Az Európai Unió vezetői megértették, hogy Románia a szomszédságában zajló háború kockázatai, az Ukrajnának és Moldovának nyújtott segítség közepette nem tudja tartani, ezért módosítania kell a költségvetési törvényben vállalt hiánycélt, amelynek teljesítése az uniós támogatások folyósításának egyik feltétele - közölte pénteken a román miniszterelnök.
Az első héthavi deficit a GDP 2,4%-át tette ki, de előretekintve „csaknem lehetetlen elérni” az idei évre kitűzött 4,4%-os GDP-arányos hiánycélt, ezért annak 5,5%-ra megemelését tervezi a román kormány, és erről egyeztetéseket folytat az Európai Bizottsággal, hogy közben ne sodorja veszélybe az EU-pénzek lehívhatóságát – jelentette be ma a román pénzügyminiszter.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy hova tűnik a pénz a magyarok bankszámláiról és ez mennyiben magyarázható az inflációval, illetve az alacsony betéti kamatokkal. Vendégünk volt Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője. A második részben a költségvetés lesz a téma, a bevételek ugyanis továbbra sem teljesülnek a vártnak megfelelően és könnyen lehet, hogy a hiánycélt is módosítani kell. Arról már a csütörtöki kormányinfón is volt szó, hogy az éves másfél százalékos növekedési cél nehezen teljesíthető és úgy tűnik, hogy a hiánycél tartásával kapcsolatos kockázatokat is látja a kormány. A témáról Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét kérdezzük.
„Mindenképpen csekély” annak az esélye, hogy az idei évi átlagos GDP-növekedés elérje az 1,5%-os kormányzati célt – erősítette meg a mai Kormányinfón a Portfolio minapi számításait Gulyás Gergely, és azt is jelezte, hogy emiatt októberben jöhet a kormányzati felülvizsgálat. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is elismerte, hogy ilyen gazdasági pálya mellett, illetve a költségvetés eddigi komoly elcsúszása mellett „nyilvánvalóan a legnehezebb a hiány tartása lesz”, és itt is október körüli felülvizsgálatot vázolt.
Kilenc éve a legalacsonyabb, mindössze 44,3 milliárd forintos költségvetési hiány alakult ki idén júliusban, de mégsem emelte ki ezt a jó hírt közleményében a Pénzügyminisztérium. Ez nem véletlen, mert az első héthavi deficit az éves hiánycél 86,5%-ára hízott, így nem is hangsúlyozza a tárca, hogy tartható a hiánycél. Varga Mihály tárcavezető a minap azt vázolta, hogy szeptemberben vizsgálják felül az idei költségvetés helyzetét és ha szükséges, akkor beavatkozik a kormány. A jelek szerint egyre inkább indokolt lehet ez a beavatkozás.
Az elmúlt egy év egyszerűbb lett volna, ha Magyarország már az euró előszobáját jelentő ERM-II. árfolyamrendszer része lett volna, az euróbevezetésről pedig „gondolkozni kell a lehetőségen, de kapkodnia a magyar kormánynak ebben a kérdésben nem szabad” – jelentette ki Varga Mihály a vg.hu-nak adott interjúban. A pénzügyminiszter egyúttal azt is érzékeltette, hogy mind az idei 3,9%-os, mind a jövő évi 2,9%-os GDP-arányos államháztartásin hiánycél kapcsán lát teljesülési kockázatokat. Az idein kapcsán például úgy fogalmazott: „ha a második félévben a gazdaság stabil növekedési pályára tud állni, akkor látok arra esélyt, hogy intézkedések nélkül is a 3,9 százalékos idei hiánycélt teljesítsük.”
A mostani állapot szerint 1600 milliárd forintos elcsúszás van a 2023-as költségvetésben, ami alapján biztosra vehető, hogy az eredeti 3,9%-os idei hiánycél nem teljesíthető. A Kormányinfón elhangzott információk szerint azonban nagyon úgy tűnik, hogy a kormány nem rohan a helyzet rendezésével. Közben már most érzékelhető, hogy a piac ideges a bizonytalan költségvetési folyamatok miatt.
Egyre több jel utal arra, hogy az idei költségvetés még a legutóbbi, idén tavaszi alapos újraírása ellenére is bajban van, a módosított tervszámokat sem képes hozni. Egyes elemzői számítások szerint a 2023-as deficit 6 százalék is lehet a GDP arányában, szemben a 3,9 százalékos céllal, ami 1600 milliárd forintos elcsúszást jelent. Mindezek fényében mára már inkább az lenne a meglepő, ha az óriási elcsúszást teljes egészében kiigazító lépésekkel kezelné a kormányzat - jóval valószínűbbnek látszik, hogy a hiánycél beáldozása is a megoldás részét képezi majd. Az új cél attól is függ, hogy mennyire marad elkötelezett időközben a jövő évi célok teljesítése mellett és annak érdekében mit hajlandó bevállalni.
