Elemzés

2019. április 16. 10:12 | Portfolio

A korrupcióval elégedetlenek, a Brexittől tartanak a magyarországi német cégek

Borúsabban látják a kilátásaikat a Magyarországon működő német cégek, mint egy éve, ez azonban nem a hazai környezet romlása miatt van, hanem a világgazdasági helyzet bizonytalanságai miatt - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) hagyományos éves felmérésének eredményeiből.

2019. április 15. 05:50 | Csiki Gergely

Szép csendben még szigorúbb feltételt szabott Brüsszel a magyar kormánynak

Lassan egy éve zajlik Magyarország ellen egy újfajta költségvetési eljárás az Európai Bizottság részéről. A kormány azonban eddig nem adta be a derekát, és várhatóan nem is nagyon fogja, mert az elvárások elmulasztása nem jár pénzügyi következménnyel. Közben az Európai Bizottság egy friss dokumentumában frissítette a Magyarországtól elvárt középtávú hiánycélt, ami alapján a kormánynak még nagyobb költségvetési szigort kellene alkalmaznia.

2019. április 14. 05:55 | Weinhardt Attila

Hová jutott Magyarország 15 év EU-tagsággal? - 11 látványos ábra következik

A gazdasági, szociális és társadalmi mutatók széles körében határozott előrelépést ért el Magyarország EU-tagként az elmúlt 15 évben, de több régiós ország is van, amely nagyobbat tudott előrelépni ugyanezen időszak alatt - derül ki azokból az ábrákból, amelyeket a 2004-es EU-bővítési kör eddigi tapasztalatairól rendezett minapi bécsi és pozsonyi konferencián adtak ki a szervezők.

2019. április 11. 17:03 | Weinhardt Attila

4 év kellett a 7-ből: az összes EU-pénzt elosztotta a kormány

Egy minapi kormányhatározat és a legfrissebb támogatási adatok alapján a 7 évre járó EU-pénzek teljes egészét elosztotta már a nyertesek között a magyar kormány - derül ki adatbázisunkból. Mivel a támogatói döntések bejelentése 2015 tavaszán indult el Magyarországon, így valójában 4 év kellett a 7 évre járó pénzek elosztásához. Ez persze nem meglepő: konkrét és kimondott cél is volt ez arra hivatkozva, hogy ne a ciklus végére maradjon a feladat és minél hamarabb induljanak el a projektek. A 7 éves keret 100%-ának elosztása azonban nem jelenti azt, hogy a következő években ne folytatódna az EU-s pénzosztás Magyarországon: sőt, még mindig nagy összeg vár elosztásra.

2019. április 05. 10:56 | Weinhardt Attila

Azt hitted, hogy már vége az EU-pályázatok ingyenmillióinak? - Most figyelj!

Forrásátcsoportosítások és egyéb okok miatt a következő hetekben mintegy 30 milliárd forintos keretösszeggel jelenhetnek meg újabb gazdaságfejlesztési célú EU-pályázatok a kis- és közepes vállalkozásoknak, így tehát nem ért még véget a jó lehetőségek sora ebben az uniós ciklusban - hívta fel a Portfolio figyelmét az ECC-Consulting Zrt. vezérigazgatója. Farkas Tamás arra is rámutatott, hogy a nagyvállalatoknak is vannak újra jó lehetőségek, hisz már él az idei beruházási támogatási program, amely ráadásul már kereskedelmi tevékenységre is biztosít forrásokat.

2019. április 02. 05:55 | Portfolio

Nagy Márton: Egy erős iránymutatással az MNB a hitelességét kockáztatná

A jelenlegi monetáris kondíciók normálisnak tekinthetők - mondta Nagy Márton a Portfolio-nak adott interjújában. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a jelenlegi bizonytalan környezetben nincs olyan jegybank, amely bármilyen hosszabb távú pálya mellett elköteleződne. Az MNB adatvezérelt üzemmódba kapcsolt, így a monetáris politika egyedi döntések sorozataként alakul a következő időszakban. Nagy szerint Magyarország egy "magas nyomású gazdaság", ahol a bérek gyors emelkedése a kis- és középvállalati szektor konszolidációjához fog vezetni. Az alelnök kitart amellett, hogy mindössze öt nagybankra és nagyobb árversenyre lenne szükség a pénzügyi szektorban. A lakossági állampapír-állomány duplázása a stabilitás növekedése mellett azért is előnyös lehet, mert a lakossági fogyasztás fékezése hozzájárulhat az inflációs cél eléréséhez.

