• Megjelenítés

On the other hand

Miért nem szabadna erőltetni az akkugyárak építését Magyarországon?

2024. január 17. 10:30 | Győrffy Dóra

Miért nem szabadna erőltetni az akkugyárak építését Magyarországon?

A magyarországi akkumulátoripar kiépülése kapcsán joggal merülhet fel az a kérdés, hogy mi történik az akkumulátor-értéklánc végén keletkező hulladékkal. A 2023 nyarán elfogadott új európai akkumulátorszabályozás és az újrahasznosítás technológiai folyamatainak ismeretében kijelenthető, hogy az akkumulátor-értéklánc magyarországi telepítése jóformán szükségszerűvé teszi a hulladékfeldolgozás magyarországi telepítését is. Ez azonban a jelenleg rendelkezésre álló technológiák mellett egy üzletileg veszteséges és környezetre veszélyes tevékenységnek számít, ami újabb érvet jelent a magyarországi akkumulátorgyártás államilag történő erőltetése ellen. Kétrészes cikksorozatom első részében a környezeti kockázatokat, illetve az azok kezelését célzó európai uniós szabályozást mutattam be, a második részben pedig az akkumulátor-újrahasznosítás jövedelmezőségi kérdését járom körbe, valamint azt, hogy mennyiben szükségszerű, hogy az újrahasznosítás Magyarországon történjen.

Ezért van szükség a valódi magyar nyugdíjreformra

2024. január 17. 06:30 | Farkas András

Ezért van szükség a valódi magyar nyugdíjreformra

Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében a kormányzat vállalást tett a nyugdíjrendszer felülvizsgálatára, módosítására is, aminek 2025. március végéig kell megtörténnie. A kormányzati nyilatkozatok alapján azonban valódi nyugdíjreformra a következő 10-15 évben nem nagyon lehet számítani, miközben a hazai nyugdíjrendszer fenntarthatóságát jelenleg is jelentős kockázatok övezik. Kétrészes cikksorozatom első részében azt mutattam be, miért nem számíthatunk arra, hogy a kormányzat az EU felé tett vállalása keretében érdemben hozzányúl a nyugdíjrendszerhez. Ebben a cikkben pedig arra térek ki, hogy miért lenne szükség egy valódi nyugdíjreformra, aminek megvalósítására egyben konkrét javaslatokat is megfogalmazok.

Óriási kockázatot jelent az akkumulátorgyártás során keletkező hulladék

2024. január 16. 15:00 | Győrffy Dóra

Óriási kockázatot jelent az akkumulátorgyártás során keletkező hulladék

A magyarországi akkumulátoripar kiépülése kapcsán joggal merülhet fel az a kérdés, hogy mi történik az akkumulátor-értéklánc végén keletkező hulladékkal. A 2023 nyarán elfogadott új európai akkumulátorszabályozás és az újrahasznosítás technológiai folyamatainak ismeretében kijelenthető, hogy az akkumulátor-értéklánc magyarországi telepítése jóformán szükségszerűvé teszi a hulladékfeldolgozás magyarországi telepítését is. Ez azonban a jelenleg rendelkezésre álló technológiák mellett egy üzletileg veszteséges és környezetre veszélyes tevékenységnek számít, ami újabb érvet jelent a magyarországi akkumulátorgyártás államilag történő erőltetése ellen. Kétrészes cikksorozatom első részében az akkumulátorhulladék kezelésével kapcsolatos környezeti kihívásokat, valamint az akkumulátor-újrahasznosítás európai uniós szabályozási keretét mutatom be.

Joseph Stiglitz: Ukrajnának kell adni Oroszország befagyasztott vagyonát

2024. január 16. 13:00 | Joseph E. Stiglitz, Andrew Kosenko

Joseph Stiglitz: Ukrajnának kell adni Oroszország befagyasztott vagyonát

Miközben Oroszország Ukrajna elleni háborúja továbbra is óriási károkat okoz mind regionális, mind globális szinten, az ukrán nép és szövetségesei figyelemre méltó elszántságról és bátorságról tesznek tanúbizonyságot. Közel két évvel azután, hogy Oroszország megkezdte az Ukrajna elleni teljes körű invázióját, egyre világosabbá válik azonban, hogy a nemzetközi közösség sokkal többet segíthet, és kell is segítenie Ukrajnán.