Az idei megugrás után 2024-ben még tovább emelkedik majd a költségvetés kamatkiadása a GDP arányában – derül ki a kormány által közzétett konvergencia programból. A 2022-es adósságterhet még évekig meghaladja majd a magas kamatok miatti fizetési kötelezettség, vagyis sokáig nyomja majd a költségvetést az extra kiadás. Ez pedig azt is jelenti, hogy a friss kormányzati célok mellett nem lesz mozgástér a büdzsében, az utóbbi negyedszázadban nem látott mértékű elsődleges többletet kellene elérni 2027-re. A számokból kitűnik, hogy olyan költségvetési fegyelmet ígér a kormány, ami az elmúlt évek tapasztalataiból egyáltalán nem következik.
Az eddig vázolt 2,5%-ról 2,9%-ra megemelte a kormány a jövő évi GDP-arányos államháztartási hiánycélt, sőt a 2025-re tervezett 1,5%-os deficitcélt is megemelte 1,9%-ra – derült ki a ma közzétett, Brüsszelbe elküldött magyar konvergenciaprogramból.
Jelentős elszállásban van a 2022-es költségvetés: a februári rendkívüli méretű deficit után márciusban még tovább romlott a helyzet. Ezért egyre több elemző vélekedik úgy, hogy elkerülhetetlen lesz a büdzsé kiigazítása. Már csak az a kérdés, hogy a kormány ezt a hiánycél módosításával és/vagy adóbevétel-növeléssel oldja-e meg.
Az elmúlt évekre jellemző 97 milliárd forintos deficit alakult ki augusztusban a központi költségvetésben, és így az első nyolchavi hiány a megemelt hiányelőirányzatnak mindössze a 47,6%-át teszi ki. Ez arra utal, hogy a gyors gazdasági növekedés által termelt költségvetési bevételek bőséges mozgásteret adnak még a kormánynak, hogy az év végén megint jelentős költekezést hajtson végre.
A Beruházási Alap tartósan fennmaradhat a költségvetésben, ami komoly méretű szabad mozgásteret adhat a mindenkori kormánynak - derül ki a 2022-es költségvetés napokban beterjesztett fejezeti köteteiből. Az államháztartás 2021-2025-ös évekre vonatkozó mérlegéből további érdekességeket lehet kiolvasni.
Amennyire csak a költségvetési keretek engedik, a kormány rátapos a gázpedálra, a gazdasági növekedés ösztönzése érdekében - összességében ez olvasható ki a kedden beterjesztett 324 oldalas jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatból. Ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy kik járnak jól látványosan 2022-ben, akkor egyértelmű választ tudunk adni: a beruházó, pályázó és építeni vágyó vállalkozások. Elég ha csak kiemeljük itt az 550 milliárd forintra (!) rúgó Beruházási Alapot, amire egyfajta tartalékként tekint a kormány, viszont nem bontja ki ennek a tartalmát, ami a költségvetés transzparenciájának nem kedvez. Érdemes ugyanakkor azt is megemlíteni, hogy a kormány ezzel párhuzamosan több újítást is végrehajtott a költségvetési dokumentumban a transzparencia javítása érdekében, ami mindenképpen előrelépésként értékelhető.
A szerdai közlönyben hirdette ki a kormány a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény egyes szabályainak veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló kormányrendeletet. Ennek lényege, hogy a - várakozásoknak megfelelően - veszélyhelyzet idejére felfüggeszti a költségvetés hiányára vonatkozó fiskális szabályt.
A Költségvetési Tanács egyetértését fejezte ki a 2021-es hiánycél 7,5 százalékra történő emelésével és megalapozottnak tartja, hogy a GDP-arányos államadósság az idei évben csökken – hangsúlyozza a Pénzügyminisztérium pénteki közleménye a Tanács csütörtök délután kiadott véleményére hivatkozva. A közlemény szerint a Költségvetési Tanács felidézi, hogy bár a hazai gazdaság lendülete 2020-ban megtört, visszaesése mégis kisebb lett a vártnál.
Nem csillapodik a feszültség a tengeri szállítások piacán, az év elején látott konténerhiány sújtja továbbra is a piacot, így az egy évvel ezelőtti árak többszörösét kell fizetni a szállítmányokért. Ez egyre több helyen áruhiányt okoz, illetve súlyosbítja az egyébként is élénkülő inflációs nyomást.
A koronavírus-járvány okozta válság, valamint az arra adott kormányzati reakciók miatt úgy megváltozott a 2021-es költségvetés, hogy arra alig lehet ráismerni. Számításaink szerint a jövő évi hiány könnyedén elérheti a GDP 8%-át is, az eredetileg törvénybe iktatott 2,9% GDP-arányos érték helyett.
A legutolsó költségvetési adatok fényében a jelenleg érvényben lévő idei hiánycél nem tartható tovább. Ez pedig következményekkel jár az állam finanszírozására nézve is.
Az olasz kormány kész a bruttó hazai termék (GDP) 2,04 százalékára csökkenteni a jövő évre tervezett költségvetési hiány mértékét - közölte Guiseppe Conte olasz miniszterelnök szerdán Brüsszelben, miután Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt.
A kutatási eredmények krónikus közegészségügyi válságra utalnak.
A tűzszüneti tárgyalások mellett állnak.
Egykor Gyárfás Tamásé volt, most Gattyán Györgyé.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az oroszok még márciusban egyet le is lepleztek.
Ennyi pusztulhatott el az energetikai infrastruktúrából másfél hónap alatt.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