2019. április 01. 05:55 | Dedák István

A magyar bérnövekedés - nyolc év mérlegen

Az utóbbi hónapokban számos közgazdász hívta fel a figyelmet a bérnövekedésről számot adó statisztikák ellentmondásaira. A munkaügyi statisztikák - amelyek a gazdasági híradások alapjául szolgálnak - a mögöttünk lévő nyolc évre olyan mértékű bérnövekedést mutatnak, ami a gazdasági teljesítményünk alapján a valós béremelkedésnek a közelében sem lehet. A nemzeti számlás béradatok ezzel szemben jóval kisebb növekedést jeleznek, ám ezekkel kapcsolatosan Oblath Gábor a közelmúltban arra mutatott rá, hogy ezek az adatok valószínűleg némileg alábecsülték a tényleges bérnövekedés mértékét. Minderre tekintettel érdemesnek tűnik a közgazdasági elméletre támaszkodva a bérnövekedés felső határát megbecsülni, s az egyes statisztikák adatait ahhoz viszonyítva vizsgálni. Ez alapján pedig meglehetős biztonsággal leszögezhetjük:

• A nemzeti számlás adatok lényegesen jobban teljesítenek a tényleges bérnövekedés bemutatásában.
• Magyarország közvéleménye az elmúlt nyolc évben GDP deflátorral számolva legalább másfélszer olyan magas bérnövekedésről értesülhetett, mint ami valójában megtörtént.
• A bérnövekedés mintegy harmadát nem a gazdasági teljesítmény javulása, hanem az állami közfeladatok részleges lebontása magyarázza

2019. március 27. 15:32 | Portfolio

Totális félreértés: hatalmas pofára esés lehet az óraátállítás Magyarország számára

Pezsgőt bontva ünnepeljük, hogy az EP eltörölte az évenkénti kétszeri óraátállítást. Még az iskolásokat télen reggel felkelteni próbáló szülők is csettintenek egyet, tovább lesz esténként világos. Hiszen úgyis a nyári időszámítást fogjuk választani, az mindenkinek jó. Szerintünk meg óriási pofára esés lehet ebből. Elképzelhető, hogy mozgásterünk annyi lesz, hogy a téli időszámítást válasszuk vagy a nyárit és a román időzónát.

2019. március 25. 13:07 | Szepesi Balázs, Pogácsás Péter

Miért nem zárkóztunk fel Nyugat-Európához?

A nemzeti össztermék és a háztartások fogyasztása jelentősen nőtt a rendszerváltás óta, azonban a többi volt kommunista ország gazdasága gyorsabban fejlődött, mint a miénk. Ha a többi visegrádi ország átlagát hoztuk volna a GDP növekedésében az egy főre jutó nemzeti termék 1,4 millió forinttal lenne magasabb. Mitől ragadtunk be? - teszi fel a kérdést az Összkép magazin, és ennek kapcsán áttekintést nyújt a magyar gazdaság fejlődéséről, és annak időnként látványos megrekedéseiről.

2019. március 20. 05:40 | Szandányi Levente

Katasztrófa: romba dőlhet Európa egyik legerősebb országának autógyártása

A britek fejest ugrottak az ismeretlenbe 2016. június 23-án, amikor a Nagy-Britannia EU-tagságáról szóló népszavazás a kilépést támogató tábor győzelmével zárult. A döntés azonnal hatalmas bizonytalanságot eredményezett a nagyvállalatok és a gazdasági döntéshozók körében és bátran kijelenthetjük, az elmúlt évek végeláthatatlan tárgyalási sorozatai ellenére sem tisztult a kép. Nincs olyan ember ma, aki képes lenne megmondani, hogy a britek mikor és milyen feltételekkel hajthatják végre a kilépést, ha egyáltalán sor kerül rá valaha. A bel- és külpolitikai csatározások, az egyéni érdekek egymásnak feszülése komoly károkat okozhatnak a szigetország gazdaságának, de van egy terület, ahol a puszta bizonytalanság is elég volt a katasztrófához: a legendás brit autógyártás gyakorlatilag összeomlik a Brexit súlya alatt.