Egyre nagyobb a gond - Lesz-e nyugdíjreform Magyarországon?

2024. január 16. 11:00 | Farkas András

Egyre nagyobb a gond - Lesz-e nyugdíjreform Magyarországon?

Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében a kormányzat vállalást tett a nyugdíjrendszer felülvizsgálatára, módosítására is, aminek 2025. március végéig kell megtörténnie. A kormányzati nyilatkozatok alapján azonban valódi nyugdíjreformra a következő 10-15 évben nem nagyon lehet számítani, miközben a hazai nyugdíjrendszer fenntarthatóságát jelenleg is jelentős kockázatok övezik. Kétrészes cikksorozatom első részében azt mutatom be, hogy miért nem lehet számítani arra, hogy a kormányzat az EU felé tett mostani vállalása keretében érdemben hozzányúl majd a nyugdíjrendszerhez. Továbbá ebben a cikkben arra is kitérek, hogy az EU milyen elvárásokat fogalmaz meg a megfelelő, fenntartható és korszerű nyugdíjrendszerrel kapcsolatban, és azoknak mennyiben felel meg jelenleg Magyarország.

Jól indult az év a tőzsdéken, de hamarosan minden megváltozhat

2024. január 16. 09:00 | Jónap Richárd

Jól indult az év a tőzsdéken, de hamarosan minden megváltozhat

Az év első két hete a mesterséges intelligencia sztorijának újjáéledését hozta magával. Nem árt ugyanakkor elgondolkoznunk, idén újra megvalósulhat-e a 2000-es, 2003-as és 2009-es részvénypiaci forgatókönyv. Amikor az év első 20 százalékában még az előző időszak trendereje, majd utána az új valóság uralkodik az árfolyamok felett.

Gazdasági növekedés és stabilitás – merre tovább, magyar költségvetés?

2024. január 15. 06:03 | Banai Péter

Gazdasági növekedés és stabilitás – merre tovább, magyar költségvetés?

Az utóbbi hetekben számos cikk jelent meg a magyar költségvetés helyzetéről. Mondhatjuk: újra „sláger lett” e téma és bizony nem jó értelemben. A cikkek a költségvetési hiány elfutásáról, a középtávú költségvetési pozíció feszültségeiről szólnak, vagy egyenesen a 2010 előtti helyzettel vonnak párhuzamot. Mit tehet az olvasó, ha maga is részese a költségvetés alakításának, sőt felelősséget is visel azért? Megvonhatja a vállát, hiszen „minden csoda három napig tart”, majd letűnnek ezek a cikkek, ahogy a gazdaság bővülésével a „költségvetési hullámok is kisimulnak”. Vagy reagálhat a véleményekre. Ez utóbbit tartom helyes választásnak: a kritikákra figyelni kell, ha pedig szükséges, nem maradhat el a reakció.

A vonakodó látnok: Jacques Delors (nem is annyira) föderalista Európája

2024. január 13. 18:00 | Vincze Hajnalka

A vonakodó látnok: Jacques Delors (nem is annyira) föderalista Európája

A nemrég elhunyt Jacques Delors-ban az európai egység egyik legkiemelkedőbb alakját gyászolta a beszédek és megemlékezések sora. Valóban a Bizottság korábbi elnökének nevéhez fűződik az Unióvá válástól kezdve az eurón keresztül az egységes piac. Valóban neki tulajdonítható az új, visszavonhatatlannak szánt integrációs irány elfogadtatása: előrelépés vagy előre menekülés, ki miként látja. Az európai díszpolgárrá avatott Delors viszont egyúttal francia is volt. Az általa hirdetett Európa-kép korántsem olyan fekete-fehér, mint azt a föderalista táborban sokan látni szeretnék.

