Múlt héten 230 milliárd forint ömlött állampapírba az Államadósság Kezelő Központ bruttó értékesítési adatai alapján. Az előző hetinél jóval nagyobb kereslet hátterében az állhat, hogy számos Prémium Magyar Állampapír sorozat az utóbbi néhány napban fizette ki a 2023-as inflációra épülő, 18-19 százalékos kamatokat.
48%-ot tesz ki a visszaváltási arány a Prémium Magyar Állampapírnál, idén átlagosan 12 százalékos kamatot fizet az állam a lakosságnak - többek között erről is beszélt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Pénz7 hétfői ünnepélyes rendezvényen.
A Trump-kormányzat Department of Government Efficiency (DOGE) nevű hivatala, amelyet a Tesla-vezér Elon Musk vezet azzal dicsekszi, hogy 55 milliárd dollárnyi megtakarítást ért el már most, amelyet főként a DEI (diverzió, egyenlőség és befogadás) és klímavédelmi szerződések megszüntetésével ért el. A Wall Street Journal elemzése azonban kimutatta, hogy a valós megtakarítás messze elmarad a bejelentett összegtől, és a „woke” kiadások lefaragása csak elhanyagolható része volt a teljes költségcsökkentésnek.
Ritkán volt az utóbbi időben olyan, ami most: egyes intézményi állampapírokkal magasabb kamatot is zsebre lehet tenni, mint lakosságiakkal, a jó hír pedig, hogy ezeket a lakossági befektetők is megvehetik. Mostanra a magyarok mintegy 1700 milliárd forintot tartanak nem lakossági állampapírban, ennek egy jelentős részét Diszkont Kincstárjegyben, amelynek hozama jelenleg bőven meghaladja például a prémium állampapírok átárazódás utáni, 4-5% körüli kamatszintjeit. Összességében az új PMÁP-kamatokhoz képest igen, a FIXMÁP-énál jóval kedvezőbb kamatot viszont jelenleg nem nagyon találni az intézményi papírok között.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy jelentősen megnőtt a magyarok külföldön tartott megtakarításainak aránya, amire valamiképpen reagálniuk kell a magyar pénzintézeteknek. Vendégünk Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője volt. A műsor második részében a német választásokkal foglalkoztunk, amelyeket vasárnap tartanak. Az esélyekről és a lehetséges koalíciókról Kiss Csabát, a Portfolio Globál rovatának elemzőjét kérdeztük. Beszéltünk arról is, hogy milyen meglepetések várhatók
2021 óta minden korábbinál nagyobb érdeklődést mutat a magyar lakosság a külföldi és a devizás megtakarítások iránt, termékfejlesztési és értékesítési kihívás elé állítva a hazai pénzügyi szolgáltatókat. Az elmúlt egy év sem volt kivétel ez alól, ma a folyószámla- és lekötött betétekben heverő pénzük 27 százalékát (!) nem hazai forintbetétben tartják a háztartások. Megnéztük, mit is hozott pontosan e téren a tavalyi év. A devizás megtakarítások előretörésével Biztosítás 2025 konferenciánkon is foglalkozunk, érdemes regisztrálni.
Eldőlt, hogy mennyi lesz a 3 év futamidejű Bónusz Magyar Állampapír kamata a következő kamatperiódusban: a jelenleg vásárolható kötvény jövő keddtől egy negyedéven át 7,5%-os évesített kamatot termel a befektetők számára. Idén eddig a Fix Magyar Állampapír bizonyult a vásárlók kedvencének, de a megtáltosodott BMÁP mostantól komoly riválisa lehet a favoritnak. Mivel a héten rekordnagyságú kamat- és tőkefizetés érkezik a megtakarítók számláira, minden bizonnyal jelentős mennyiség fog elkelni az aktuális bónusz-sorozatból.
