Május 4-én, jövő csütörtökön lesz a Portfolio Hitelezés 2023 konferenciája, a magyar bankszektor és a hitelpiac egyik legnagyobb éves szakmai eseménye. A közelgő rendezvény apropóján megnéztük, milyen állapotban van most a magyar bankszektor és a hitelpiac, és milyen folyamatok zajlanak. Cikkünkben 10 ábrán mutatjuk be az aktualitásokat.
Főleg a tavaly drágán betárolt gáz miatt nem nyúlt idén a lakossági rezsiárakhoz a kormány amellett sem, hogy beszakadtak a piaci gázárak, és bár most látszólag optimális állapot van a gázpiacon, de ez több tényező hatására akár pillanatok alatt is meg tud változni, akár duplázódó gázárakhoz is elvezethet – jelezték energiapiaci szakértők a Pénzcentrumnak. A következő hetekben elsősorban az európai folyók vízhozamára, az atom- és vízerőmű kapacitások termelésére, illetve a kínai gazdasági nyitás energiapiaci következményeire kell figyelni – mutattak rá a laptársunk körképében.
Folyton számon kérnek, ellenőriznek? Félreérthetően, következetlenül és agresszívan kommunikálnak, hárítják a felelősséget? Kiszámíthatatlanul és aránytalanul osztják el a munkaterheket a kollégák között? Mindig másokra mutogatnak, ha egy-egy döntésük rosszul sül el, és elérhetetlenek, ha krízisszituáció adódik? A rossz főnökök számos megjelenési formában keserítik meg beosztottjaik életét, rombolják a szervezet hatékonyságát, amelyben ténykednek. Bemutatjuk, hogy honnan ismerszik meg a rossz vezető, és mit tehetünk, ha a csapdájába kerültünk.
2023 első negyedévében már 12,2 százalékra kúszott fel a budapesti irodapiac üresedési rátája, míg a nettó abszorpció negatív tartományba került. A legfontosabb irodapiaci adatokról a BRF legfrissebb elemzése alapján már beszámoltunk, de arra is kíváncsiak voltunk, hogy mit gondolnak a hazai tanácsadók a változásokról, aggasztónak találják-e a magas üresedési rátát, vagy ez is beleillik a nemzetközi folyamatokba. Egy kétrészes sorozatban mutatjuk be a szakértői válaszokat, az első megjelenése után, újabb három tanácsadót kérdeztünk meg: Tilki Róbert, a Robertson Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Pál Tamás, a JLL szenior üzletfejlesztési igazgatója és Simonyi Balázs, az Eston International irodabérbeadási divíziójának vezetője szólaltak meg.
Ahhoz képest, hogy márciusban egy mini bankválság söpört végig az amerikai bankrendszeren, egészen kiváló első negyedéves gyorsjelentéseket tettek közzé a pénzintézetek. A márciusi történések jó beszállási lehetőséget generáltak sokak szerint, amire a gyorsjelentések csak ráerősíthetnek, de valóban érdemes-e beszállni most, mint Warren Buffett, amikor 2011-ben 5 milliárd dollárt öntött a Bank of America részvényeibe? Ennek eldöntéséhez próbálunk néhány szempontot adni.
Mi a közös Bill Gatesben, Jeff Bezosban, és Mark Zuckerbergben? Azon felül, hogy a világ leggazdagabb emberei közé tartoznak, és az elmúlt évtizedek legsikeresebb vállalkozói között tarthatjuk őket számon, mind kicsiben kezdték. Egy garázs, egy kollégiumi szoba, vagy egy poros pince nekik elég volt ahhoz, hogy valami olyasmit indítsanak el, ami aztán az egész világot átalakítja. Az ő sztorijuk inspiráló lehet az induló vállalkozások számára, hiszen még a világ legnagyobb piaci kapitalizációjával rendelkező cégének, az Apple-nek a történetében is szerepet játszott Steve Jobs szüleinek a garázsa. Ezekből a történetekből mutatunk néhányat a Business Insider gyűjtése alapján.
