A Duna House közreadta havi tranzakciószám-becslését és jelzáloghitel előrejelzését, amely szerint márciusban országosan 12 200 lakóingatlan cserélt tulajdonost és 125 milliárd forint szerződéses összegben realizálódott lakáscélú jelzáloghitel.
Elindult az önkéntes kamatplafon, a csatlakozó bankoknál április 1. és október 31. között bizonyos feltételek teljesülése esetén legfeljebb 5 százalékos kamat mellett igényelhetnek lakáshitelt a fiatalok energiahatékony lakásra.
Míg 2024 elsősorban a tranzakciószámok emelkedéséről szólt a lakáspiacon, idén ez eltolódni látszik az áremelkedés irányába, és ez hatással van a lakáshitelezésre is - mondja Rajna Gábor. A Raiffeisen Bank lakossági vezérigazgató-helyettese a munkáshitel vártnál jobb teljesítményéről, a "PMÁP-földindulás" elmaradásáról és a bank új, többek között a fiatalokat megcélzó innovációiról is beszélt a Portfolio-nak. E témák egy része május 22-ei Hitelezés 2025 konferenciánkon részletesebben is terítékre kerül, érdemes mielőbb regisztrálni a rendezvényre.
A bankok közül az MBH Bank közölte elsőként, hogy elindítja a Magyar Bankszövetség tavaly novemberi vállalásának megfelelő, 5%-os kamatozású lakáshitelt a fiatalok zöld lakás vásárlása céljára. A 10 éves kamatperiódusú hitel kamata a futamidő első öt éve után ugrik fel a piaci szintre. A szektorban mindössze 12 milliárd forintnyi ilyen hitel folyósítására számít a hitelintézet, itt írtunk arról, miért gyengék a kezdeményezés idei piaci kilátásai.
Historikus mélypont közelébe, 1,29 százalékra csökkent a magyar bankrendszerben a 90 napon túl nem teljesítő lakossági hitelek aránya 2024 végére. Számottevő hitel-portfólióromlásra számított a piac az utóbbi évek gazdasági hullámvölgyei miatt, ám ez szerencsére nem következett be. Sőt, a Magyar Nemzeti Bank, a Központi Hitelinformációs Rendszer és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai egyaránt javulást mutatnak az utóbbi negyedévekben. A témával Hitelezés 2025 konferenciánkon is foglalkozunk, érdemes eljönni.
Jelentős bővüléssel indult az év a lakáshiteleknél a K&H friss összeállítása szerint, a pénzintézetnél megkötött lakáshitel-szerződések összege 36 százalékkal nőtt januárban az egy évvel korábbihoz képest. Az emelkedés elsősorban azzal magyarázható, hogy drágább lakásokra vettek fel hitelt az érintettek, a szerződések száma ugyanis még nem mutatott emelkedést idén januárban. A lakáshitelek átlagos összege 25 millió forint fölé emelkedett, ami 40 százalékos többletnek felel meg éves szinten.
A gyermekvállalás ösztönzésével és a saját ingatlantulajdon szerzésével kapcsolatban Magyarországon alkalmazott államilag támogatott hitelek bár újszerűnek hathatnak, valójában nem azok. Az 1940 és 1944 között használt támogatási forma, az Országos Nép-és Családvédelmi Alap (ONCSA) és ezen belül a házasodási kölcsön kísértetiesen hasonlít a jelenlegi babaváró hitelhez. Cikkemben az ONCSA működését mutatom be, illetve azt, hogy az mennyiben hasonlít vagy különbözik a jelenleg alkalmazott támogatási eszköz mechanizmusaihoz képest.