2019. március 19. 11:09 | Csiki Gergely

Vannak olyan innovatív gyógyszerterápiák, amelyekhez a magyar betegek hozzá sem jutnak

Jelenleg még a tíz évvel ezelőtti gyógyszerkiadások szintjéhez képest is hiányzik 20 milliárd forintnyi összeg a gyógyszerkasszából, ha pedig el akarunk jutni a visegrádi országok átlagára, akkor ezen felül további 15-20 milliárd forintos pluszpénzt kellene betenni a rendszerbe - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Dr. Holchacker Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója, aki a finanszírozás hiányosságának következményeit is érzékeltette. A betegek ebből azt érzékelik, hogy az új típusú gyógyszerek később jutnak el Magyarországra, ha egyáltalán eljutnak hozzánk. Az egyesület konkrét javaslatokkal is él, Holchacker Péter vallja: még időben vagyunk, a plusz összeg akár már a 2020-as költségvetésben megjelenhetne, ezáltal a jelenlegi kritikus magyarországi helyzet rövid távon javulna.

2019. március 16. 05:45 | Portfolio

Orbán Viktor negyedik célja: beköszönt a kifektetés korszaka Magyarországon

A kormány a közeljövőben kifektetési stratégiát alkot - mondta gazdasági értékelő beszédében a miniszterelnök. Orbán Viktor nem először fogalmazza meg a hazai tőke külföldre történő befektetésének gondolatát, de egyelőre nem világos, milyen különleges eszközöket kíván ehhez bevetni a kormány.

2019. március 14. 11:05 | Csiki Gergely

A kaotikus magyar egészségügyben is játszanak Aranycsapatok

Érzésem szerint ma az orvosnak csak statiszta funkciója van, a fehér köpeny csak hitelesítő eszköz az egészségkereskedelmi folyamatban - vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Dr. Bánsághi Zoltán, a Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinikájának igazgatóhelyettese, aki a Magyarországon egyedülálló daganatterápiát levezénylő orvosként került be legutóbb a hírekbe. A szakemberrel beszélgettünk a személyre szabott terápiákról, az orvoslás jövőjéről, a magánegészségügy magyarországi helyzetéről. A klinikai főorvos vallja: egy társadalmi új szövetséget kellene kötni. Szerinte az alkotmányban is rögzített egészségügyi ellátáshoz való jog egy, a kormányok által kitöltött biankó csekk.

2019. március 11. 12:40 | Virág Barnabás

Szürreális fordulatok - avagy vannak még tartalékaink, hogy megközelítsük Ausztriát

Látva az elmúlt időszak gyors növekedését a magyar gazdaság fejlődési lehetőségei ismét a figyelem középpontjába kerültek. A vélemények megosztottak. Az egyik végletet az ismét előkerülő "tartósan 1-2 százalékos növekedés" vagy "az ideje hátrafelé tekintgetni és Romániával versenyezni" típusú jövőképek jelentik, miközben más - például a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) elvégzett - számítások szerint átfogó versenyképességi fordulat esetén a következő évtized végére akár Ausztria fejlettsége is megközelíthető. Virág Barnabás megítélése szerint pesszimizmus helyett az elmúlt években elért - eleinte szintén abszurdnak ható - gazdaságpolitikai eredményekre, a sikeres nemzetközi felzárkózási példákra és a gazdaságpszichológiában rejlő lehetőségekre építve, továbbra is inkább az osztrák utolérés jövőképét érdemes megfogalmazni és megtartani. Az MNB monetáris politikáért és közgazdasági elemzésekért felelős ügyvezető igazgatójának írását közöljük.

2019. március 07. 09:05 | Csiki Gergely

A magyar csodakészítmény, ami meghódította Amerikát - A teljes történet

Sok olyan zenekar van, amelyik egyslágeres, de mi nem ezek közé akarunk tartozni, sokkal inkább azok közé, akik az első siker után még 100 évig fent vannak a slágerlista elején - vallja Greiner István, a Richter kutatási igazgatója, aki tisztában van azzal, hogy a magyar gyógyszergyártó globális játékos: szerinte ugyanis a világ összes gyógyszerkutatója a cég versenytársa. A 34 éve a Richternél dolgozó szakemberrel a gyógyszerkutatás kihívásairól, jövőjéről, a társaság jövőképéről és a legutóbbi sikersztoriról, a cariprazine-ról is beszélgettünk, melynek története már 20 évre nyúlik vissza. Greiner István azt is elárulta: egy sikeres gyógyszer mögött több mint 300 ember áll.

