Addig, amíg be nem bizonyosodik, hogy a korrupcióellenes intézkedések hatékonyak és visszafordíthatatlanok Magyarországon, illetve amíg a kormány végre nem hajtja a jogállamiság érvényesülését célzó valamennyi brüsszeli ajánlást, ne fogadja el az Európai Bizottság, és a tagállamok az 5,8 milliárd eurós magyar helyreállítási tervet, illetve továbbra is blokkolni kell a 7,5 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatást – olvasható abban a csaknem végleges ötpárti európai parlamenti határozati javaslatban, amelybe a Népszava nyert betekintést.
A forint gyengülése nyomán a 2014-2020-as Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) mintegy 200 milliárd forintnyi pénzügyi mozgástér jött létre, amelynek felét azzal a különleges megoldással tervezzük kitölteni, hogy a 2021-2027-es időszakban a GINOP Pluszban nyertes projektekből mintegy 100 milliárd forintnyit átforgatunk a GINOP terhére – jelentette be a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban egy friss kormánydöntés konkrét hátterét Greinstetter Balázs. A Miniszterelnökség gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára, a GINOP-ért és a GINOP Pluszért felelős Irányító Hatóság vezetője, hangsúlyozta, hogy ez az átforgatás csupán egy technikai lépés, amely semmilyen hátrányt nem jelent azon cégeknek, akiket a GINOP Plusz 1.2.1-2021-es konstrukcióban érinteni fog, sőt azzal az előnnyel is jár számukra, hogy később majd újabb GINOP Plusz pályázatra adhatnak be támogatási igényt. A területfejlesztési miniszter irányítása alatt dolgozó helyettes államtitkár azt is felvázolta, hogy konkrétan milyen folyamaton mennek át az érintett cégek, és azt is jelezte, hogy az említett 200 milliárd forintos mozgástér másik felét a nyáron már meghirdetett kkv forgóeszköz hitelkeret újra nyitásával töltik majd ki. Greinstetter kérdésünkre azt is elmondta, hogy mi várható a GINOP Plusz brüsszeli elfogadása és az új pályázatok meghirdetése terén.
Az, ami ma megjelent az Európai Parlament és az Európai Bizottság illetékeseitől, látszólag ellentmond egymásnak, de összességében egy irányba mutat: Magyarország megkaphatja a november 29-i, vagy 30-i bizottsági döntéskor a jóváhagyást az 5,8 milliárd eurós helyreállítási programra, illetve az eredetileg javasolt 7,5 milliárd eurónyi, kb. 3000 milliárd forintnyinál, jóval kisebb mértékű, feltehetően 3-4 milliárd euró körüli, felfüggesztésre tesz majd javaslatot a felzárkóztatási pénzeinknél a Bizottság. Pénz azonban egyelőre a helyreállítási programból és a felfüggesztett felzárkóztatási forrásokból nem lesz, csak azután, hogy a kormány maradéktalanul végrehajtja a beválltalt intézkedéseket.
„Értékelésünk szerint bár Magyarország a helyes irányba tett lépéseket, de ha a 17 kiigazító lépést megnézzük, akkor egyszerűen lehetetlen arra a következtetésre jutni, hogy ezek teljesen megszüntetik az uniós költségvetésre és az uniós pénzekkel való hatékony gazdálkodásra leselkedő veszélyeket Magyarországon” – jelentette ki egy ma délelőtti fontos európai parlamenti sajtótájékoztatón Petri Sarvamaa, az Európai Parlament magyar jogállamisági helyzettel kapcsolatos egyik társjelentéstevője (képünkön balról a második). Éppen a kijelentés elhangzása utáni perctől kezdett el szakadni a forint és ugrott 408-ról 414-ig az euróval szemben. Később Sarvamaa arra tett utalást, hogy várakozása szerint az Európai Bizottság az eredetileg javasolt 7,5 milliárd euró helyett köztes útként például 3-4 milliárd eurónyi felfüggesztésre tehet majd javaslatot. Frissítés! A fentiek után az EP-beli jelzésekkel látszólag szembemenő kiszivárogtatás érkezett az Európai Bizottság felől, miszerint jóváhagynák a magyar helyreállítási tervet és eltekintenének a felzárkóztatási források egy részének felfüggesztési javaslatától, amely hírre átmenetileg 411-ig visszaugrott a forint, de aztán újra megütötték. Mindezek alapján az EU-pénzek folyósítási kilátásait ebben az értelmező cikkben foglaltuk össze.
