért nem szállt be első pillanattól fogva Trump a támadásba.
Mutatjuk a részleteket.
Aggódva figyelnek a befeketők.
Fontos fejlemények az öt napja tartó iráni-izraeli háborúról.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
A válasz nem az, amit elsőre gondolnánk!
