A török tőkepiaci felügyelet vasárnap betiltotta a shortolást az isztambuli tőzsdén, valamint könnyített a részvény-visszavásárlási korlátozásokon és a tőkemegfelelési követelményeken is egészen április 25-ig, miután Isztambul polgármesterét őrizetbe vették és bebörtönözték. Az események pedig nagy hullámokat vetettek az ország tőzsdéin is.
A kedvezőtlen piaci és politikai fejlemények (német és francia piacok gyengélkedése, ukrajnai háború elhúzódása, az európai gépjárműgyártók problémái stb.) miatt óvatosabbá váltak a befektetők tavaly. Angolszász, különösen tengerentúli befektetői szempontból a közép- és kelet-európai régió túl közel van az orosz-ukrán háborús veszélyzónához, éles belpolitikai csetepatéktól hangos Szlovákia, Magyarország és Szerbia, melyeket minél messzebbről néz valaki, annál nehezebb pontosan dekódolni és a megfelelő helyiértéken kezelni.
A hazai befektetési piac átalakuláson megy keresztül, a digitalizáció térnyerésével egyre több ügyfél fér hozzá kényelmesen és költséghatékonyan a befektetési lehetőségekhez, miközben az állampapírok hozamcsökkenése miatt sokan új stratégiákat keresnek. A K&H Értékpapír tapasztalatai szerint a befektetők jelentős része a nemzetközi részvénypiacok és devizás ETF-ek felé fordul. A brókercég az elmúlt évben jelentős fejlesztéseket hajtott végre, többek között új mobil- és webes kereskedési platformokat vezetett be, és a digitalizált ügyfélélményt tovább erősíti. Az idei évben további innovációkra és ügyfélszám-növekedésre számítanak. Horváth Istvánnal, a K&H Értékpapír ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
Az Európai Tanács csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóján a figyelem várhatóan ismét Orbán Viktor magyar miniszterelnök Ukrajna támogatásával és EU-csatlakozásával kapcsolatos vétófenyegetésére irányul, bár az uniós vezetők már előzetesen megállapodtak arról, hogy külön nyilatkozattal kerülik meg Budapest ellenállását. A csúcs valódi tétje azonban az európai gazdasági versenyképesség megerősítése lesz, amelynek érdekében a szabályozások egyszerűsítéséről, az energiafüggetlenség növeléséről és a pénzügyi rendszer mélyítéséről tárgyalnak majd. A megtakarítási és befektetési unió kialakítása, valamint az iparpolitikai reformok is fontosak lesznek, miközben az új többéves pénzügyi keret alapjairól is megkezdődnek a tárgyalások. A vezetők célja, hogy az EU hosszú távon is versenyképes maradjon, megerősítse gazdasági ellenálló képességét, és csökkentse függőségét külső szereplőktől.
Elfogadta az Európai Bizottság a megtakarítások és beruházások uniójára (SIU) vonatkozó stratégiáját. A szerdán kora délután meghirdetett stratégia célja az, hogy szélesebb körű hozzáférést biztosítson az uniós polgárok számára a tőkepiacokhoz, és e megtakarítások hatékonyabb felhasználásával az eddiginél kedvezőbb finanszírozási lehetőségeket tegyen elérhetővé a vállalatok számára. A stratégia nagyban támaszkodna a tagállamok ötleteire és jogalkotására, és bár külön nem emeli ki az amerikai példát, lényegében az USA pénzügyi rendszeréhez közelítve erősítené a tőkepiacok súlyát a hagyományos banki közvetítéssel szemben.
A Morgan Stanley még ebben a hónapban mintegy 2000 alkalmazott elbocsátását tervezi – tudta meg a Reuters.
Az Európai Unió versenyképességi problémái továbbra is meghatározzák a gazdaságpolitikai vitákat Brüsszelben, miután az európai gazdaságok több mint 20 százalékkal elmaradnak az Egyesült Államoktól az egy főre jutó jövedelem tekintetében. A termelékenységi lemaradás nem a ledolgozott munkaórák számából, hanem az alacsonyabb óránkénti munkaerő-termelékenységből fakad, amit az innovációs és szerkezeti akadályok súlyosbítanak. Az európai vállalatok – különösen a technológiai szektorban – alulteljesítenek amerikai versenytársaikkal szemben, részben az alacsonyabb R&D-beruházások és a korlátozott tőkefinanszírozás miatt. A belső piac széttagoltsága tovább nehezíti a növekedést, míg a humántőke fejlesztése és a tőkepiaci reformok elengedhetetlenek lennének a versenyképesség javításához – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss, az európai versenyképesség problémáit elemző jelentéséből.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsorban három témát dolgoztunk fel. Az első részben az Egyesült Államok és Ukrajna közötti tűzszüneti megállapodásról volt szó, amely kapcsán Moszkvának is ki kell még alakítania az álláspontját. Vendégünk Huszák Dániel, a Portfolio Globál rovatának vezető elemzője volt. A második részben a friss amerikai inflációs adat tőkepiaci hatásait elemeztük, itt volt velünk Cinkotai Norbert, a K&H Értékpapír vezető elemzője. A harmadik blokkban a kanadai-amerikai viszonyt vizsgáltuk meg, és szó esett arról is, hogy a vámháború miként erősítette meg a liberálisokat az USA szomszédjában. Erről Szabó Ákost, a Portfolio Globál rovatának elemzőjét kérdeztük.