Elindult az anonim összeférhetetlenségi bejelentő felület az uniós forrásfelhasználás átláthatóságának további erősítésére – derült ki a területfejlesztési miniszter közleményéből és a hivatalos pályázati oldalon felbukkant közleményből.
Miután a minap kiszivárgott, hogy komoly reformokat vállalt be a magyar kormány az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése terén a helyreállítási program elfogadásáért cserébe, pénteken fontos pozitív jelzést küldött az Európai Bizottság egyik névtelenséget kérő illetékese. Azt üzente ugyanis a Reutersen keresztül, hogy a magyar kormány „jelentős lépést” vállalt be, és példaként említette azt, miszerint a Kúria ezentúl nem fogja nehezíteni, hogy a magyar bírók jogértelmezésért az Európai Bírósághoz fordulhassanak. A pozitív brüsszeli hírre azonnali reakcióként 402-ről 400-ig erősödött a forint az euróval szemben, majd visszagyengült.
Megjelent a Portfolio Business Podcast legújabb adása, amelyben a hazai elektromos autózás jelenéről és jövőjéről, a töltési megoldásokról, az új napelemes szabályzásról és az energiamenedzsment rendszerek adta lehetőségekről volt szó. A hazai zöldrendszámos autók állomány robbanásszerűen növekszik, két év alatt megduplázódott a számuk. Az energiaválság okozta áremelkedés azonban jelentősen lecsökkentette az elektromos autók üzemeltetésének árelőnyét, ma már szinte ugyanakkora összegből lehet 100 kilométert megtenni velük, mint benzines társaikkal. A töltési lehetőségek továbbra is korlátozottak, a publikus töltőoszlopokon ráadásul drasztikus áremelés tapasztalható. Az elektromobilitás terjedésében mégsem várható látványos lassulás, az otthoni töltési megoldások hatékonyságának javulása, és az autók akkumulátorkapacitásának növekedése egyre több vásárló kételyeit oszlathatják el az elektromos autókkal kapcsolatban. Sokan otthoni napelemes rendszer telepítésével válaszoltak volna az energiaválság kellemetlen hatásaira, de a háztartási kiserőművekre vonatkozó új szabályok sokak számítását felülírta. A szigetüzemű működéshez szükséges, 3-4 millió forintba kerülő energiatároló kapacitást – a megfelelő technológia és szabályozás esetén – az elektromos autók is átvehetnék, a fejlesztések azonban még gyerekcipőben járnak. Novotny Dénes, az Alteo elektromobilitással foglalkozó leányvállalata, az ALTE-GO ügyvezető igazgatója az új adásban elmondta: a költségmegtakarítás és az energiahálózat terhelésének kiegyenlítésére már rövidtávon is az otthoni energiamenedzsment rendszerek nyújtanának megoldást, idősávos árazás nélkül azonban legfeljebb az „éjszakai áram” nyújtotta árelőnyöket lehet kihasználni.
Szép-szép az a 17 féle intézkedés, amit a magyar kormány a jogállamisági eljárás lezárása és a részleges pénzfelfüggesztés elkerülése érdekében bevállalt az utolsó pillanatban, de nehéz elhinni a jogállami keretek javításának valódi szándékát, illetve pár hét alatt bebizonyítania az Európai Bizottságnak azt, hogy tényleg tartós javulás következik be, ezért nem árt az óvatos hozzáállás – leegyszerűsítve ez az egyik fő üzenete annak a parlamenti határozati javaslatnak, amelyet a három német koalíciós kormánypárt tegnap terjesztett be a Bundestagnak, és amelyről ma várhatóan a késő esti órákban már szavazni is fognak. Frissítés! Csütörtök éjjel meg is szavazta a Bundestag kormánypárti többsége a határozati javaslatot, amelyről ebben a cikkben írtunk.
Egy friss kormányrendelet jócskán lazított egyes uniós pályázatok támogatási előleg elszámolási szabályain, ami miatt akár több ezer cég is fellélegezhet a nehezülő gazdasági helyzetben, a beruházások elhúzódó végrehajtása mellett.
Az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti bizalmi szintben egy 1-től 10-ig terjedő skálán a „7-es, 8-as körül vagyunk”, tehát „azért vannak fenntartások, ez érezhető” mindkét oldalon – jelezte a tárgyalások hangulatáról és a magyar kormány által tett felajánlások kinti hitelességével kapcsolatban az ATV mai műsorában Navracsics Tibor.
