Az atomerőművek stabil és karbonsemleges áramforrásként kulcsszerepet töltenek be a klímavédelmi célok elérésében, azonban egyre többen figyelmeztetnek arra, hogy az uránellátás jövője egyre bizonytalanabb. A világ uránkitermelésének majdnem felét biztosító Kazahsztán ma már egyre inkább Kína és Oroszország felé orientálódik, miközben a nyugati országok is igyekeznek biztosítani saját ellátásukat - írta meg a Financial Times.
Még egy évvel, 2026. tavaszáig, kinyújtotta a kormány a 2022-es gázválság során sebtében, nagyon drágán beszerzett különleges földgázkészlet megtartásának határidejét, hogy pénzügyileg ne (egyszerre) kelljen realizálni a rajta elszenvedett hatalmas veszteséget – derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent egyik kormányrendeletből. Elképzelhető azonban, hogy ennél hamarabb is elkezdi felhasználni a kormány a különleges készletet, mert a friss rendeletmódosítás megteremti annak lehetőségét, hogy erre engedélyt adhat az energiaügyi miniszter.
Jelenleg mintegy 3,3 milliárd köbméteres földgázkészlet érhető el a magyarországi létesítményekben, írja az Energiaügyi Minisztérium. A tartalék mennyisége tizedével haladja meg az éves lakossági fogyasztást, a hozzáférhető készlet a korábbi felhasználási adatokkal kalkulálva kb. 67 téli napra lenne elegendő az egész ország ellátásához.
Az Európai Bizottság pénteki sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy megkezdődtek a technikai szintű egyeztetések Magyarországgal és Szlovákiával az ukrajnai gáztranzit jövőjéről, és ennek érdekében egy külön munkacsoportot is létrehoznak a régió energiabiztonságának biztosítására. A kezdeményezés a január 27-ei uniós nagyköveti ülés nyomán született, ahol a Bizottság vállalta, hogy bevonja a két országot a tárgyalásokba. Ennek eredményeként a magyar kormány elengedte a vétófenyegetést, és támogatását adta az Oroszországot érintő szankciók meghosszabbításához.
A világ áramfogyasztása évente 4%-kal nőhet 2027-ig, azaz gyorsabban, mint az előző években, mivel az ipari felhasználás növekedése, illetve a légkondicionálás, az elektromos járművek és az adatközpontok terjedése mind felfelé hajtja a keresletet – fogalmazta meg átfogó előrejelzését pénteken nyilvánosságra hozott elemzésében a Nemzetközi Energia Ügynökség. Az áramfogyasztás növekedésének döntő része, 85%-a várhatóan a feltörekvő piacok keresletnövekedéséből adódik, elsősorban a kínai fogyasztás növekedéséből, de az IEA arra hívja fel a figyelmet, hogy a fejlett gazdaság döntéshozóinak is érdemes résen lennie, mert ott is ugorhat a fogyasztás. Az EU-ban is megmozdul majd valami, az IEA szerint az energiaválság miatti érdemi áramfogyasztás esés után 2027-ig oda visszaemelkedhet a fogyasztás, ahol 2021-ben volt.
A bécsi székhelyű CEGH gáztőzsde az osztrák földgázpiac központi szereplője. Az ukrán tranzit 2025-ös leállítása volt az elmúlt 20 év legnagyobb változása a vállalat életében, melynek következtében a tőzsde egyre inkább a nyugati forrásokra – például Norvégiára, Németországra és LNG-kikötőkre – támaszkodik. A vállalat a jövőben a fenntartható energiahordozókra fókuszál, biometán- és hidrogénplatformokat fejleszt, miközben Ausztria potenciálisan hidrogén-csomóponttá válhat. Eközben új kihívó érkezik a regionális gázközpont címre: a Török Áramlaton keresztüli orosz gázimport szerepének növekedése, és ezzel együtt a magyarországi CEEGEX gáztőzsde regionális erősödése új lehetőségeket teremt hazánk számára a közép-kelet-európai gázpiacon - írta meg a Reuters.
Újabb részletek kerültek napvilágra arról az uniós tagállami kezdeményezésről, amely a gáztárolók időközi feltöltési céljainak felülvizsgálatát szorgalmazza. A mai EU-s tanácskozáson több ország azt javasolta, hogy a kötelező előírások helyett önkéntes alapon határozhassák meg a tárolóik időközi feltöltési céljait. Németország, Franciaország és Hollandia attól tart, hogy a jelenlegi szabályok túlfeszítik a piacot. A Bizottság azonban egyelőre kitart amellett, hogy a mostani szabályok elegendő mozgásteret biztosítanak, és akár további két évvel is meghosszabbítaná azokat.
Ukrajna újabb 10%-al növeli gázimportját, ami így már napi 25 millió köbmétert jelent - derül ki az ukrajnai rendszerüzemeltető adataiból. Az emelés nem előzmény nélküli, hiszen február eleje óta fokozatosan növeli a behozatalát, és mostanra már közel tízszeresét importálja az ország a kezdeti mennyiségekhez képest.
Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese csütörtök reggel bejelentette a második, Tiszaújvárosban épülő gázerőmű tenderének nyertesét és részleteit. A közlemény szerint egy 1000 MW-os kombinált ciklusú erőmű épülhet az MVM telephelyén, amelyet egy nemzetközi konzorcium fog megvalósítani.
"Nincs napirenden" az uniós gázárplafon bevezetése – jelezte egy névtelen uniós tisztviselő a Politico-nak azután, hogy tegnap a Financial Times megszellőztette a potenciális tervet és a szakmai szervezetek aggályairól szóló levelet is. Közben a Reuters arról értesült, hogy ma az uniós tagállamok tárgyalni fognak a kötelező gáztároló feltöltési célok esetleges lazításáról, és a keretrendszer kinyújtásáról. Ez a tegnapi és ma reggeli esés után a gázárak további markáns csökkenését is elindíthatja, ha azt látják a piaci szereplők, hogy nem kell a tagállamoknak bizonyos hónapokra előre meghatározott szintekre "bármi áron" feltölteniük a tárolóikat, hanem a célok csak önkéntes jellegűek lennének.
A kormány 2024-ben elfogadta a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervet (NEKT), amelyben hazánk energiaimportnak való kitettsége elleni intézkedésként a hazai földgáz- és kőolaj-kitermelés felpörgetését is célul tűzte ki. Ennek megvalósítása tulajdonképpen már 2022 óta zajlik. Az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása ma itthon többségében a földgáz- és kőolajfogyasztás mértékétől függ, tehát annak szintjét mindenképp csökkenteni szükséges. Az már ennél összetettebb kérdés, hogy amíg van földgáz- és kőolajfogyasztás Magyarországon, addig annak kitermelése hol és hogyan történjen?
Az Európai Bizottság azt fontolgatja, hogy ideiglenes gázárplafont vezet be, hogy ellensúlyozza az Egyesült Államokkal szembeni jelentős árkülönbséget - tudta meg a Financial Times több brüsszeli forrástól. A javaslat azonban már most ellenállásba ütközik az iparági szereplők részéről, akik attól tartanak, hogy egy ilyen lépés alááshatja a piacba vetett bizalmat és negatívan befolyásolhatja az energiaellátás biztonságát. A gázpiacon fokozott aggodalmak mutatkoznak azzal kapcsolatban, hogy a tartósan hidegebb, szélcsendesebb téli időszak végére leapadó európai gáztárolókat hogyan lehet feltölteni őszig, és a norvég Equinor gázkereskedési egységének vezetője azt vázolta a Bloombernek, hogy akár 350-nel több LNG-hajót kell majd Európába vonzani idén tavalyhoz képest, hogy ez sikerülhessen; ez viszont masszív árversenyt is okozhatna az ázsiai piacokkal, ami felhajthatná az árakat. Egy ilyen helyzetet is igyekezne megakadályozni a Brüsszelben meglebegtetett árplafon, de kérdés, hogy nem sül-e el rosszul.
Egy sor jogszabályi változás lépett életbe az év elejétől a villamosenergia-rendszerre vonatkozóan, melyek az erőművek hálózati csatlakozását, az energiatárolók telepítését, a háztartási napelemes rendszerek hálózati betáplálását, a társasházi energiaközösségeket, valamint a termelői vezeték és a csatlakozási pont közös használatát is érintik. A módosításoktól a kormány egyebek mellett azt várja, hogy átláthatóbbá és hatékonyabbá teszi a villamosenergia-rendszer működését, és növeli a közép- és nagyfeszültségre beépülő kapacitások tervezhetőségét.
Az ukrán parlament elfogadta azt a törvényt, amely lehetővé teszi az ország számára, hogy két új reaktorral bővítse nukleáris energiatermelő kapacitását. A két szovjet típusú reaktort Bulgáriától vásárolnák meg, de több nyugati technológiájú reaktor beszerzését is tervezik – írta meg a Reuters.
Történetének ötödik legmagasabb termelési eredményével zárta 2024-et az MVM Paksi Atomerőmű Zrt - tájékoztatta a társaság az MTI-t kedden. A közlemény foglalkozik az előző heti paksi fejleményekkel is és hangsúlyozza, hogy a Paks II. építkezés nem befolyásolja a működő blokkok biztonságát.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról nyilatkozott a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek, hogy az ukrán kormány három vállalást tett, de ezek közül az ukrajnai tranzit visszaállításáról szóló tárgyalásokban továbbra sem lát előrelépést.
Az MVM Paksi Atomerőmű 4. blokkján 2025. február 09-én délután automatikus védelmi működés történt, amely 180 MW-tal csökkentette a blokk villamos teljesítményét. A szakemberek dolgoznak a hiba elhárításán. A blokk biztonsága nincsen veszélyeztetve, a tevékenységnek környezetre gyakorolt hatása nincs.