A napokban számoltunk be arról a 7 éves irodapiaci csúcsról, ami a BRF 2023 első negyedévére vonatkozó legfrissebb jelentésből derült ki: az üresedési ráta 12,2 százalékra kúszott fel, a nettó abszorpció pedig negatív tartományba került, összesen 19 160 négyzetméterrel csökkent a teljes elfoglalt állomány mérete a negyedévben. Kell vajon aggódnia a magyar irodapiacnak, vagy még éppen egészséges szintű az üresedés? Erről kérdeztük a hazai irodapiaci tanácsadókat, a válaszokat egy kétrészes sorozatban mutatjuk be. Íme az első rész, amelyben Borbély Gábor, a CBRE Magyarország kutatási igazgatója, Tóth Kristóf, a Colliers Magyarország kutatási igazgatója, és Hegedűs Orsolya, a Cushman & Wakefield budapesti irodájának Valuation Associate kollégája, és a tanácsadási, valamint piackutatási részleg vezetője szólalt meg.
Tavalyhoz képest átlagosan 10-15 százalékos drágulás várható a cukrászati termékeknél. Egy gombóc fagylalt 450-500 forint lehet, egy szelet sütemény ára pedig 1200-1500 forintra emelkedhet idén nyáron. A cukrászatoknak többszörösére emelkedő energiaárakat, érdemben dráguló alapanyagokat és persze emelkedő munkaerőköltséget kell kitermelniük. Ráadásul a nyártól kötelező, Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz való csatlakozástól is nagyon sok cukrászvállalkozó tart, mert a cukrászdák 80 százaléka nem rendelkezik jelenleg semmilyen éttermi szoftverrel.
Húsvét előtt küldte vissza utolsó értékelését az Európai Bizottság a magyar kormánynak a vitás ügyekben, azóta pedig szinte semmilyen előrehaladás nem történt a magyar uniós források kiszabadítását illetően. A budapesti kabinet alig oldott meg valamit a brüsszeli kifogások közül, emiatt a Portfolio-nak több forrás is azt mondta, hogy a jelenlegi tárgyalási ütem mellett könnyen a jövő évre csúszhatnak az első utalások. Az Erasmus- és Horizont-programoknál pedig pályaváltás is jöhet.
Radikális egyszerűsítés várható a lakossági napelemes pályázat adminisztrációs szabályaiban a napokban – tudta meg a Portfolio. A nyártól érvénybe lépő könnyítések több tízezer családot érintenek, akiknek így az eddiginél jóval egyszerűbb lesz a dolguk, és a napelemes projektek kivitelezői is örülhetnek, mert gyakrabban juthatnak a pénzükhöz.
Több mint 37 milliárd forint, lényegében azonnali ellentételezést kaptak az áramszolgáltatók április 20. csütörtökig a rezsivédelmi alapból a kormány döntése értelmében. A szolgáltatók - elosztóhálózati engedélyesek/elosztók - a lakossági fogyasztók által fizetendő villamosenergia-rendszerhasználati díjak 2023-ra vonatkozó befagyasztására, illetve az ezáltal kieső bevételeikre tekintettel részesülhettek a kompenzációból, amelyet az év hátralevő hónapjaiban további, összességében még 63 milliárd forintos kifizetések fognak követni. Közben a kormány 31 milliárd forintot átcsoportosított a különleges földgázkészlet biztosítására is.
A pénzügyi világnak mindig is megvoltak a bejáratott központjai, amelyek folyamatos és intenzív versenyt folytatnak egymással a pénzügyi szolgáltatókért. Amszterdam is ilyen hely, amely évszázadok óta nyújt otthont a nemzetközi pénzügyi élet prominens szereplői számára. A holland főváros azonban ráérzett az új idők szelére, és a nagy inkumbens bankok mellett a "fürge", innovatív fintecheket is igyekszik magához édesgetni. Legutóbb az észt és a litván, ezúttal pedig a holland, azon belül is főleg az amszterdami fintech szektor vonzerejének okait boncolgatjuk.
Már a harmadik egymást követő hónapban haladja meg a 25%-ot az infláció Magyarországon, kellemetlen meglepetést okozva az elemzői közösségnek. Ráadásul a legalacsonyabb keresetűeket arányaiban még jobban sújtja a 40% feletti élelmiszerinfláció. Egyre több jel utal arra, hogy év közben újra tárgyalóasztalhoz kellene majd ülniük a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleti szerveinek, illetve a kormánynak. Ugyanis egyre biztosabb, hogy az infláció mértéke meghaladja majd a minimálbér 16, illetve a bérminimum 14%-os emelkedését idén. A rendszerváltás óta azonban egyszer sem volt példa arra, hogy év közben nőttek volna a legkisebb bérek.