Miután október 14-én az átdolgozott verziót is benyújtotta a magyar kormány az Európai Bizottságnak, ma arról érkezett hír Brüsszelből, hogy elfogadta a testület a 2023-2027-es időszakra vonatkozó magyar agrárpolitikai stratégiai tervet. Ez azt jelenti, hogy 8,4 milliárd eurónyi brüsszeli forrás előtt nyílt meg az út, amelyet 1,6 milliárd eurónyi magyar állami társfinanszírozás egészít ki, így mai árfolyamon mintegy 4000 milliárd forintnyi agárágazati uniós forrás kapott zöld jelzést.
Budapest és Brüsszel „számos területen előrelépést ért el az elmúlt hónapban” a magyar helyreállítási program véglegesítése kapcsán, és „azon dolgozunk, hogy a lehető leghamarabb lezárjuk az értékelésünket” – jelezte Veerle Nuyts, az Európai Bizottság szóvivője a Bloombergnek.
Nem sérti az ügyészséget megillető vádmonopólium elvét a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról szóló, még ki nem hirdetett törvény, így tehát az nem alaptörvény-ellenes – derült ki november 3-án csütörtökön a már október 25-i keltezésű alkotmánybírósági határozatból.
A magánszemélyek által üzembentartott gépjárművekre érvényes üzemanyagár sapka és a lakossági villamosenergiaár duplájára emelkedése szinte eltűntette az elektromos autók üzemeltetésének korábbi árelőnyét. Hiába lett drágább az otthoni áram, a nyilvános töltőállomásokon a lakosságihoz képest akár nyolcszoros árakkal is találkozhatnak a tulajdonosok, így még mindig sokkal jobban megéri garázsban autót tölteni, mint a fizetős töltőoszlopokon. Sokan a napelemes háztartási kiserőművekben látták az otthoni rezsi- és autótöltés költségeinek hosszútávú csökkentését, de a kormány októberi bejelentése után többször is meggondolják, hogy belefogjanak a többmillió forintos beruházásba. A szigetszerű működéshez szükséges otthoni akkucsomag rendszerbe állítása elengedhetetlennek tűnik, de hosszútávon a technológia fejlődésével akár az elektromos autók is tárolhatják a megtermelt energiát.
Érvényes az Integritás Hatóság vezető tisztvégviselőinek kiválasztására kiírt nyílt pályázat, „mivel mind az igazgatóság elnöki-, mind az elnökhelyettesi pozícióra pályázók száma meghaladta a betöltendő pozíciók kétszeresét” – állapította meg pénteki közleményében a helyzetet Windisch László. Az Állami Számvevőszék elnöke azt is nyilvánosságra hozta, hogy milyen értékelési szabályrendszer és szempontok alapján fogja a következő napokban, legkésőbb november 3-ig, jelölni a három vezető személyt, akiket majd a köztársasági elnök nevez ki legkésőbb november 4-ig.
Ha nem kapjuk meg a koronavírus-válság enyhítésére szóló helyreállítási program pénzeit, akkor megvétózhatjuk azt az újabb közös adósságfelvételre épülő tervet, ami az energiaválság kezelésére szolgálna – lengette be Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a brit The Telegraph által írt körkép szerint.
A korábbi 350 milliárd forintról 70 milliárddal emeli meg egy friss döntés értelmében az állam a Magyar Fejlesztési Bank alaptőkéjét - derül ki a BÉT közleményéből.
A Portoflio által szervezett Budapest Economic Forum konferencián a forint árfolyamgazdaságra gyakorolt hatásáról beszélgettek a szakemberek. Kiderült, hogy mi okozza a legnagyobb nehézséget a vállalatok számára, és az is, hogy miért érdemes még most notebookot venni.
Sok vállalást tett a magyar kormány a jogállamisági eljárás során, ami egyúttal sok feladatot is jelent, ezek közül néhány kötelező elemet már teljesített, és „bízok benne, hogy mindet teljesíti” – jelezte egy hétfő délutáni budapesti háttérbeszélgetésen Thierry Breton. Az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa - akihez többek között a kondicionalitási eljárás közbeszerzéssel kapcsolatos ügyei is tartoznak - elárulta, hogy a közbeszerzés terén tett magyar kormányzati vállalásokat még ki kell egészíteni és részben ezen "finomhangolás" átbeszélése érdekében érkezett Budapestre, amelynek keretében ma például hosszan tárgyalt Orbán Viktor kormányfővel is.
Megjelent az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság honlapján az Integritás Hatóság igazgatósági (elnök és két elnökhelyettes) pozícióinak betöltésével kapcsolatos pályázat. Jelentkezni október 25-én éjjelig lehet, az Igazgatóság tagjainak megbízatása 6 évre szól és nem megújítható.