Impresszív növekedési számokat közölt az MBH Bank, különösen a lakossági üzletágban, amiben a Fundamenta tavaly lezárt felvásárlásának is jelentős szerepe van, de az organikus bővülés is rendkívül erőteljes volt. Két példa: a bank lakossági hitelállománya 37%-kal, piaci részesedése a lakáshitelezésben négyszeresére emelkedett 2024-ben. A bevételeket kissé megviselte ugyan a kamatkörnyezet csökkenése, ám a társaság korrigált adózás utáni eredménye így is csaknem elérte az egy évvel korábbit: 236 milliárd forint volt tavaly.
Éppen fél éve már, hogy Nagy Márton arra kérte a bankokat, szorítsák a lakáscélú hitelek THM-szintjét önkéntes alapon 5 százalék alá, miközben a piaci kamatok nagy része 6-7 százalék között volt és van. A Magyar Bankszövetség novemberi vállalása alapján a hitelek szűk körére vállalták végül a bankok a kamatkedvezmény alkalmazását, mégpedig az idén április 1-je és október 31-e közötti hét hónapra, amit a kormány elfogadott. A Magyar Nemzeti Bank nekünk adott válasza alapján tavaly az adásvételek mindössze 0,15 százaléka (vagyis kevesebb mint 200 tranzakció) felelt volna meg a hitelkonstrukció feltételeinek, de valamelyest alkalmazkodhat még a piac mindkét oldala. Az így is csekély esélyek ellenére most összefoglaljuk, mit lehet már tudni az új hitelről.
A javuló gazdasági helyzet, az idén is elérhető állami támogatások, az állampapírhozam-kifizetések mind az otthonteremtési lakásvásárlásra, mind a befektetési célú vételekre pozitív hatást gyakorolhatnak 2025-ben - derül ki az MBH Elemzési Centrum közleményéből, ami szerint a lakásukat bérbe adók 6% körüli hozamra számíthatnak ebben az évben. De vajon jó befektetés marad az ingatlan, ha a lakásépítési boom beindulásával a bérlakáspiacon is intenzívebbé válik az árverseny?
A vágtató infláció és a magas kamatkörnyezet a magyarok hitelezhetőségének is sokat ártott: két éve az átlagkeresettel maximum 20,7 millió forintnyi, a medián keresettel 15,7 millió forintnyi húszéves lakáshitelhez lehetett jutni Magyarországon. Mára ez nagyot változott: az átlagkeresők már 32,4, a mediánkeresők 25,0 milliós felső összeghatárral számolhatnak az MNB adósságfékszabályai alapján - mutatják a Portfolio számításai. A kamatok csökkenése és a nominálbérek emelkedése egymás után adott lendületet a hitelpiacnak az utóbbi időben, ami meglátszik azon is, hogy átlagban egyre nagyobb adósságot vállalnak a magyarok.
A lakásvásárlás világszerte egyre nagyobb kihívást jelent a fiatalok számára. Egy amerikai tanulmány szerint a folyamatosan emelkedő árak hatására az első lakásvásárlók átlagéletkora és jövedelme is emelkedett az elmúlt években, miközben a vásárlók között egyre csökken a fiatalok aránya. A Bloomberg egy 6 pontból álló listán foglalta össze, mire érdemes fiatal lakásvásárlóként különösen odafigyelni.
A több mint kétszeres hitelpiaci bővülés és a növekvő tranzakciószám folytán történelmi rekordokat dönt az ingatlanpiac, a megfizethetőség azonban nehezíti a lakáshoz jutást – hangzott el az OC Summit 2025 kerekasztal-beszélgetésén, amelyen Nagygyörgy Tibor, Becsei András és Kosztolánczy György elemezte az ingatlanpiac jelenét és jövőjét.
Januárban 5064 megtakarítótól összesen 12,7 milliárd forintnyi kifizetési igény érkezett be az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz az idei évben lehetővé tett lakáscélú felhasználás céljából – derül ki a Magyar Nemzeti Bank mai közleményéből. Az átlagosan kivett összeg 2,5 millió forint, a legtöbben hiteltörlesztésre fordítják a pénzt. Ezek a számok jócskán elmaradnak a kormány korábban kitűzött céljaitól: ha az év folyamán nem változna a tagok aktivitása, akkor alig 152 milliárd forint lenne idén a lakáscélú kiáramlás mennyisége, de ilyen következtetést most még több okból sem lehet levonni.