A hét elején közzétett elemzésünkben is megemlékeztünk róla, hogy igencsak vad mozgások jellemezték az elmúlt időszakot a magyar tőzsdén. A BUX tegnap alulteljesített a nemzetközi átlaghoz képest, miután a kamatplafon jelentős csökkentéséről szóló híreket követően megütötték a forintot, a hazai fizetőeszköz sebezhetősége pedig kifejezetten aggasztó lehet a külföldi befektetők számára, akik jellemzően a hazai részvénypiacon az OTP papírjaiban keresik a kitettséget. De hogyan is áll most a BUX és az OTP, és melyek azok a fontos technikai szintek, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek a jelenlegi, igencsak bizonytalan helyzetben?
Eddig hasonlóan magas áron kapta a gázt egy szűk céges-intézményi kör, illetve a magyar lakosság az átlagfogyasztás felett, de előbbinek májustól 52%-kal csökkenti az árat a kormány egy friss rendelettel, utóbbinak viszont marad a 767 forintos köbméterenkénti ár. Erről a vetületről nem beszélt a mai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, csak arról, hogy a kiscégek ugyanúgy 70 forintért vehetik májustól az áram kilowattóráját, mint a lakosság az átlagfogyasztás felett. A kommunikációs okok mellett elsősorban pénzügyi-költségvetési oka van a kétféle gázpiaci kormánydöntésnek.
Az Orbán-kormány a tervek szerint görög és francia mintára kötelezi a legnagyobb élelmiszerláncokat, hogy több termékkategóriában akciós termékeket áruljanak. A két külföldi példa viszont igazán átütő sikert nem hozott az infláció elleni harcban, ráadásul bőven el is térnek a budapesti tervektől. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy a fogyasztók mire is számíthatnak az eddigi tapasztalatok alapján.
Nem mondhatni, hogy repesnek a befektetők az örömtől a Tesla első negyedéves gyorsjelentés után, ugyanis a világ legértékesebb autógyártójának részvényárfolyama több mint 6 százalékot esett a piaczárást követően. Ez részben annak tudható be, hogy a friss számok rávilágítottak arra, amire már egyébként is számítani lehetett: az idei évben egymás után érkező árcsökkentések miatt visszaesett a cég profitabilitása és beszűkültek a marzsai. Erre Elon Musk úgy reagált, hogy a gyenge gazdasági környezetben inkább a termelésnövekedést célozza a vállalat, és majd a továbbiakban fogja „learatni” a nagyobb profitokat.
A mindennapi élet mellett a vállalatok számára is egyre jelentősebb szerepe van a fenntarthatóságnak, amit a befektetők is értékelnek. Az ESG-befektetés mostanra már gyakorlatilag mainstreamnek számít, hiszen egyre több nem-pénzügyi információ áll rendelkezésre az egyes vállalatok, környezeti-, és társadalmi hatásairól, valamint vállalatirányítási gyakorlatáról. Az ESG-vel szembeni gyakori kritikák (például greenwashing) ellenére pedig egyértelműen látszik a fenntarthatóság felé való elmozdulás, így rögtön azt gondolhatnánk, hogy az ESG-befektetéseknek felül kellene teljesíteniük a szélesebb piacot. Megnéztük, hogy ez tényleg így van-e.
Az amerikai bankszektor problémáit követően az elmúlt hetekben sokáig fennált az esélye, hogy hátraarcot fordít a Fed a szigorú monetáris politikájának, a piaci szereplők pedig már a legoptimistább forgatókönyvet kezdték el árazni a tőzsdéken, azaz, hogy már a júniusi kamatdöntő ülésen sor kerülhet az első vágásra. A befektetői bizalom helyreállása, valamint az optimizmus együttese azonban összességében kényelmesebb helyzetbe hozta a döntéshozókat, így könnyen lehet, hogy a piaci szereplők számításait alapvetően keresztülhúzza majd az amerikai jegybank. De mi is történik most a tőzsdéken? Valóban elszámították magukat a befektetők, és jöhet a fájó kijózanodás?
A vállalati energiafelhasználók az energiaárak további csökkenését várjak a következő időszakban, és a kapcsolódó költségek csökkentésére irányuló erőfeszítések továbbra is elsődlegesek számukra. Az energiakereskedők és tőzsdék szempontjából a fő tanulság az, hogy a piaci logikák teljesen átalakultak, az elmúlt közel 20 évben működő modellek nagy része lényegében használhatatlanná vált az energiakrízis körülményei közepette, és a kiszámíthatatlanság bizonyos mértékig velünk marad a jövőben is – hangzott el a Portfolio Vállalati Energiabeszerzés 2023 konferenciájának energiakereskedői- és felhasználói panelbeszélgetésében.