A Bank J. Safra Sarasin svájci privátbank megállapodott a dán fintech bank, a Saxo Bank mintegy 70%-ának megvásárlásáról, bár az összeget nem közölték – írja a Bloomberg.
Az Európai Bizottság a tőkepiaci integráció kapcsán hatékonyabb és összehangoltabb felügyeleti rendszert szorgalmaz, azonban a központosított felügyelet kérdésében egy kiszivárgott tervezett alapján úgy tűnik, engedni kényszerül a kisebb tagállamok kérésének - közölte az Euractiv.
A logisztikai szektor további erősödésére számíthatunk 2025-ben, különösen a külföldi befektetéseknek köszönhetően, miközben a retail- és az irodapiacon is érdekes folyamatokat látunk. Hogy milyen kilátások várhatók 2025 további részében a hazai kereskedelmiingatlan-piacon, arról a Cushman & Wakefield szakértői beszéltek a cég Market Outlook Breakfast 2025 című rendezvényén.
Az elmúlt évek egyik legforróbb árupiaci terméke, a narancslé, idén jelentős árkorrekciót mutat. 2023 eleje és 2024 vége között az árak többszörösükre nőttek, de most rövid idő leforgása alatt közel 40 százalékot zuhant a jegyzés. Messze nem nem ez volt azonban az egyetlen izgalmas sztori idén a tőzsdéken, hiszen amerikai tech szektor szenvedése, az európai piacok szárnyalása, a kínai AI-sztori, és természetesen Donald Trump piacmozgató lépései is érdekes témákat szolgáltattak. Szokásos módon február lezárultával is megnéztük, hogyan teljesítettek idén a fontosabb tőkepiaci eszközök, és mi állt az árfolyammozgások mögött.
A 2025. február 21. napjának 14:12 órakor közzétett " Több tucat magyart téveszthettek meg olajkutas befektésekkel, feljelentést tett az MNB" című cikkünkben valótlanul állítottuk azt, hogy az OMR OIL LLC több tucat magyart téveszthetett meg.
Érdekes témában közölt egy friss írást az Európai Alap- és Vagyonkezelői Szövetség (EFAMA), ebben azt fejtegeti, hogy bár a világban egyre elterjedtebbé válik a különféle befektetési alapok összevonása és konszolidációja, végső soron költség szempontból nem biztos, hogy jobban járnak így a befektetők.
A Masterplast tájékoztatja a részvényeseket, hogy a társaság igazgatótanácsa 2025. február 28-án a társaság alaptőkéjének új törzsrészvények zártkörű forgalomba hozatalával, pénzbeli hozzájárulás ellenében történő felemeléséről döntött.
A kormánypárti frakciók jelöltjét, Mager Andreát javasolta hétfői ülésén az Országgyűlés gazdasági bizottsága a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsába új tagnak.
A testületbe a Mi Hazánk Csath Magdolnát, a Monentum Varga Csabát jelölte. Az MNB Monetáris Tanácsának új tagja Pleschinger Gyula helyét foglalhatja el, az ő mandátuma március 4-én szűnik meg.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy jelentősen megnőtt a magyarok külföldön tartott megtakarításainak aránya, amire valamiképpen reagálniuk kell a magyar pénzintézeteknek. Vendégünk Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője volt. A műsor második részében a német választásokkal foglalkoztunk, amelyeket vasárnap tartanak. Az esélyekről és a lehetséges koalíciókról Kiss Csabát, a Portfolio Globál rovatának elemzőjét kérdeztük. Beszéltünk arról is, hogy milyen meglepetések várhatók
A Trump-kormányzat újabb lépést tett a Federal Reserve függetlenségének korlátozására: egy kedden kiadott végrehajtási rendelettel nagyobb ellenőrzést kíván gyakorolni a hagyományosan önállóan működő szövetségi ügynökségek felett - számolt be a Washington Post.
Idén közel 3000 milliárd forintnyi tőke- és kamatkifizetés terheli majd a magyar államkasszát, ebből 1800 milliárd forintot a prémium állampapírokra kell kifizetnie az államnak, aminek a nagy része az idei első negyedévben esedékes. Az egyik legnépszerűbb hazai állampapír, a PMÁP kamata alaposan visszaesik, nagy kérdés, hogy mi történik majd a közel 6500 milliárd forintnyi állománnyal. Hogy mekkora kiáramlás várható az állampapírpiacról, hol találhatják meg a helyüket a megtakarítások, és mibe érdemes 2025-ben befektetni, azt állampapírpiaci és tőkepiaci szakemberekkel beszéljük végig a Portfolio Investment Day konferencián.
Kína vizsgálja annak lehetőségét, hogy lazítsa a tőzsdén kereskedett befektetési alapok szabályozását, és engedélyezze bizonyos innovatívabb ETF-ek létrejöttét – számolt be a Financial Times.
A jemeni húszik ugyanis megadták magukat.
A 133-ból 89 voks kell az új pápa megválasztásához.
Mutatjuk a számokat.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
Távozik a guru a Berkshire Hathaway éléről.
Nyitrai Győzővel, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