A Fannie Mae friss felmérése szerint a válaszadók egyre kisebb része számít arra, hogy csökkennének a lakáshitelkamatok a következő egy év folyamán – írja a Yahoo Finance. Mindeközben a résztvevők 41%-a úgy véli, hogy az ingatlanárak idén tovább emelkednek.
Befagytak a kamatok a bankok lakáshitel-kínálatában, és ha fogadnunk kellene, inkább a kamatemelkedésre tippelnénk a következő hónapokra, mint a kamatcsökkenésre. A geopolitikai feszültségek sajnos nem jelentenek jó óment a következő hónapok lakáshitel-felvevői számára. Megnéztük, most milyen kamatokkal és törlesztőrészletekkel kínálják a bankok lakáshiteleiket, és milyen változások történtek március elején. Meglepő, de vannak, akik akár 5,59%-os kamattal is képesek lakáshitelt felvenni. Személyre szabott kalkulációhoz a Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátorát ajánljuk.
Nemcsak az derült ki szerdán a magyar bankszektorról, hogy rekordnyereséget könyvelt el tavaly, hanem az is, hogy ott kezdte az idei évet, ahol a tavalyit abbahagyta: a lakossági hitelezés dübörgött, a vállalati viszont vergődött januárban. Az új személyi kölcsönök átlagösszege most először lépte át a 3 millió forintot, a lakáshiteleké pedig 20 millióhoz közelít. Négy év után először fordult elő, hogy az első hónapban nagyobb összeg került a lakossági bankszámlákra, mint amennyi elhagyta azokat, ebben már a PMÁP-kamatfizetéseknek is szerepe lehetett. A témával részletesen foglalkozunk a Portfolio május 22-ei Hitelezés 2025 konferenciáján, érdemes minél előbb regisztrálni a rendezvényre!
A Duna House közreadta havi tranzakciószám-becslését és jelzáloghitel-előrejelzését, amely szerint februárban országosan 11 338 lakóingatlan cserélt tulajdonost és 115 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel realizálódott.
Tavaly 132 milliárd forintos adózás utáni eredmény ért el az Erste Bank az egy évvel korábbi 115 milliárd után, ami 23%-os tőkearányos megtérülést jelent – derült ki a bank hétfői sajtótájékoztatóján. Az extra adóterhek 86 milliárd forintot tettek ki, ebben benne van a bankadó (8,7 milliárd forint), az extraprofitadó (20,4 milliárd forint), valamint a tranzakciós illeték (36,2 milliárd forint). Rendkívül felemásan alakul a hitelkereslet: miközben a lakossági hitelkihelyezések 54%-kal nőttek a banknál, a kkv-hiteleké 40%-kal visszaesett. Elhangzott az is, hogy a bank idén nem tervezi a szolgáltatási díjak emelését a lakosságnál.
Egy új, az MNB koordinálásával létrehozott blokklánc technológián alapuló osztott főkönyvi lakásbiztosítási és hitelfedezeti adatbázis révén egyszerűsödik a jelzáloghitelt nyújtó bankok és a hitelfedezeti lakásbiztosítást nyújtó biztosítók közti kommunikáció - közölte az MNB. Ez megkönnyíti a bankok hitelfedezettel kapcsolatos egyes feladatainak ellátását és csökkenti az ügyfelek ügyintézési terheit, mivel az ügyfélnek jelzáloghitel igénylés során – az intézmények többszöri meglátogatása helyett – lehetősége van kizárólag a hitelintézetnél történő ügyintézésre, biztosítóváltás esetén pedig a bankok felé nem kell külön bejelentést tenni.