Egyre súlyosabb konfliktusok várhatóak Kína és az EU között

2024. január 11. 14:00 | Matura Tamás

Egyre súlyosabb konfliktusok várhatóak Kína és az EU között

A 2023-as év egyik utolsó fontos diplomáciai eseménye volt a 24. EU-Kína csúcstalálkozó, amikor december 7-én Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel az Európai Tanács elnöke Pekingbe látogatott, ahol Hszi Csin-ping elnök-pártfőtitkárral majd Li Csiang miniszterelnökkel tárgyaltak, és nem értek el semmit. A kényelmetlenséget némileg csillapítja, hogy eleve különösebb ambíciók nélkül került sor a csúcsra, mivel mindkét fél tudatában van az ellentétek strukturális, ennél fogva szinte feloldhatatlan jellegének. Ráadásul e feszültségek valószínűleg tovább fokozódnak majd 2024-ben, hiszen a kínai gazdaságban zajló jelenlegi átalakítás egyértelműen ütközőpályára állítja a Népköztársaságot és az Európai Uniót, na meg mellette a fél világot.

Gyilkos kombináció a magyar államadósságban: mennyire fájdalmas a magas kamatszint?

2024. január 11. 13:00 | Németh Gábor

Gyilkos kombináció a magyar államadósságban: mennyire fájdalmas a magas kamatszint?

Nemrég látott napvilágot egy érdekes ábra, ami azt mutatja, hogy az Európai Unión belül a magyar állam fizette ki 2023-ban a legnagyobb kamatterhet az államadósság után.  Ez is azt mutatja, hogy mostanra Magyarországon is véget ért a fiskális fegyelem időszaka: a magas deficitszámokra jött rá a tavalyi 18%-os kamatszint, az egekbe szökő finanszírozási költségek, idén pedig a lakossági állampapírok inflációhoz igazított kamatkiadásai fognak igazán fájni. Az MNB számai alapján évente mintegy 2000 milliárd forinttal több megy el csak arra, hogy a korábbi gazdaságpolitika következményeit fizessük.

Emmanuel Macron: A háborúk ellenére el kell érni a kitűzött céljainkat

2024. január 11. 09:00 | Emmanuel Macron

Emmanuel Macron: A háborúk ellenére el kell érni a kitűzött céljainkat

Az Ukrajnában zajló háború és a Hamász október 7-i terrortámadását követő gázai harcok nem vonhatják el a világ figyelmét a közös prioritásainktól, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről, a 2050-re kitűzött karbonsemlegesség elérésről, a biológiai sokféleség megőrzéséről, valamint a szegénység és az egyenlőtlenség elleni küzdelemről. Ez az a doktrína, amelyet Franciaország nemzetközi szinten, a Párizsi Paktum az Emberekért és a Bolygóért, valamint a One Planet csúcstalálkozókon keresztül valósít meg. Stratégiánk sarokkövének az ökológiai átmenet felgyorsításának és a szegénység elleni küzdelemnek kell lennie. Elvégre is, ma már kristálytisztán látszik, hogy egyetlen ország sem fog a bolygó védelmére törekedni, ha az az ár, amelyet ezért fizetnie kell, társadalmi-gazdasági zsákutcát okoz a polgárai számára.

Világelső szabályozás mellett néha bukdácsol az EU, de összességében él és virul

2024. január 10. 07:30 | Szabó S. László

Világelső szabályozás mellett néha bukdácsol az EU, de összességében él és virul

Amíg Európa sokak szerint fennállásának legnagyobb válságaival küzd (klímaváltozás, ukrajnai háború, szélsőjobb előretörése, stb.), Európa, vagy ahogy itthon szeretik mondani „Brüsszel” végzi a maga dolgát. Jogszabályok, bírósági ítéletek születnek, próbáljuk (mert mi is részei vagyunk) kezelni a sok kihívást, amelyek kívülről vagy belülről intézkedéseket kívánnak. A nemzetközi kihívásoknak még nehezen felel meg az EU, de saját ügyeiben halad előre, főleg digitális területen. Néhány fejleményt foglalunk itt össze, amelyek közül sok nem kapott főcímet, de előrehaladást jelez, és szót ejtünk néhány – talán kevesebb publicitást kapott – problémáról is.