Nagy pénzek szabadulnak fel a mostani hetekben, elsősorban a Prémium Magyar Állampapír kamatfizetéseinek köszönhetően. A Portfolio által megkérdezett szakértők szerint a pénzpiaci és kötvényalapok továbbra is versenyképesek az állampapírokkal szemben, de a magasabb hozam érdekében érdemes fokozatosan növelni a kockázati kitettséget, és azt is elárulják, mivel. A „forint vagy deviza” kérdésben abban mindenki egyetért, hogy fontos a devizában való diverzifikáció, de ennek mértékében és időzítésében már megoszlanak a vélemények. Vannak, akik szerint nem érdemes sok pénzzel a forint ellen fogadni, mások úgy látják, hogy hosszú távon a hazai fizetőeszköz nem tud kitörni a gyengülő trendből. A szakértők azt is elárulták, mit gondolnak az amerikai részvényekről, érdemes-e még ezekbe fektetni, illetve milyen egyéb régiók részvénypiacai hozhatnak most sokat a konyhára.
Idén közel 3000 milliárd forintnyi tőke- és kamatkifizetés terheli majd a magyar államkasszát, ebből 1800 milliárd forintot a prémium állampapírokra kell kifizetnie az államnak, aminek a nagy része az idei első negyedévben esedékes. Az egyik legnépszerűbb hazai állampapír, a PMÁP kamata alaposan visszaesik, nagy kérdés, hogy mi történik majd a közel 6500 milliárd forintnyi állománnyal. Hogy mekkora kiáramlás várható az állampapírpiacról, hol találhatják meg a helyüket a megtakarítások, és mibe érdemes 2025-ben befektetni, azt állampapírpiaci és tőkepiaci szakemberekkel beszéljük végig a Portfolio Investment Day konferencián.
Csaknem két évtizede nem nőtt olyan nagy mértékben a magyar lakosság megtakarításainak az állománya, mint tavaly, még az inflációval korrigálva is majdnem rekordot döntött a tavalyi gyarapodás. A kedvező pénz- és tőkepiaci hozamkörnyezet mellett a halmozódó állampapírkamatok is hizlalták a számlákat, de sokan a forint gyengülésén is nyertek. A friss tőke elsősorban a befektetési alapokat választotta, és csak utána következtek az állampapírok, de önmagukhoz képest kiugróan sok pénz ment tavaly a nyugdíjpénztári és az életbiztosítási megtakarításokba is. Szemben a tőzsdei részvényekkel, amelyek szépen hoztak a befektetők konyhájára, viszont friss tőkét nem tudtak bevonzani. A megtakarítási piac helyzetével részletesen is foglalkozunk március 4-ei Biztosítás 2025 konferenciánkon, nem érdemes lemaradni a rendezvényről.
Az első hónap tapasztalatai alapján a lakáscélú felhasználhatóság okán a nyugdíjszolgáltatások és hozamkifizetések normál szintjéhez képest duplájára is nőhetett az önkéntes nyugdíjpénztáraktól kifolyó pénzek összege. Bár ma még kevés információ áll rendelkezésre, feltételezésünk szerint reálisnak tűnik a kormány terve, hogy akár 300 milliárd forint áramoljon ki a nyugdíjpénztáraktól lakáscélokra. A legnépszerűbb cél egyelőre a hitel-előtörlesztés, de az év folyamán más célok is előtérbe kerülhetnek.
Már 400 ezernél is több gyermeknek takarékoskodik Babakötvényben a családja. Tavaly több mint 2,7 ezer fiatal vehette fel a neki szánt megtakarítást. Az átlagos kifizetések mértéke meghaladja az 1,5 millió forintot - közölte a Grantis.
A február hozza el az igazi pénzesőt a prémium állampapíroknál: a következő pár napban 420 milliárd forint landol a magyarok számláin. Ezzel pedig hat PMÁP-sorozat kamata fog visszaesni a mostani 18-19% közötti szintekről 4-5% környékére. Mutatjuk a részleteket és a tudnivalókat.