2019. március 05. 14:15 | Csiki Gergely

Ilyen egészségügyi központ nem volt még az egész országban (Exkluzív interjú)

A TritonLife Csoport (a Róbert Magánkórház tulajdonosa) valamint Dr. Szabó Zsolt kézsebész szakorvos, a Világ Kézsebészeti Társaságok Szervezetének jelenlegi elnökének közös tulajdonlásában jött létre nemrégiben a Magyar Kézsebészeti Központ. Az új intézmény megalapításának apropóján beszélgettünk Szabó Zsolt alapító-orvosigazgatóval a kezdeményezés hátteréről, a szakmai csapat összetételéről, a kereslet alakulásáról, árakról és tervekről. A szakember arról is beszélt, hogy jónak tartják a magán- és állami egészségügyi rendszer szétválasztásának irányát, de közben a szektorsemleges finanszírozás előnyeit is hangsúlyozza. Egyúttal azt is ígérte: hallani fogunk az előttünk álló időszakban még a TritonLife terjeszkedéséről.

2019. március 04. 15:40 | Portfolio

Olyat haluzott a szakértő a magyar demográfiai csodáról, hogy nem hiszed el

Bámulatos elemzést tolt le az M1 aktuális csatornán a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (Kincs) elnöke. Fűrész Tünde szerint folyamatosan növekszik a gyerekvállalási kedv, amely azért történik, mert már érezni lehet a 2010-ben bevezetett családpolitika stabilitását és kiszámíthatóságát. Milyen kár, hogy az elemzés megállapításait nem igazolják vissza a számok.

2019. március 04. 13:35 | Weinhardt Attila

A legfontosabb három cél közé kell emelni a digitalizációt Magyarországon

A digizalizáció az ipari forradalomhoz hasonlít, amely bizonyos területeket elsöpört, másokat felemelt, de sokkal gyorsabban fog lezajlani, így aki nem lép gyorsan, lemarad és komoly társadalmi feszültségekkel nézhet majd szembe - hangsúlyozta a Portfolio-nak Jánoskuti Levente. A McKinsey budapesti irodavezető partnere a minap a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülésén is bemutatta, hogy miért kell a három legfontosabb nemzetgazdasági cél közé emelni a digitalizáció kérdését és nagy nyitottságot érzékelt a testületben. Javaslata szerint az oktatás és a közszolgáltatások terén, illetve a kkv-k körében kell hathatós lépéseket tenni a digitalizáció irányába, ami versenyképesebb tudáshoz és vállalati működéshez is elvezet majd, így egy jól megtervezett, központi koordinációs egység által összefogott folyamat az ország versenyképességéhez is nagyban hozzájárulhat.

2019. március 03. 14:20 | Weinhardt Attila

Húsba vágóan korlátozná a kormány és Brüsszel is az EU-pénzek itthoni elköltését

A szokásostól igencsak eltérő tervezési keretekkel, a 2021-2027-es uniós pénzfelhasználás jelentős hatékonyságjavításának céljával állt elő a héten mind a magyar kormány, mind az Európai Bizottság. A két fejlemény össze is függhet egymással és a közös mozgatórugó mögöttük az, hogy lehetőleg olyan területeken költse el Magyarország a pénzeket, amelyeken jelentős előrelépést lehet elérni a gazdasági versenyképesség, az emberek életminőségének javítása és az EU-s célok felé, másrészt a pénzfelhasználás minél inkább ésszerű, takarékos módon történjen meg. Legalábbis ez olvasható ki a szándékokból, aztán majd úgyis a végső kereteken és a megvalósításon múlik minden.

2019. március 03. 05:45 | Portfolio

Záporoznak az állami tervek, amelyek megváltoztatják az életünket

Szerdán a Magyar Nemzeti Bank és a Versenyképességi Tanács is előállt saját terjedelmes programjával. Mindkettő célja a magyar gazdaság versenyképességének javítása, az adózástól az egészségügyig több száz intézkedést sorolnak, amelyekkel megteremthető a felzárkózás - és persze megváltoztathatják az életünket. A tervek ismertetése céljából nagyon sok cikket közöltünk, ezeket foglaljuk most össze a könnyebb eligazodás kedvéért.