Harold James: Az infláció elsodorja az autoriter rezsimeket

2024. január 06. 11:05 | Harold James

Harold James: Az infláció elsodorja az autoriter rezsimeket

Az elmúlt időszakban világszerte megugró infláció politikai változásokat kényszerít ki, emlékeztetve minket arra, hogy ez a régi gazdasági probléma milyen hatékonyan képes megbuktatni a kormányokat. A demokráciákban a választások kimenetele gyakran az árak alakulásától függ. De az árak megugrásának autokráciákra gyakorolt hatását sem tekinthetjük kevésbé erőteljesnek, mivel az infláció aláássa azt az implicit társadalmi megállapodást, amelyre az önkényuralmi rendszerek a hatalmukat alapozzák.

Surányi György: Magyarország útja a lejtőn

2024. január 05. 06:10 | Surányi György

Surányi György: Magyarország útja a lejtőn

Az elmúlt hónapok gazdaság- és pénzügypolitikai vitáinak középpontjában egyfelől az (ár)stabilitás, másfelől a növekedés feltételeinek megteremtése állt. Az egyik tábor a fenntartható növekedés előfeltételeként a külső és belső pénzügyi egyensúly, ezen belül hangsúlyosan az árstabilitás helyreállításának fontosságát hangsúlyozza. Ezzel szemben a másik oldal a belföldi kereslet élénkítésével, a monetáris szigor – értsd: a pozitív reálkamatok – gyors felszámolásával, a hitelezés expanziójával, a beruházás és a fogyasztás élénkítésével, a reálbérek növelésével, vagyis a magas nyomású gazdaságpolitikához való visszatérésben látja elérhetőnek a magas növekedést. Az alábbiakban ehhez a vitához szeretnék néhány megjegyzést fűzni.

Fordulóponton az orosz–ukrán háború, és az idő Putyinnak dolgozik – Mi lehet a kiút a patthelyzetből?

2024. január 04. 06:10 | Gyarmati István

Fordulóponton az orosz–ukrán háború, és az idő Putyinnak dolgozik – Mi lehet a kiút a patthelyzetből?

Lassan harmadik évébe fordul az orosz–ukrán háború, de a megoldás továbbra sem körvonalazódik. Év végi beszédében Vlagyimir Putyin ismét visszatért a „nácitlanítás és demilitarizálás” követeléséhez, ami reálisan Ukrajna szuverenitásának, végső soron önálló létének felszámolását jelenti. Volodimir Zelenszkij továbbra is valamennyi megszállt ukrán terület visszafoglalásáról beszél. A két cél, természetesen, alapvetően más természetű: Putyin az agresszió eredményeinek elfogadtatásáról, sőt, annak kiterjesztéséről, egy szuverén ország önállóságának de facto megszüntetéséről beszél, míg Zelenszkij hazája – és áttételesen – Európa védelméről, az agresszió felszámolásáról. A két követelésben egy dolog közös: egyik sem reális célkitűzés a jelen körülmények között.

Japán: a világgazdaság Mona Lisája

2024. január 02. 14:00 | Lovászy László

Japán: a világgazdaság Mona Lisája

Japán – szokták mondani – sejtelmes, az ellentmondások országa és valójában nem is lehet kiismerni. Annyi bizonyos, hogy – Samuel Huntington híres civilizációkutató nyomán – Japán nem csupán egy szigetország Ázsiában, hanem az ázsiai térségben önálló civilizációként is beazonosítható, amelyet gyakorlatilag egyetlen nép és egy különleges, ragozó, egyszerre többféle írásmódot is használó nyelv testesít meg, annak – többek közt – jelentősen homogén népessége és egyedi kultúrája okán is.