Idén eddig összesen közel 250 milliárd forint landolhatott a PMÁP-befektetők számláján a 2033-ban és 2027-ben lejáró konstrukciók kamatfizetésének köszönhetően, de februárban jön csak a 2025-ös pénzeső java. A számok most azt mutatják, hogy ismét csökkent a kereslet az előző hetekhez képest, igaz, a következő pár napban jönnek a legnagyobb összegű kamatfizetések, amelyeknek hatása majd az e heti értékesítési számokban csapódhat le.
344 milliárdos vagyonnövekménnyel indították az évet a befektetési alapok, ebből több mint 200 milliárdot tett ki a friss tőkebeáramlás januárban, ami új rekordot is hozott a befektetésialap-piac kezelt vagyonában. A legtöbb pénz a vegyes alapokba, majd az abszolút hozamú alapokba érkezett, a keresletnek minden bizonnyal jót tettek a múlt hónapban érkező állampapír kamatfizetések. A vagyonarányos hozamokat tekintve az év első hónapjában már az árupiaci alapok emelkedtek ki.
Négy bank bejelentette, hogy a fogyasztói árindexnek, azaz az infláció mértékének megfelelően megemeli a bankszámlához kapcsolódó költségeit - hívta fel a figyelmet a Bankmonitor.
Több mint 100 milliárd forint értékben már közel 20 ezer portfólióváltást hajtottak végre a Magyar Államkincstár ügyfelei a WebKincstárban és a MobilKincstárban egyaránt elérhető állampapírcsere-funkció segítségével. Az idei évben már több mint 200 milliárd forint értékben nőtt a kincstárban a lakosság állampapír-állománya - közölte a Magyar Államkincstár.
Kollmann Szilvia közgazdász-művészettörténész 2011-ben alapította és azóta vezeti a műtárgy.com műkereskedelmi hírportált. Emellett a Műtárgyak Éjszakája Fesztivál és a Műtárgybefektetési Konferencia projektek igazgatója, az Art Advisory Budapest vezető művészeti tanácsadója, a METU megbízott oktatója, a Werk Akadémia és a Bankárképző vendégelőadója. Legközelebb február 18-án, a Portfolio.hu által szervezett Investment Day konferencián osztja meg tapasztalatait a hazai műtárgypiac aktuális helyzetéről és trendjeiről, és arról, milyen felkészüléssel lehet minimalizálni a műtárgybefektetés kockázatát. Emőd Péter művészeti újságíró most ezekről a témákról kérdezte.
Meglepő vagy sem, 47 milliárd forinttal több lakossági állampapírjuk volt a magyaroknak január végén, mint december végén, pedig két fontos PMÁP-sorozat is alacsonyabb kamatozásra váltott. Ez a névértékes növekmény a múlt havi 315 milliárd forintnyi kamatfizetés 15%-át jelenti, ami nem jelenti azt, hogy a kifizetett kamatok 85%-a elhagyta az állampapírpiacot: úgy tűnik, mintegy 100 milliárd forint az intézményi papírokban landolt. Még érdekesebb, hogy a januárban kamatot fizető, de nem lejáró prémium állampapírok állománya összesen 316 milliárd forinttal csökkent, vagyis a tőke 23%-a választott egyelőre a két konstrukció helyett valami mást.
Tavaly is folytatódott az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári tagok által megtakarított vagyon tempós növekedése, de tovább gyarapodott a taglétszám is. A nyugdíjkasszák átlagosan az inflációt jóval meghaladó, 12 százalék feletti hozamot írtak jóvá tagjaik számára - közölte a Pénztárszövetség. A tavalyi adatok alapján átlagosan valamivel több mint 2 millió forint megtakarítás hever önkéntes nyugdíjpénztári számlákon.
Van olyan termék ami közel 400 százalékkal drágult.
Megnéztük, mi folyik a Google-ben.
Cikkünk folyamatosan frissül.
2024 júniusában írtak alá átfogó stratégiai partnerségi szerződést a felek.
Nézzük, mit tudunk eddig a nagy port kavart bejelentésről!
Ha valóban nem engedik elindulni Marine Le Pen-t.
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