Lehetett volna sokkal jobb is a magyar REPowerEU terv

2023. december 31. 06:00 | Lukács András

Lehetett volna sokkal jobb is a magyar REPowerEU terv

Az Európai Bizottság után a Tanács is jóváhagyta Magyarország REPowerEU tervét, amely keretében 2026-ig 2346 milliárd forintot fordítanánk a szén-dioxid-kibocsátás, a primerenergia-felhasználás és az orosz energiahordozóktól való függőség csökkentésére. Ennek az összegnek a 11 százalékát uniós vissza nem térítendő támogatásból, 63 százalékát uniós hitelből fedeznénk (a fennmaradó hányad hazai önrész). A tervet elemezve, a Levegő Munkacsoport arra következtetésre jutott, hogy lehetett volna sokkal jobbat is készíteni.

Egy sokáig elfelejtett részvénypiac, Japán visszatérő vonzereje

2023. december 30. 13:01 | Heinz Frigyes Ferdinánd

Egy sokáig elfelejtett részvénypiac, Japán visszatérő vonzereje

Japánt sok éven át messziről elkerülték a globális részvénypiaci befektetők, annak ellenére, hogy még mindig a világ egyik legnagyobb gazdasága, világszínvonalú cégekkel és egy régi, jól szervezett részvény piaccal, melynek kapitalizációja második legnagyobb a világon. Az értékeltségek ugyan jó ideje alacsonyak voltak, de az ország neve összekapcsolódott a deflációval, a lassú növekedéssel és a részvényesek érdekeivel keveset törődő vállalatvezetési kultúrával. A japán gazdaság beleragadt egy alacsony, időnként negatív inflációval jellemezhető egyensúlyi állapotba, ahol a cégek jó része hatalmas pénztartalékokat halmozott fel anélkül, hogy ezt bármilyen formában a részvényesek szolgálatába állították volna. A befektetők hozzáállása Japánhoz az idén elkezdett megváltozni. 2023-ban rekord beáramlás volt tapasztalható az amerikai japán ETF-ekbe, a Nikkei pedig az egyik legjobban teljesítő tőzsdeindex volt. Olyannyira, hogy az értéke újra megközelítette az 1990-es évek eleji buborék idején elért csúcsát.

Akkumulátoros energiatárolás: egyre több rendszer épül, de még sok kérdést kell tisztázni

2023. december 29. 06:15 | Pomázi István, Nemes Csaba

Akkumulátoros energiatárolás: egyre több rendszer épül, de még sok kérdést kell tisztázni

A zöld energiaátállás és a kiegyensúlyozott villamosenergia-ellátás biztosítása terén egyre fontosabb szereppel bírnak az akkumulátoros energiatárolási rendszerek (BESS), amelyek éves telepítése becslések szerint 2022 és 2030 között tízszeresére fog nőni. Bár növekszik a telepített akkumulátorrendszerek száma, azok hosszú megtérülési ideje továbbra is az egyik fő akadálya a hálózatra kapcsolt akkumulátorrendszerek fejlődésének. Az, hogy milyen típusú akkumulátorokból állnak fel a jövőben a versenyképes rendszerek, majd az igények és az adott piaci lehetőségek döntik el: különböző üzleti és technikai célok és lehetőségek más-más modellt igényelnek.

Elemzés

Címlapról ajánljuk

Portfolio Blogger

RSM Blog

Két éves a bejelentővédelmi törvény

2023 nyarán lépett hatályba a 2023. évi XXV. törvény, - a panasztörvény - amely a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentéséről szól. A bejelentővéd

Ricardo

Milton Friedman és az MMT

Milton Friedman: From Modern Monetary Theory to Monetarism címmel ma cikkem olvasható a Naked Capitalism oldalon. Innen is köszönöm Yves Smith szerkesztőnek a közlést, aki egy rövid felvezetést i

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility